Mit hoz a Trump-korszak?

2025. febr. 19.

Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Miként alakíthatja második elnöksége alatt Donald Trump az amerikai-kínai kapcsolatokat, és hogyan találhatja meg Magyarország a szerepét az alakuló világrendben. A Trump-korszak talányai állnak Eurázsia magazin legújabb számának a középpontjában.

„Donald Trump már beiktatása előtti felvillantotta, hogy egy új korszak, egy új világrend, egy újfajta nemzetközi kapcsolatrendszer jön létre. Már az első ciklusa során (2017-2020) láthattuk, az üzletemberből lett politikus nagy tetteket akar végrehajtani, hogy bekerüljön a történelemkönyvekbe. Hasonló gondolatiság várható a következő ciklusában is” – veti fel már a számot felvezető írásában a magazin főszerkesztője, Horváth Levente. Mint egyebek mellett rámutat, éledezik az elmúlt években igencsak akadozó párbeszéd a nagyhatalmak között.

„Lehet, hogy Trump Nobel-békedíjra pályázik és rendezni akarja Kínával és Oroszországgal a kapcsolatokat, hogy közösen elhozzák a világbékét? Vagy meg akarja ismételni a jaltai konferencián készült fényképet, ahol Roosevelt amerikai, Churchill angol és Sztálin szovjet vezetők állapodtak meg a világ felosztásáról?”

– teszi fel a kérdést a főszerkesztő, megjegyezve, hogy egy biztos pont van a Trump-ciklus kapcsán, az pedig a bizonytalanság, az örökös változás.

A magazin februári számában „Újabb sikeres év előtt a magyar-japán barátság” címmel olvashatják még Ono Hikariko magyarországi japán nagykövetének köszöntőjét, Jia Qingguo professzor, a Pekingi Egyetem Globális Együttműködési és Megértési Intézetének igazgatója pedig lapnak nyilatkozva a kínai-amerikai kapcsolatokról, a globális rend jövőjéről és az olyan multilaterális intézmények szerepéről beszélt, mint a BRICS és a Sanghaji Együttműködés Szervezete. Balogh Máté Gergely történész, amerikanista arról értekezik, hogy

„Donald Trumpnak számos külpolitikai kihívással kell szembenéznie, de mint megállapítja, hosszú távon a Kínával való viszony lesz leginkább meghatározó az Egyesült Államok jövője szempontjából”

Salát Gergely sinológus, PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szintén e téma kapcsán megjegyzi, hogy az első Trump-kormányzat Kínát sújtó intézkedései váratlanul érték a kínaiakat, a következő négy évre azonban Peking már sokkal jobban felkészült. Mórász Ferenc, a Makronóm Intézet junior elemzője Donald Trump második adminisztrációjának több fontos, az üzleti világból érkező figuráját mutatja be, megjegyezve, hogy akár kiterjedt kínai kapcsolatokkal is rendelkeznek. Eric Hendriks, a Danube Institute vendégkutatója a magyar-amerikai kapcsolatok jövőjét elemezve kiemeli, hogy Orbán Viktor és Donald Trump barátok, ráadásul úgy tűnik, Magyarországnak vannak a legjobb kínai kapcsolatai is az uniós tagállamok közül.

Kattintson a teljes tartalomért!

(Az Eurázsia elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!)

MEGOSZTÁS

Stier Gábor

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.