//Arcképek az orosz emigráció első hullámából
orosz emigrációs album #moszkvater

Arcképek az orosz emigráció első hullámából

MEGOSZTÁS

Ki gondolta volna, akár csak két hónappal ezelőtt is, hogy az életféltés és szorongás szülte, kényszerű, Európán belüli emigráció kérdésköre keserű aktualitást nyer a mában. Ismét sorsfordító történelmi korszakban élünk, akárcsak bő 100 évvel ezelőtt.

Gyimesi Zsuzsanna írása a #moszkvater.com számára

orosz emigrációs album #moszkvaterA 20. századi első orosz emigrációs hullám, amely az I. világháborút, és az 1917-es forradalmakat követte, nem kerülte el Magyarországot, bár a hozzánk menekülők száma európai léptékkel mérve nem volt jelentős, és az itt tartózkodás néhány esettől eltekintve nem volt tartós. Mégis érint bennünket a probléma, mert Európa közepében élve nem lehet nem tudomást venni a kelet-nyugat tengely mentén zajló folyamatokról, sem a múltban, sem a jelenben.

Többek között ez a meggyőződés motiválta az „Arcképek az orosz emigráció első hullámából. Sorsfordító történelem életutak tükrében” című album összeállítását, amelynek bemutatójára április 8-án 11 órakor kerül sor a Három Szerb Kávéházban. A téma egyébként nagyszerűen kutatható a napjainkban egyre népszerűbbé váló, és gyarapodó ego-dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések) és a korabeli sajtóorgánumok felhasználásával, amelyek számos új eredmény felfedezésével kecsegtetnek.

„Az emigráció mentalitástörténeti vizsgálata szélesebb kontextus után kiált, és fontos tanulságokkal szolgálhat, hiszen a mindenkori egyén és a történelem bonyolult viszonyát firtatja. Ezért a téma nemcsak a szakemberek, hanem a világ megértését igényként kezelő szélesebb közönség számára is releváns, különösen 2022 elején, amikor ismét egy kelet felől érkező emigrációs hullám közepén vagyunk”

A Panorama Rossica Műhely (Mészáros Zsófia, Szabó Viktor, Szaniszló Orsolya és e sorok írója) 2020 tavaszán komplex interdiszciplináris projektet indított „Az orosz emigráció első hulláma: életstratégiák” címmel, az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ keretei között. Az apropót az orosz emigráció első hullámának 100 éves távlata adta, az alapot pedig egy több mint 3000 főt számláló adatbázis, amelybe az orosz és/vagy az egyetemes kultúra és társadalmi élet szempontjából jelentős, de Magyarországon kevésbé ismert személyeket gyűjtöttünk össze. Az adatbázis összeállításakor földrajzi és szakmai sokszínűségre törekedtünk, hogy minél szélesebb rétegek motivációira láthassunk rá, akik a 20. század elején az emigrációt választották. A feltárt életutak alapján szakszeminárium indult az ELTE BTK-n, kiállítás készült a Fortocska Galériában, végül pedig megjelent ez az album, amit a kezébe vehet az olvasó.

„Az albumban található 18 portré 18 sajátos, különböző szellemi és érzelmi hátterű életutat mutat be”

Többek között megismerkedhetünk Leonyid Paszternak festőművésszel, akinek fia a Nobel-díjas író, Borisz Paszternák; Alekszandr Benois művészettörténész-festővel, aki egy több generációs szentpétervári művész dinasztia jeles képviselője, az orosz és francia művészeti élet állandó összekötője, az oroszországi műkincs-bázis elkötelezett és önzetlen óvója volt, függetlenül az éppen regnáló társadalmi formációtól. Különleges szereplője a kötetnek Nyikolaj Adonc, aki az ókori és koraközépkori Armenia (Örményország) történetének kutatásával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az anyaországban élő, és a világban, köztük Magyarországon is szétszóródott örmények pontosabb képet alkothassanak ősi gyökereikről.

„Vagy Ivan Beljajev tábornok, aki élete második felében Paraguay díszpolgára, és indiánjogi aktivista lett”

Útja Isztambulon keresztül Bulgáriába vitte. Ezután megjárta Párizst és Brüsszelt, de keserűen tapasztalta, hogy a korábban előkelő körülmények között élő orosz emigránsok legfeljebb taxisofőrök és háziszolgák lehetnek a nyugati világban. Ekkor olvasta az újságban, hogy Paraguay elnöke szakértőket keres országába, így hát emlékezve gyermekkori álmaira, útnak indult Latin-Amerikába, ahol végül az indián őslakosok nemzeti hőse lett belőle.

Szergej Prokopovics jelentős közgazdász volt, aki a prágai Közgazdaságtani Műhely vezetőjeként vált elismertté. Az orosz „külhonban” Oroszország és a nyugati országok egyik legjelentősebb gazdasági szakértőjeként tartották számon. A nyugati körök jelentős mértékben az ő értékelései alapján alakították ki saját stratégiáikat a Szovjetunióval kapcsolatban. Következtetéseinek mértékletessége, számításainak pontossága, előrejelzéseinek objektivitása az oroszországi tudományos műhelyek legjobb hagyományait folytatta, és jelentős hatással volt a történészek és közgazdászok új generációjának létrejöttére, s egyúttal megalapozta a szovjetológia gazdaságtörténeti vonalát.

„Izgalmas és tanulságos életutat tudhat magáénak Immanuil Velikovszkij orvos, pszichológus, aktivista és a velikovskyizmus néven ismertté vált katasztrofista elmélet megalkotója”

Elméletét a természettudományos közélet kezdettől fogva elutasította, és az áltudományosság kategóriájába sorolta, később pedig összehasonlító mitológiai és kronológiai következtetései is megkérdőjeleződtek. A fake news, az összeesküvés-elméletek és az alternatív történetírás mai fénykorában azonban fontos megismerni, hogy 50-70 évvel ezelőtt milyen reakciókat váltott ki egy tudományos konszenzust felborítani kívánó ötlet.

Hasonlóan izgalmas az albumban szereplő további 12 bemutatott életút is, amelyeknek szerzői Szabó Viktor, Gyimesi Zsuzsanna és 1-1 portré erejéig Mészáros Zsófia és Szaniszló Orsolya. A portrék közös nevezője, hogy különös figyelem fordítódik azokra az egyedi motivációkra, amelyek Oroszország elhagyásához vezettek, vagyis arra, hogy milyen szerepet játszhatott a döntés meghozatalában a családi, rokoni és ismeretségi háló, illetve milyen jellegű személyes tapasztalatok bizonyultak sorsfordítónak. Az életutak tükrében a forradalom és a polgárháború folyamatainak rejtett, ám az egyén szempontjából nagyon is fontos részletei válnak láthatóvá, érthetővé. Nem utolsó sorban pedig támpontokat kapunk ahhoz, hogy jobban megértsük, mi zajlik ma körülöttünk Európában.

MEGOSZTÁS