Az utóbbi hónapok háborús eseményeinek során gyakran hallottunk, s még sajnos hallani fogunk Herszon városáról a Dnyeper torkolatánál betöltött stratégiai helye miatt. De az antikvitás iránt érdeklődők egy másik Herszonról is tudhatnak. Csak az a maitól kicsit odébb volt, mégpedig a Krímben.
Csiki Attila írása a #moszkvater.com számára
Forrás:Wikipédia
Az ókor, az antikvitás iránt érdeklődő olvasó felkapja a fejét, hogy de hiszen ez a város ismerős, igen, igen, görögök, Pontosz, diaszpóra, argonauták, persze. Aztán megnézi, hogy mi maradt meg ott az antik világ emlékeként. Rákeres Herszonra a wikin (ez a legegyszerűbb), s szembeveri a tény, hogy görögök sehol, némi réz- és bronzkori előzmények után (ilyen arrafele ’mindenhol’ van) szkíták, aztán majd csak II. Katalin lesz az, s persze Patyomkin, aki maradandó várost hoz létre 1778-ban, épp egy frissiben emelt, a Fekete-tengeri flottát védelmező erőd körül (na, tessék, megint a háború). De ókor, és a görögök sehol.
Mert, hogy az a másik Herszon, amiről az antik szerzők írnak, máshol van. Nem túl messze ide, a Krímben. Herszon? A Krímben? Hol? S akkor most ez így hogy?”
A város orosz, és angol nyelvű wiki szócikkein ott a válasz, ami magyarázatot ad a kettősségre. II. Katalin épp a krími ókori görög kolóniára utalóan nevezte el az újonnan alapított települését – némi geopolitikai utalással – Herszonnak. Ott a Dnyeper torkolatában nincs földrajzi jelentése, ugyanis a görög szó önmagában, azaz Χερσόνησος félszigetet jelent, s ott olyan nincs. (Szevasztopol, – s ezzel spojlerezek -, ahol az ókori Herszon állt, majd csak 1783-ban kerül II. Katalin birtokába.)
„Miről is volt ez az ókori Herszon – angol nyelvű irodalmakban Chersonesos – nevezetes, ami miatt a fülünkben cseng a neve? S remélem e cikk után – hisz’ ezért ez írás – egyre többünk fülében ott cseng majd”
Már Polübiosz (i.e.200 – i.e.118) említi, majd Sztrabón (ie.63- i.sz.23) később Plínius (i.sz.23-79) és Klaudiosz Ptolemaiosz (igen, ő a ptolemaioszi világkép névadója). S ebben nem az a lényeg, hogy ilyen sok földrajztudós említi, hiszen egymás munkáit ismerve írták meg a sajátjaikat, kiemelve ki-ki a maga által lényegesnek tartottakat, hanem az, hogy az a tény, hogy ezen szerzők mindegyikénél említve, sőt tárgyalva van, mutatja Chersonesos évszázadokon átívelő jelentőségét.
„A város, illetve romjai a Krím nyugati partján, a mai Szevasztopol területén, a városközponttól 3 kilométerre nyugatra a tenger mellett található”
I.e. 421-ben alapították Herakleia Ponticából származó telepesek, talán egy korábbi görög település helyén, és hamarosan a Krím délnyugati részének legfontosabb városává, és a nemzetközi kereskedelem fő központjává vált.
De hiszen I.e. 421. Athén virágkora, a peloponnészoszi háború kellős közepe. Gondolnánk persze, hogy jó, jó, de nem attikaiak alapították, vagy mások onnan messziről, pedig de. Herakleia Pontica az Athéntől légvonalban 33 km-re, körben a part mentén 41 km-re lévő, a háborúban amúgy Spárta szövetségeseként Athénnal szembenálló Megara kolóniája volt. Kereskedelmi hálózat szervezésében tudhattak ’valamit’ a megaraiak, a mellékelt térképen ez jól látható, ők alapították (másokat megelőzve) Byzantiumot, és a vele átellenben lévő Khalkedón városait is.
„Élt még Szókratész, Arisztophanész nem sokkal ezután írta a Lüszisztrátét (hogy ezzel is a háborút hozzam szóba), szintúgy Euripidész és Szophoklész is a maguk Elektráit. Platón gyermek még, vagy említsük meg, ha már a történelemben időzünk, ez Hérodotosz és Thuküdidész kora is egyben”
A város szépen fejlődött, az i.e. 3. században Kerkinitis és Kalos Limen került az irányítása alá, majd egy évszázaddal később mikor a szkíta Palak király megtámadta a várost (az is egy város jelentőségét mutatja, ha már megtámadják) VI. Mithridatész pontoszi király támogatta. Bár a szkítákat legyőzték, Chersonesos elvesztette függetlenségét, és a Boszporánus királyság egyik városa lett.
A város 38 hektárnyi területet foglalt el, és védelmi rendszere az Észak-Fekete-tenger régiójának egyik legfontosabb építészeti emléke. Ez fejben számolva 38ha = 380.000 m2, azaz 600×600 mes, vagy ha nem négyzetnek tekintjük, akkor kb. 400×1000 méteres terület. A kőfalakat (3,5 km hosszúak és akár 3,8 m vastagok) a csengettyűs tornyokkal és kapukkal először az i.e. 3-4. században építették, majd a hellenisztikus és római korban, illetve később átépítették. A várost a kisázsiai Milétosz mintájára (az angol építészeti szakirodalomban ’miletian plan’ szerint) alapították, derékszögben kereszteződő egyenes utcákkal.
„A házak nyomai ugyanazt a tervet követik, mint a görög világ más városaiban”
Egy folyosó vezetett egy belső udvarba, ahová a szobák nyíltak; minden házhoz kút vagy ciszterna tartozott, és a medencéket gyakran mozaikokkal burkolták. A városban feltárt egyéb építészeti maradványok közé tartozik egy pénzverde az i.e. 4. századból (ez közeli bányákat és önálló, szuverén entitást feltételez), több borászati üzem, több nagy fazekasműhely, számos ciszterna a halak sózására. Később, már a római korból nagy fürdők, és keresztény bazilikák az 5-7. századból, egy feltételezett odeum (zenei előadásokra szánt épület), egy színház az i.e. 3. század végéről, i.e.2. század elejéről. A falakon kívül, a Herkules-félszigeten az ásatások számos erődítmény romjait tárták fel, némelyikben szőlőt, másokban gabonát termesztettek.
„Az ókori város múzeuma a keleti régióban megtalálható kevés ókori emlékhely egyike, az innen nézve – mi még a mi Pannóniánkkal kedvező helyzetben vagyunk, de a szláv világ igencsak vágyik ókori történelmi emlékek iránt – kevésnek gondolt leletanyag ellenére figyelemreméltó gyűjteménnyel, és kiállítási anyaggal rendelkezik”
A múzeum online megjelenése https://chersonesos-sev.ru/ is látványos, és különösen szemléltető a romkert térképi megjelenítése https://chersonesos-sev.ru/map/ .
Van olyan pont a kis kék emberkével, amely a múzeum belső kiállítóterét is körbe mutatja.
Végül, hogy csak visszazökkenjünk napjaink háborús világába, említsük meg azt, hogy 2007 óta, mikor még a Krím Ukrajna fennhatósága alá tartozott (igénye jelenleg is fennáll, de a tényleges hatalmat Oroszország gyakorolja) a Chersonesos Múzeum Ukrajna 7 csodája közt szerepelt. A kijevi Szent-Szófia székesegyház, a Pecserszka Lavra, Kemenyec-Podolszk történelmi-építészeti öröksége és a Hotini erőd mellett.
Az, hogy az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna kulturális önmeghatározása során kereste azokat a történelmi értékeket, amelyet immár önálló államként, történetének évszázadait összefoglalva fel tud mutatni, kifejezi azt, mennyire fontos ez a történelmi emlékhely Ukrajna számára.
Irodalom:
Amennyiben az ókori dolgokról esik szó, végig nyugodtan nevezhetnénk Kherszonészosznak is. Egyesek számára az tisztább.