//Miért jött Zubkov Budapestre?
Vásárlók egy moszkvai szupermarketben #moszkvater

Miért jött Zubkov Budapestre?

MEGOSZTÁS

Új dimenzióban a kedvezőtlen külső körülmények ellenére már második éve növekvő magyar-orosz kétoldalú kereskedelem

Vásárlók egy moszkvai szupermarketben #moszkvater
Vásárlók egy moszkvai szupermarketben
Fotó:EUROPRESS/AFP/Vladimir Pesnya / Sputnik

Futnak-e a közeljövőben Magyarországon gázüzemű buszok, avagy marad a hagyományos gázolaj? Mi jobb a környezetnek, s mi jobb a MOL-nak? Ez a tétje Viktor Zubkov volt orosz kormányfő mai magyarországi tárgyalásainak. A Gazprom igazgató tanácsának elnöke elsősorban azért utazott Budapestre, hogy ezt a technológiát elfogadtassa a magyar olajtársasággal. És természetesen a magyar kormánnyal, hiszen Zubkovot egykori orosz miniszterelnökként általában a legmagasabb szinten is fogadják. Oroszország tehát olyan technológiai lépést ajánl, ami általában fordítva szokott történni. Az orosz ajánlat minden esetre jelzi, hogy a kétoldalú kapcsolatok lassan túllépnek a hagyományos kereteken, és ha alassan is, de az új technológiák cseréje  felé fordulnak. Persze, ehhez most furcsa módon éppen a hazai oldalon pattog a labda.  Nekünk kéne kilépni a régi keretek közül, s éppen keletről jön a 21. század.

„Közben immár második éve növekszik a kétoldalú kereskedelem Magyarország és Oroszország között. Ezzel párhuzamosan bővülnek az Oroszországra nehezedő nyugati szankciók. Ebben a meglehetősen bonyolult időszakban tartottak „Oroszország-Európa: együttműködés az új gazdasági körülmények között” címmel üzleti fórumot a hét elején Budapesten”

A fórum alapvetően nem a nyersanyag export területeire, hanem az egészségügyre, a mezőgazdaságra, a szolgáltatásokra és az új technológiák bemutatására koncentrált. A kétnapos találkozó lehetővé tette a partneri kapcsolatok kialakítását, az új projektek bemutatását, tapasztalatok és információk megosztását és a közös projektek finanszírozási lehetőségeinek a bemutatását. A fórumon a magyar cégek mellett Oroszország kilenc régiójának vállalkozásai és küldöttségei, köztük Kirov és Kosztroma megyék kormányzói vettek részt.

Mint Vlagyimir Szergejev orosz nagykövet és Ponevács-Pana Petra beruházások fejlesztésért felelős helyettes államtitkár is kiemelte, a gazdasági kapcsolatok a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére dinamikusan fejlődnek, amit alátámaszt, hogy a két ország közötti áruforgalom tavaly immár második éve, 17 százalékkal 6,4 milliárd dollárra növekedett. Mint a nagykövet aláhúzta, Oroszország érdeklődésére tart számot Magyarország tapasztalata a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, a vízellátó és vízelvezető rendszerek korszerűsítése, a közös állami és magántulajdonú keretek között folyó projektek megvalósítása terén. Ponevács-Pana Petra a fórum margóján ülésező, az ipari együttműködés fejlesztését célul kitűző munkacsoport létrehozását emelte ki. Mindehhez hozzátette még, hogy a magyar exportstratégia célja a nagyfokú földrajzi koncentrációból fakadó kitettség csökkentése. Így Magyarország 2030-ig 25 százalékra szeretné emelni az Európai Unión kívüli export részarányát.

„Mint az előadásokban elhangzott, mind az orosz, mind pedig a magyar üzleti közösség adoptálódott a szankciókkal terhelt külső körülményekhez”

Ennek kapcsán elhangzott, hogy jelen helyzetben a távlatilag hasznos irányok egyike a magyar vállalkozások részvétele oroszországi importkiváltó ágazatok létrehozásában, egyebek között vegyes vállalatok alapításával. Ugyanígy elképzelhetők gyártási kooperációk kialakítása.

Oroszország egészen 2015-ig Magyarország három legnagyobb külkereskedelmi partnere közé tartozott. A megváltozott nemzetközi helyzetben a szankciók és ellenszankciók hatására Oroszország a 12. helyre csúszott vissza ebben a rangsorban. Tavaly ugyanakkor már egy helyet előre lépett, ezzel megelőzte a most 12. Egyesült Államokat, elmaradva a 9. helyen álló Kínától. A külkereskedelmi forgalom második éve tartó növekedése mindenek előtt azzal magyarázható, hogy az orosz beszállítás (4,8 milliárd dollár) másfélszeresére emelkedett, míg a magyar kivitel (2,2 milliárd dollár) mindössze 3,4 százalékkal bővült. Így a kereskedelmi forgalomban az orosz többlet megduplázódott.

„Ez a dinamika jelentős mértékben magyarázható az olajárak világpiaci árának alakulásával. A tavalyi év első kétharmadában az árak 15-20 százalékkal emelkedtek, a Magyarországra irányuló orosz export 80-85 százalékát pedig az elmúlt években az energiahordozók teszik ki”

De 2018-ban a nem nyersanyag- és energiaszektor aránya is nőtt, és már 27,8 százalékot tett ki. A magyar exportban kiemelkedő, 16-20 százalékos a gyógyszerek aránya, s a Richter Gedeon részesedése az orosz piacon négy százalékos. Fontos szektora az együttműködésnek a mezőgazdasági és élelmiszeripar is, ám aránya a 2014 és 2018 közötti időszakban érthető módon visszaesett, s a csúcsot 12,6 százalékkal tavaly és tavalyelőtt érte el.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.