//A civilizáció „ukrán bölcsője”
Tüntetés a Majdanon, az ukrán függetlenség napján 2020. augusztus 24-én Kijevben #moszkvater

A civilizáció „ukrán bölcsője”

MEGOSZTÁS

Egymás után döntve a rekordokat, egyre gyorsuló ütemben terjed a koronavírus-fertőzés Ukrajnában. Az ország közben mind mélyebb gazdasági válságba is süllyed, amelyet csak tetéz az őszi helyhatósági választások közeledtével növekvő politikai feszültség. Gond tehát van elég, Ukrajnában azonban koránt sem mindenki erre összpontosít.

Tüntetés a Majdanon, az ukrán függetlenség napján 2020. augusztus 24-én Kijevben #moszkvater
Tüntetés a Majdanon, az ukrán függetlenség napján 2020. augusztus 24-én Kijevben
Fotó:EUROPRESS/GENYA SAVILOV/AFP

Koronavírusos lett és kórházba került Ukrajnában az Ukrán Ortodox Egyház pátriárkája.  A 91 éves Filaretet kórházban ápolják, az állapota a hatóságok szerint jelenleg stabil. A sors iróniája, hogy az ortodox főpap legutóbb tavasszal azzal került be a hírekbe, hogy a koronavírust Isten büntetésének nevezte az emberiség bűneiért. Ezt a kijelentését pontosítva még megjegyezte, hogy ezen elsősorban az azonos neműek házasságát érti. A mostani hírt olvasva mindehhez hozzátehetjük, hogy

„Isten most a főpapot is bünteti. Vajon miért? A vírus még rajta is kifog, vagy erről szó sincs, csak Filaret valamit elhallgatott?”

Az ukrán diplomácia első emberének közben a belarusz válság és Ukrajna problémái közepette is csak az oroszoknak akar odaszúrni egyet. Dmitro Kuleba a Szabadság Rádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy az orosz földek nagy részére az ukránok vitték el a civilizációt. „Egyenesen ki kell mondanunk, és emlékeztetni Oroszországot arra, hogy Oroszország nagy részét az ukránok változtatták civilizált hellyé. Belakták ezt a területet, az erdőkből falvakat, városokat építettek, gazdaságot teremtettek” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Azon már nem csodálkozunk, hogy a Kijevi Ruszt egy ideje a történelmet torzítva ukrán államnak tartják keleti szomszédunkban. Azt is megszokhattuk, hogy az egész európai kultúra bölcsője lesz már egyesek képzelgéseiben Ukrajna. Kuleba azonban most ennél messzebbre ment azzal, hogy lényegében ukránosította Oroszországot.

„Tényleg ekkora lenne a baj, hogy ilyen mesékkel kell elterelni a figyelmet? Vagy Kijevben el is hiszik, amit mondnak? Mert akkor nagyobb a baj, mint azt gondolnánk”

Ha már a gyökereknél, az ukrán államiság a valóságban nem is olyan régi kezdeteinél tartunk, akkor az igazság kedvéért idézzük fel a száz évvel ezelőtti első népszámlálás adatait Szovjet-Oroszországban.  Ebből ugyanis kiderül, hogy még a mai Ukrajna területén is csak a harmadik legnépesebb etnikum volt az ukrán. Kijevnek például csak 14,3 százaléka volt ukrán, 46,6 orosz, míg 31,9 zsidó. De nem volt sokkal jobb a helyzet Harkivban sem, ahol 21,3 százalék volt az ukránok, 50,6 az oroszok, míg 20,6 a zsidók aránya. Odesszában és Dnyepropetrovszkban pedig egyenesen tragikusan alakulnak ezek a számok, hiszen az ukránok aránya mindössze 2,9, illetve 4,7 százalék, az oroszoké ugyanakkor 44,8 és 44,4 százalék, a zsidóké pedig 44,4 és 44,8 százalék. De Juzovkában/Sztalinóban, azaz a mai Donyeckben sem volt sokkal jobb a helyzet, hiszen itt száz éve 11,4 ukrán élt, míg 56,6, illetve 25,6 százalék orosz és zsidó. Marad tehát ukránnak Lviv és a nyugati rész.

„Ezek a számok látványosan cáfolják azt az ukrán feltevést, hogy a betelepítések, a russzifikáció változtatta meg az etnikai arányokat. Inkább arról van szó, hogy a mai Ukrajna keleti és középső és déli része alapvetően orosz volt. Ennyit tehát arról, hogy ki hova vitte a civilizációt”

Ha visszaugrunk a jelenbe, akkor viszont azt látjuk, hogy a mostani Ukrajna ugyanakkor tényleg erőszakos ukránosítással akarja megváltoztatni az etnikai viszonyokat. S nemcsak az oroszok, hanem az összes kisebbség kárára. Természetesen a célkeresztben elsősorban az oroszajkúak vannak. Szeptember 1-vel újabb mérföldkövéhez érkezett a kisebbségek anyanyelvű oktatását gyakorlatilag ellehetetlenítő ukrán oktatási és nyelvtörvény végrehajtása. Az ukrajnai orosz tannyelvű iskolák döntően ukrán oktatási nyelvűekké váltak, csak az alsó osztályokban (1–4. osztály) folyhat az oktatás továbbra is jelentősebb részben orosz nyelven. A változás országszerte mintegy 200 ezer tanulót érint.

„Ám nem is Ukrajnában lennénk, ha ennek ellenére a legtöbb érintett oktatási intézményben nem nyíltak volna ennek ellenére orosz tannyelvű első osztályok” Az iskolák egy jelentős része ugyanis nem kapkodja el az átállást az államnyelven történő oktatásra. Mintha az oktatási törvény a világon sem lenne. Mint a Kárpátalja.net rámutat, a renitens iskolák szintén a hatályos jogszabályokra hivatkoznak, csak éppen nem az ominózus oktatási törvényre és nem is a nyelvtörvényre, hanem A teljes általános középfokú oktatásról szóló jogszabályra, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök idén év elején írt alá.

„Az oroszok átállása a kárpátaljai magyarok számára is tanulságos lehet, hiszen 2023-ban rajtuk a sor”

Ekkor ugyanis a hivatalos európai uniós nyelveket beszélő ukrajnai kisebbségek iskoláiban is az ukrán válik a tanítás nyelvévé, így a magyar iskolai oktatás is megszűnik Kárpátalján – legalábbis az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.