Az értékek útján Ázsiába„Az együttműködés, a közös pontok felfedezése révén lehet igazán megtalálni a kapcsolódási pontokat a magyar kultúra, az ázsiai alkotók és közönség között” – vallja Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos. A kulturális diplomácia sikerei mellett a Kínával közös nagyszabású tervekről, valamint a magyar-török kulturális évadról is beszélgettünk.
„A két ország vezetői közös álláspontokkal és víziókkal, kölcsönös bizalommal és megértéssel, a béke és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettséggel megerősítették eltökéltségüket aziránt, hogy új magasságokba emelik a kétoldalú kapcsolatokat, és arra használják fel az új lehetőségeket, hogy országaik együtt váljanak még erősebbé és virágzóbbá, a két nép érdekeit szolgálva. A látogatás nemcsak a magyar-vietnámi viszonyt erősíti meg, hanem szorosabbra fűzi a kapcsolatokat Vietnám és az Európai Unió, valamint Magyarország és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége között is.”
A Zöld Selyemút jelentősége abban rejlik, hogy szimbolikusan elkötelezte magát a zöld normák hagyományos projektekbe való beépítése mellett – mutatott rá az Eurázsiának adott interjújában Benjamin Cashore. A Szingapúri Nemzeti Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézetének igazgatója a Magyar Nemzeti Bank által tavaly novemberben megrendezett Budapest Eurasia Forum keretein belül utazott Magyarországra.
„Nyugat a fenntarthatóságtól, megújuló energiától hangos – kommunikáció szintjén –, addig a Kelet szépen „csendben” a tettek mezejére lépett és az élre tört. Ebben is” – írja Dr. Horváth Levente volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója.
„Az erősödő Kína jelentette kihívásra a Nyugat válasza a blokkosodás, ami nem érdeke a kisebb országoknak. Célszerű lenne változtatni a szankciós rezsimen, és a kölcsönösen előnyös együttműködésekre összpontosítani” – írják Hortay Olivér és Péterfi Barna (Századvég).
A kínai BYD tavaly már a Teslát is lekörözte elektromosautó-eladásokban, és most Szegeden készül megnyitni első európai autógyártó üzemét – Kovács Dániel írása.
„Ahogy az Egyesült Államok globális politikai dominanciája és GDP hozzájárulása egyre csökken, a politikai intézményrendszerre nehezedő nyomás ezzel egyenes arányban nő, hogy technológiai felsőbbrendűségét megőrizze” – írja Rimóczi Norbert, az Energiastratégiai Intézet stratégiai elemzője.
„Peking észszerű stratégiával válaszol az ismert dilemmára: energiabiztonságra épülő gazdasági növekedés, vagy zöld gazdaságra való átállás bármi áron” – erről ír Jánossy András, a HIPA kommunikációs és protokoll igazgatója.
„A világ számos régiójához hasonlóan Közép-Ázsia is egyre inkább felismerte a zöld növekedés irányába történő átállás fontosságát a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezetrombolás csökkentése és az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése érdekében” – öt országot vizsgál Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ kutatója.
Mi lesz az olaj után a Közel-Keleten? – erre keresi a választ Tárik Meszár, az Eurázsia Központ vezető kutatója.
Kattintson ide a teljes tartalomjegyzékért!
A magazin legújabb száma elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater