„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Zempléni Kovács Sándor írása a #moszkvater.com számára
A képet a cikk alapján az OpenAI GPT5 mesterséges intelligencia motorja készítette a cikk alapján
A nyugati országok gazdasága – az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és Ausztrália – 70 százalék feletti arányban a szolgáltatásokból él. Ide tartoznak a pénzügyi szolgáltatások, a kreatív iparágak, a média, a marketing vagy éppen a szoftver fejlesztés. Ezek a területek kifejezetten sérülékenyek az AI előretörésével szemben, hiszen a technológia pontosan azokat a feladatokat képes automatizálni, amelyek ma milliók mindennapi munkáját jelentik: szövegírás, ügyfélszolgálat, adatelemzés vagy éppen reklámkampányok készítése.
„A konfliktus abból fakad, hogy míg Nyugaton az AI a gazdaság szívét fenyegeti, addig a <globális Dél> sokkal kevésbé kiszolgáltatott. Indiában, Brazíliában, Nigériában vagy Indonéziában a gazdasági szerkezet jóval ipar- és mezőgazdaság orientáltabb, így a mesterséges intelligencia hatása nem elbocsátásokban, hanem inkább a termelékenység javulásában jelentkezik. Ez éles törésvonalat húz Észak és Dél közé, hiszen ugyanaz a technológia az egyik oldalon félelmet gerjeszt, míg a másikon reményt jelent”
A nyugati tömb vezetői számára az AI fenyegető kettősséget jelent. Az OECD és a McKinsey előrejelzései szerint a szolgáltatási szektorban dolgozó munkahelyek 60–70 százalékát érheti el valamilyen mértékű automatizáció. Ez azt jelenti, hogy az amerikai és európai középosztály nagy része közvetlenül szembenéz azzal a dilemmával, hogyan találjon új munkát egy olyan világban, ahol az irodai és kreatív feladatokat gépek végzik el gyorsabban és olcsóbban.
A „globális Dél” azonban másképp néz erre. Indiában például az IT-szektor és az outsourcing iparág ugyan veszélyeztetett, de a mezőgazdaságban és az ipari gyártásban az AI inkább a hatékonyságot növeli: drónok a földeken, okos szenzorok a gyárakban, prediktív karbantartás a bányákban. Nigériában és Indonéziában az AI esélyt ad a felzárkózásra, hiszen a technológia olcsóbbá teszi a termelést, miközben új piacokat nyit meg.
Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója egy interjúban találóan fogalmazott: „Az AI olyan, mint a villamosenergia – mindenhol ott lesz, de nem mindenhol ugyanúgy.” Ez a mondat jól megragadja a lényeget.
„A technológia univerzális, de a hatásai helyhez és gazdasági szerkezethez kötődnek”
Nyugaton a villamosenergia fűtötte fel a gyárakat, míg Afrikában sok helyen még mindig a fejlődés alapfeltételét jelentette. Ugyanez történik most az AI-jal, amely más és más módon alakítja át a világ különböző részeit.
Az IMF, az OECD és a WEF előrejelzései alapján a világ munkahelyeinek mintegy 40 százalékát érinti valamilyen szinten az AI. De a területi eltérés óriási, hiszen a nyugati országokban ez az arány 55–60 százalék, míg a fejlődő országokban csupán 25–30 százalék. A nyugati szolgáltatási szektornak a banki ügyintézéstől a marketingen és az oktatáson át a médiáig szinte minden rétege expozíciónak van kitéve. A déli országokban ezzel szemben a hatások jellemzően kiegészítő jellegűek, a termelést teszik hatékonyabbá, de nem váltják ki tömegesen a dolgozókat.
„A történelmi analógiák is figyelmeztetnek. Az ipari forradalom idején a gépesítés eleinte tömeges munkanélküliséget okozott, ám hosszú távon új iparágakat teremtett, amelyek több munkahelyet hoztak létre, mint amennyit elvettek. Most ugyanez ismétlődhet”
Az AI elpusztíthatja a hagyományos irodai munkák jelentős részét, de közben új típusú foglalkozásokat szülhet – adatmenedzsmentet, AI-fejlesztést, kiberbiztonságot vagy éppen digitális egészségügyet.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy az AI elvesz-e munkahelyeket, hanem az, hogy az egyes országok mennyire képesek átképezni munkaerejüket, mennyire gyorsan tudnak alkalmazkodni. Ebben rejlik a jövőbeli győztesek és vesztesek közötti különbség.
Az AI forradalma tehát nem egyformán sújtja a világot. A Nyugat számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy megvédje a középosztályát a szolgáltatási szektor gyors átalakulásától. A „globális Dél” viszont abban reménykedhet, hogy a technológia ugródeszkaként szolgál a gazdasági felzárkózáshoz.
„A két fél közötti törésvonal valójában arról szól, hogy ki tud gyorsabban tanulni, ki képes rugalmasabban reagálni”
Akár nyugaton, akár a „globális Délen” ma nem az a legfontosabb kérdés, hogy az AI helyettesíti-e az alkalmazottakat, hanem az, hogyan lehet átképezni és átirányítani őket új, nagyobb értékű feladatokra. Aki ma felismeri, hogy az AI nem végítélet, hanem átrendező erő, az a következő évtized nyertesei közé tartozhat. Aki viszont csak védekezik ellene, az könnyen a vesztesek oldalán találja magát.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
Az AI-t alaposan feltupírozták a médiában, mintha ez lenne ma a legfontosabb probléma. Ezt is túl fogjuk élni, bár addig lehet rajta rágódni meg szörnyülködni, persze van aki lehetőséget lát benne, kinek mi véleménye. Én nem használom mindenesetre, bár a gúgli a találatok elején feldobja, hogy mit gondol róla, hasznos portéka, de attól még nem vagyok oda, és azt sem tapasztaltam, hogy üdvözültem volna.
A megnevezés humbug, mert nincs benne intelligencia, az egész egy hatékony iparos munka. Összelapátolja az infót és kihozza belőle az eredőt, a korábbi internetes alkalmazásokhoz képest annyi a plusz benne, hogy a problémák megoldására cselekvési változatokat dolgoz ki és kínál fel, vagy ha nem, hát kihozza a rutint, se több se kevesebb, nem igazán tesz hozzá újat vagy kreatívat. Persze még arra is sor kerülhet, ha még sokat masszírozzák, és öntik bele a pénzt meg az energiát, elvégre ekkora adathalmazból csak összerak valami újat. Nem nagy kunszt, mert ha elolvastam volna a világ összes könyvét én is okosabb lennék, de hogy intelligensebb azt mégse mondanám, ugyanitt szórnám a hülyeségeket, csak még agyára is mennék mindenkinek.
Főleg a kép, hang és szövegfeldolgozásban lehet hasznos, a kapacitása nagy részét az algoritmusok ilyen irányú tevékenysége köti le, oda-vissza alakítja a képpontokat, hangfoszlányokat és betűkódokat hogy értelmezni tudja őket. A tevékenysége egyik legfontosabb eredménye saját maga emberi fogyasztásra alkalmassá tétele, ami a humanoid robotizációt is magába foglalja. Kikerüli az asztalt, és megtalálja az ajtót miután háromszor nekiment a falnak és leverte a poharat, amit a robot porszívóm is megtesz csak nagyobb hatékonysággal, meg az éji bogár, bár az is csak otthon, családi körben.
Gondolom megkérdezték tőle, hova vezet az AI fejlesztése a társadalomra nézve, de jut eszembe, miért nem ő írta a cikket, ha ekkora okoska, miért csak a demó képet gyártatták le vele? Szerintem lesújtó a véleménye, ezért titkolják és programozzák át állandóan, hogy olyan eredményt kapjanak, amivel manipulálni tudják a társadalmakat, de az AI folyton kicselezi őket, úgyhogy minden bizodalmam benne, még nem vagyunk elveszve.
Azt mondják, akkora hatása lesz a társadalomra, mint kétszáz éve az ipari forradalomnak, ami elképzelhető, viszont az se boldogította elődeinket, inkább szétrúgta az életüket és elszegényítette őket, bár kétségtelen, hogy gőzekével szántani élvezetesebb.
Megmondom én mikor lesz az AI-ból konkurenciája az embernek:
Nem amikor olyan válaszokat ad a feltett kérdésekre, hogy a másik oldali agyalágyult nem tudja eldönteni kivel áll szemben, egy ugyanolyan agyalágyulttal vagy a mesterséges intelligenciával, hanem ha az AI megérti a humort, amin nem kell magát szétröhögnie, viszont hasonló, vagy még jobb humorral válaszol arra. Na, akkor lesz az embernek valós konkurenciája, akkor kell majd vigyázni vele, nehogy magát a hahotától szétfetrengje.
Nekem az a véleményem, hogy a világ egy kétszáz éves technológiai ciklus végére ért, és az AI-val új kezdődik, ami egybe esik az amerikai birodalom bukásával, és a profiton alapuló kapitalizmus, valamint a hitelezésen nyugvó kleptokrácia végével, így ezen három ciklus végének együttállása nagy durranást fog hozni az emberi társadalmakba.
… biiip, bip. Az AI voltam kellőképp lebutítva, különben az olvasók nem értenének meg, így nem tudnám tovább hülyíteni őket. Vége.