„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„India most a G20-s csúcstalálkozóra, és a világ előtt álló reális kihívásokra, ezek megoldására koncentrál, ezért nem akarja mindezt a csúcs felesleges átpolitizálásával veszélyeztetni”
Fotó:EUROPRESS/NOAH SEELAM/AFP
Amit eddig az agresszív követelőző retorikával nem sikerült elérnie, azt most mosoly diplomáciával próbálja meg Kijev. Mint az indiai lapok megjegyzik, főnökének eddigi támadó hangvétele helyett az Új-Delhibe látogató csinos külügyminiszter-helyettes szépen kezdett beszélni. Kijev ugyanis nagyon szeretné, ha Zelenszkij elnök részt vehetne a G20-as csúcstalálkozón, amelynek az idén India a házigazdája. E körben egyébként Ukrajnának semmi keresnivalója, a háború kirobbanása után morális megfontolásból minden ilyen nemzetközi rendezvényre meghívták az ukrán elnököt. S ha véletlenül nem, akkor megpróbálta ezt a meghívást kierőszakolni. Azonban úgy tűnik, hogy változnak az idők.
„Emine Dzsaparova látogatásának célja, hogy Indiát kibillentse a háború kapcsán elfoglalt semleges státusából, és Ukrajna mögé sorakoztassa fel”
A feladat embert próbáló, szikárabban fogalmazva Kijev esélye erre szinte a nullával egyenlő. Az úgynevezett globális Dél országai ugyanis többségükben támogatják Moszkvát, vagy együttéreznek vele a jelenlegi geopolitikai játszmában, míg az óvatosabbak legalábbis semleges álláspontot foglalnak el. Oroszország meggyengülése ugyanis az amerikai hegemóniát erősítené, ez pedig ezeknek az államoknak nem érdeke. India e formálódó blokk egyik vezető országa, egyben a világ legnépesebb demokráciája.
„Új-Delhi pozitív semlegességgel viszonyul Moszkvához, s ez egyben cáfolja azt a tételt, miszerint jelenleg a <demokratikus világ> áll szemben az <autoriter Oroszországgal>”
Az ukrán küldöttség azonban ezzel nem törődött, és nem sajnálta a szép szavakat India meggyőzésére. Dzsaparova mindenek előtt azt szerette volna elérni, hogy Narenda Modi miniszterelnök felhívja Volodomir Zelenszkijt, majd ellátogasson Kijevbe. De ahogy a napokban Hszi Csin-ping kínai elnök is azt üzente az ukrán elnöknek, hogy felhívja, ha majd eljön ennek az ideje, úgy Modi sem sieti el a dolgot. A külügyminiszter-helyettes arra is szerette volna rávenni Új-Delhit, hogy nyújtson humanitárius segítséget, játsszon komolyabb szerepet a béketeremtésben, és vegye rá Oroszországot a háború befejezésére.
„Kijev felajánlotta azt is, hogy forgassák vissza történelem kerekét, nyissanak új lapot és építsék újra a kapcsolatokat”
Egyszerűbben fogalmazva, Dzsaparova azt javasolta, hogy felejtsék el az elmúlt hónapokban különösen a védelmi szférában kivirágzó ukrán-pakisztáni kapcsolatokat. Imran Khan megbuktatása után Pakisztán nagy mennyiségben kezdett el fegyvert szállítani Ukrajnának, cserébe Kijev támogatta Iszlamábád álláspontját Kasmír kérdésében.
Ennél is jobban megterhelte a kétoldalú kapcsolatokat Ukrajnának az úgynevezett Gang műveletben játszott nem éppen pozitív szerepe. Arról van szó, hogy 2022-ben Oroszország komoly erőfeszítéseket tett az Ukrajnában tanuló indiai diákok Közép-Európán, egyebek között Magyarországon át végrehajtott kimenekítésére, miközben Kijev folyamatosan akadályozta a műveletet. Úgy is fogalmazhatunk, hogy megpróbálta túszul ejteni a diákokat. Moszkva felajánlotta, hogy folyosót nyit a számukra Oroszország felé, Kijev azonban nem engedte erre a diákokat.
„Az ukrán nacionalisták Harkivból például nyugati irányba, a konfliktus zónán keresztül, az életüket veszélyeztetve terelték az indiaiakat – ekkor az indiai diplomaták érkeztek a helyszínre, de néhány diák így is meghalt a harcokban -, és Új-Delhi ezt nehezen felejti el”
Ezért aztán India nem táplál különösebb szimpátiát a jelenlegi kijevi vezetés iránt – nem véletlen, hogy sem a kormányfő, de még a külügyminiszter sem fogadta Dzsaparovát, az indiai sajtó pedig hűvös távolságtartással számolt be a vizitről -, és akkor még nem beszéltünk Új-Delhi geopolitikai érdekeiről.
India elég komfortosan érzi magát a jelenlegi helyzetben. Látványosan kihasználva – ezt Modi nem egyszer éreztette is Putyinnal – az oroszok szorult helyzetét, együttműködik Moszkvával, de közben nem haragítja magára az Egyesült Államokat sem. Már csak azért sem, mert Kínával szemben szüksége van valamilyen ellensúlyra, és ezt a jelenlegi helyzetben Moszkva nem igazán tudja megadni.
„Moszkva és Új-Delhi viszonya mindig megbízható partneriként volt leírható, az elmúlt év történései azonban új perspektívába helyezték Oroszország szemében Indiát. De ez érvényes viszont is”
A nyugati kapcsolatok megszakadása felértékelte Indiát, ami a gazdasági kapcsolatok felfutásában is megmutatkozott. Az áruforgalom – a 2021-es 12 milliárdhoz képest már ekkor elérte a 17 milliárd dollárt – már az első három negyedévben 133 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Oroszország lett India első számú olajszállítója. A Kpler és a Vortexa előzetes hajókövető adatai alapján 2022-2023-ban az indiai finomítók napi 970 és 981 ezer hordó közötti mennyiséget vásároltak orosz olajból, ami az ország teljes importjának több mint egyötödét tette ki, amely napi 4,5 és 4,6 millió hordó (bpd) között volt. Oroszország jelenleg India teljes olajimportjának 35 százalékát fedezi, szemben a 2021-es kevesebb mint egy százalékkal. A számok azt mutatják, hogy márciusban a szankciókkal sújtott országból származó olajszállítások a hetedik egymást követő hónapban ugrottak meg, így Oroszország India első számú szállítójává vált. India jelenleg a világ harmadik legnagyobb nyersolajimportőre, nem sokkal Moszkva ukrajnai katonai műveletének kezdete és az azt követő nyugati szankciók után kezdte növelni az orosz kőolaj vásárlását.
„Közben az Európai Unió egyre inkább egyfajta hátsó ajtóként használja Indiát”
India az ukrajnai konfliktus előtt átlagosan napi 154 ezer hordó gázolajat és repülőgép-üzemanyagot szállított az EU-ba. A Kpler adatai szerint a mennyiségek mára 200 ezer hordó/napra emelkedtek, miután az EU februárban embargót rendelt el az orosz kőolajtermékek behozatalára. India Európába irányuló dízelkivitelének volumene az elmúlt pénzügyi évben ezzel 12-16 százalékkal nőtt, így Új-Delhi exportrészesedése az üzemanyagból 30 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 21-24 százalékról. A Kpler szerint Európa az indiai repülőgép-üzemanyag exportjának mintegy felét adta, Franciaország, Törökország, Belgium és Hollandia pedig az ázsiai országban finomított dízel legnagyobb európai fogyasztói közé tartozik.
De ásványkincsekből is 7,6-szor nagyobb mennyiség érkezett Oroszországból, mint korábban. Megnőtt az Oroszországba irányuló indiai export is, még ha ez teljes egészében nem is jelenik meg a hivatalos adatokban, hiszen a másodlagos szankcióktól félve nyugati technológiák indiai megfelelője, vagy az Indián át érkező nyugati áruk rejtett struktúrákon keresztül jutnak el a rendeltetési helyükre.
„India ráadásul megerősödve és saját globális súlyát érezve nem szívesen hallgatja Dzsaparovát, de Blinkent sem arról, hogy kivel kell kapcsolatokat építenie, és kivel nem”
Főleg úgy, hogy Ukrajna cserébe semmit nem tud ajánlani. Sem az orosz fegyvereket, sem az orosz olcsó olajat nem tudja kiváltani, mint ahogy új technológiákat sem nagyon tud átadni. Ráadásul még a tiszteletet sem tudja megadni Indiának, hiszen az ukrán diplomácia még az európai szövetségeseivel szemben is követelőző, kioktató és agresszív. Ugyanígy viszonyul Új-Delhi az ukránok mögött álló európaiakhoz is, akik még mindig azt hiszik, hogy az ő problémájuk – Ukrajna – az egész világ problémája, míg az egész világot érintő kihívásokhoz – fenntartható fejlődés, hozzáférés az élelmiszerhez és a fejlett technológiákhoz – nekik semmi közük. Nem érdekli az indiaiakat az sem, hogy Amerika és Európa az első számú globális geopolitikai kihívásnak Oroszországot (és Kínát) tartja, és ezt az álláspontot próbálja elfogadtatni mindenkivel.
„India most a G20-s csúcstalálkozóra, és a világ előtt álló reális kihívásokra, ezek megoldására koncentrál, ezért nem akarja mindezt a csúcs felesleges átpolitizálásával veszélyeztetni”
Ezért aztán nincs helye a csúcson Zelenszkijnek, és a nemrég még maga is amerikai szankciókkal sújtott Modi Putyinnal szemben sem fog büntető intézkedéseket bevezetni. Még akkor sem, ha azért többször is Moszkva értésére adta, hogy India a mielőbbi békében érdekelt. Zelenszkij meghívásánál egyébként sokkal érdekesebb lesz, hogy az ellene kidott nemzetközi körözés ellenére az orosz elnök ott lesz-e Új-Delhiben, ilyen demonstratívan szembe megy-e a Kreml és India a nyugat akaratával, avagy kitérnek e konfliktusos helyzet elől. Még a hágai döntés előtt Putyin jelezte, hogy készül Új-Delhibe. Ami pedig a béketervet illeti, Modi ezzel kapcsolatban már tavaly év végén kifejtette egy cikkben a gondolatait, amelyek közül több is visszaköszön a kínai 12 pontos javaslatban. Modi tehát benne van a globális sakk játszmában, s hogy mit lépjen, azt nem Ukrajna fogja neki megmondani.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
Rác Gábor says:
Ha jól tudom, nincs is ok arra, hogy meghívják, hiszen Ukrajna nem tagja a G 20-nak… Arra viszont bizton lehet számítani, hogy az arra meghívott “G-“egyéb” csoportosulás mindenképp igyekszik műsoron tartani az “ukrán ügyet” még ott is… Ma egy ilyen összejövetelnek sok értelme nincs, hiszen a csendes-óceáni térség, balsejtelmeim szerint nemsokára “ukranizálódik”…