Robert Farle, aki 2021 óta a Bundestag képviselője, korábban pedig a Sachsen-Anhalt tartományi parlamentben vezette a radikális jobboldali párt frakcióját, kilép az AfD-ből. A frakcióból már egy éve kilépett, a pártnak azonban tagja maradt. Indoklása szerint a párt nem eléggé oroszbarát. Ugyan a szankciók eltörlését szorgalmazza, ezzel párhuzamosan megszavazta a svéd és a finn NATO-csatlakozást, amit Farle felháborító lépésnek tart.

Posta Ákos István írása a #moszkvater.com számára

A Nyugat-Németországban született politikus a rendszerváltás előtt a SED által támogatott, nyugat-németországi DKP tagja, sőt önkormányzati képviselője volt Gladbeck városában. Sajtóértesülések szerint a fedőtevékenységre kapott fizetését személyesen Honecker hagyta jóvá. A rendszerváltás után, a kelet-német kapcsolatrendszerét használva költözött át Kelet-Németországba. A 2021-es választáson „Mansfeld” választókörzetet megnyerve került be a Bundestagba, immár az AfD (Alternatíva Németországnak) színeiben. A parlamenti mandátumát a frakcióból és a pártból kilépve is meg akarja tartani. Farle szerint

„a német sajtó hecc kampányt folytat Oroszország ellen, a Zöldek pedig egy Amerikából irányított párt, amelynek az a célja, hogy szándékoltan tönkretegye a német gazdaságot”

Jövőre több kelet-német tartományban is (Brandenburg, Sachsen, Thüringen) parlamenti választásokat tartanak. Mindháromban egyértelműen a legnépszerűbb párt az AfD. Ahhoz, hogy kormányt lehessen alakítani az AfD-t kihagyva, könnyen előfordulhat, hogy az összes többi bejutó párt összefogására szükség lesz.

Ez pedig azért kemény dió, mert az CDU-nak van egy olyan párthatározata, miszerint az általa szélsőségesnek minősített Linke (SED-utódpárt) és az AfD bármilyen együttműködés, koalíciókötés szempontjából tabu. Ezért szokott országos szinten felháborodást okozni, amikor egy-egy ügyben úgy nyom át a CDU egy törvényjavaslatot a parlamenten, hogy ahhoz az AfD szavazatai is szükségesek. Különösen izgalmas ebből a szempontból Thüringen, ahol egy Linke-SPD-Zöldek koalíció van kisebbségi kormányként hivatalban és néhány hete a CDU és az FDP az AfD szavazataival nyomta át az adóreform-csomagját a törvényhozáson, az addigi 6,5 százalékról 5-re csökkentve az ingatlanszerzési illetéket.

„A jövő évi választások abból a szempontból is különösen izgalmasnak ígérkeznek, hogy a Linkéből kiszakadt, új, woke-ellenes, szuverenista és baloldali Sahra Wagenknecht-féle párt, amely minden más párttól elcsábíthat szavazatokat, mennyire tudja megszólítani azokat a kelet-német protestszavazókat, akik nagyrészt a Linke és az AfD stabil törzs bázisát adják”

Wagenknechtnek ugyanis bizonyos elemeit tekintve átfedést mutat a politikai nézetrendszere az AfD-vel is, főként, ami az oroszokhoz fűződő viszonyt, a woke ideológia markáns elutasítását és a migráció korlátozását illeti.

A többi párt mainstream irányvonalával ellentétben ugyanis a Linke, az új Wagenknecht-párt és az AfD is a szankciók mihamarabbi leállítását szorgalmazza, az ukrán helyzet kapcsán pedig az atlantista érdekekre is felhívják a figyelmet, különös tekintettel arra, hogy mindez hogyan hat Európára, amelynek ki kéne lépnie abból az Amerika-csatlós szerepkörből, amelyben jelenleg van. Ezt a nézetrendszert elsősorban a kelet-németországi szavazók vallják magukénak, már történelmi okokból is.