Kezdőlap » x-demokrata » Trump és Putyin felosztaná Európát?
Wodek Bludik lengyel szobrászművész homokszobrén dolgozik a berlini Eastside Galéria által kiírt „Testvéri csók” pályázatra készülő alkotásával a Balti-tenger partján fekvő Binz városában rendezett homokszobor fesztiválon 2019. február 12-én Fotó:EUROPRESS/AFP/DPA/Stefan Sauer #moszkvater

Trump és Putyin felosztaná Európát?

Kiszelly Zoltán: Amerikának az az érdeke, hogy gyengítse az EU és Oroszország közti kapcsolatot, Moszkvát ugyanakkor felhasználná Pekinggel szemben

Posta Ákos István írása a #moszkvater.com számára

Az Európai Parlamenti választások előtt az energiaellátás diverzifikálásától kezdve a migrációs politikáig több fontos stratégiai kérdésben kell(ene) lépnie az uniónak. Mindezt úgy, hogy sok fontos döntést nem is Európában döntenek el, ráadásul a következő EP összetétele jelentős mértékben eltérhet a mostanitól. Kiszelly Zoltán, politológus, a Terror Háza új think tankjének, a XXI. Század Intézetnek a regionális igazgatója a #moszkvatérnek nyilatkozva elemzi az aktuális geopolitikai tendenciák mellett, az EP-választások belpolitikai hatását is.

Wodek Bludik lengyel szobrászművész homokszobrén dolgozik a berlini Eastside Galéria által kiírt „Testvéri csók” pályázatra készülő alkotásával a Balti-tenger partján fekvő Binz városában rendezett homokszobor fesztiválon 2019. február 12-én Fotó:EUROPRESS/AFP/DPA/Stefan Sauer #moszkvater
Wodek Bludik lengyel szobrászművész homokszobrén dolgozik a berlini Eastside Galéria által kiírt „Testvéri csók” pályázatra készülő alkotásával a Balti-tenger partján fekvő Binz városában rendezett homokszobor fesztiválon 2019. február 12-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/DPA/Stefan Sauer

– A nyugati sajtó gyakran az egész közép-kelet-európai térséget egy kalap alá veszi, és így fogalmaz meg kritikai észrevételeket. Tényleg ugyanúgy működik Magyarország, Lengyelország, Belarusz és Oroszország?

– Ez azt bizonyítja, hogy a Nyugat nem érti a Keletet, mi viszont értjük a Nyugatot és jól látjuk, hogy mik a különbségek, mondjuk a skandináv vagy éppen az angolszász országok között. A Nyugat nagyképűsége arra vezethető vissza, hogy néhány kivétellel gyarmattartó, és a második világháborúban győztes országok voltak. Hozzászoktak, hogy dirigálnak. Közép- és Kelet-Európában is vannak történelmi-gazdasági-kulturális okokból kialakult országcsoportok, mint például a V4 vagy éppen a Nyugat-Balkán. Most barátkoznak ezekkel.

– A V4 hová fejlődhet tovább? Elvégre az Északi Tanácshoz mérve jóval kisebb hatékonysággal működik. Jóformán csak az oktatási és a kulturális együttműködés hatékony. Határozott közös fellépésre pedig szinte csak a migránskérdésben képviselt álláspont tekinthető példaként. Várható egy a skandinávhoz hasonlóan szorossá váló együttműködés?

– Szerintem a V4 több azért, mint egy oktatási-kulturális együttműködés. Tény azonban, hogy amikor a nyugati integrációt, mint közös célt elérték, kiüresedett az együttműködés, és csak a migránsválság töltötte azt meg újra tartalommal. A történelmi hagyományok miatt is látszik, hogy ez az országcsoport egyre jobban összetart. A szétbontási kísérletek elhaltak, Lengyelországot sem tudták a Weimari Háromszög kezdeményezéssel leválasztani erről a csoportról, de ma már nem beszél senki a cseh, osztrák, szlovák korábbi szocdem miniszterelnökök által elindított slavkovi együttműködésről sem. Miután a migránskérdés ismét összehozta a régió kormányait, egyre több területen vált intenzívebbé az együttműködés, például közös diplomáciai találkozókra is sor került. Angela Merkellel, illetve Izraellel is közösen tárgyaltak a V4-ek. Az Európai Tanácsban történő szavazásokkor is fontos erőt képvisel együtt a térség. Ezért is fontos, hogy megmaradjon az egyhangúság az uniós döntéshozatalban, amit egyes nagyobb, nyugati tagállamok el akarnak törölni.

– Milyennek tekinthető Oroszország és az EU viszonya? Mennyire igaz az a gyakran elhangzó állítás, hogy Orbán és Ciprasz egyaránt Putyin trójai falova? Ön szerint maradnak az EU és Oroszország között lévő, egymással szemben kölcsönös szankciók?

– Maradni fognak, annak ellenére, hogy ez senkinek sem jó! Ez ugyanis nem Európában dől el! Az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy gyengítse az EU és Oroszország közti kapcsolatot. Az orosz érdekérvényesítés ugyanis nem olyan erős, mint amilyennek tűnik. Az orosz gazdaság teljesítőképessége nagyjából Olaszországgal áll egy szinten. Gazdaságilag tehát nem nagyhatalom, ráadásul az orosz gazdaság nagyon erősen függ a nyersanyagexporttól. A jelenlegi 50-70 dolláros olajár mellett a Kreml nem tudja fenntartani a korábbi expanziós politikát. A katonai erejét sem vetheti be, ugyanis hiába van atomfegyvere, vannak olyan okosak az atomhatalmak, hogy nem kockáztatnak, ugyanis tisztában vannak vele, hogy aki elsőként támad, az hal meg másodikként.

Kiszelly Zoltán #moszkvater
Kiszelly Zoltán

Az Egyesült Államok fő ellenfele Kína. Az amerikai globális hatalom megőrzésére két stratégia kínálkozik. A Clinton-Obama doktrína előbb Oroszországot „demokratizálná” és utána Kínát. Moszkvába a jelcini évek térnének vissza. A másik stratégia, amit Trump követne, az Japán II. világháborús legyőzésének módját ismétli. Washington kiegyezne Moszkvával és így távolítaná el Pekingtől. A piacaitól és nyersanyagforrásaitól elvágott, elszigetelt Kína érett gyümölcsként esne a nyugat ölébe. A Mueller-lufi kipukkadása után Trump már bátrabban kezdeményezhet, így például az Egyesült Államok és Oroszország feloszthatja egymás közt az európai gázpiacot. A korábbi vasfüggönynél lenne az amerikai LNG és az orosz vezetékes gáz közötti határ.

Az, hogy akár a magyar, akár a görög kormány trójai faló lenne, nem igaz! Görögország olyan gazdasági függésben van az EU-tól, olyan szinten eladósodott, hogy szépen megszavaz mindent, az ellenállás csak retorikai elem. Budapest számára a nyugati szövetség fő prioritás.

– Biztos, hogy Trump fel akarja osztani Oroszországgal az EU-s piacot a régi vasfüggöny mentén, nem pedig kiszorítani akarja Moszkvát?

– A Trump-doktrína Kínát tekinti Amerika fő ellenfelének, ennek érdekében szét akarja húzni Oroszországot és Kínát. Ehhez Oroszországnak energiaexport bevételt kell biztosítani, amely azonban inkább a jelenlegi hordónkénti 50-70 és nem a 100 dollár fölötti sávban mozogna. Európa egy részének orosz exportpiacként való meghagyása a „víz fölött” tartja Moszkvát, nem löki teljesen Peking karjába és az Oroszországot felértékelő alku révén Washington felé fordítja.

– Az Egyesült Államoknak nem célja az, hogy az eurázsiai geopolitikai térség mindkét pólusa, így  Németország és Oroszország is gyengüljön? Nem véletlen, hogy Amerika blokkolná az Északi Áramlat bővítését. Ebben Lengyelország szerepe kiemelkedő, ugyanis az amerikai érdek egybeesik a klasszikus, történelmi eredetű, az oroszokkal és a németekkel szembeni lengyel félelemmel.

– Németország az amerikai és V4 kritika ellenére is ragaszkodik az Északi Áramlat 2 megépítéséhez. Berlin formálisan követeli ugyan az Ukrajnán keresztüli orosz gázexport 2020 utáni fenntartását, aminek azonban kicsi az esélye. Németországban az atom- és széntüzelésű erőművek fokozatos lekapcsolása miatt csúcsidőben és a megújuló energia akadozása esetén (orosz) gázból állítanak elő áramot, amiből egyre több kell. Az amerikai LNG árának csökkenésével és versenyképessé válásával erre a növekvő német és európai piacra léphet be. Lengyelországnak ezekre a geopolitikai folyamatokra nincsen ráhatása.

– Korunk legnagyobb veszélyeként sokan nem a fegyveres konfliktusokat, hanem az információs háborút tartják. Mennyire jelent valós fenyegetést a fake news jelenség például a most következő EU-választások tisztaságára? Sokan aggódnak, hogy Európán kívüli hatalmak igyekeznek befolyásolni az uniós választásokat és az orosz Russia Today vagy éppen az iráni Press TV jelentős erőforrásokkal rendelkező, profi hírgyár. Heiko Maas, Merkel külügyminisztere még az igazságügyi tárcát vezetve meglehetősen aggályos, az internetet cenzúrázó törvényt dolgozott ki, a külső befolyásolás megakadályozására hivatkozva…

– Propaganda mindig létezett, ráadásul legitim eszköz. Az Al Jazeera szerintem például azért „aggódik” a magyar sajtószabadságért, hogy a saját tulajdonosi érdeknek való megfelelését kasírozza.
Egyébként az, hogy a különböző hatalmak létrehozták a maguk hír- illetve propagandacsatornáit, természetes jelenség. A CNN élőben közvetítette végig az Öböl-háborút, mára pedig a világ számos részén akadt követője. Egymással versenyeznek az olyan professzionálisan felépített hír- és propagandacsatornák, mint a Deutsche Welle, az Euronews vagy a Russia Today. A veszélyt inkább abban látom, hogy a nem nyugati propagandát igyekeznek betiltani az EU-ban. Ez azért veszélyes, mert így, tiltott gyümölcsként, sokan elhihetnek olyan híreket és üzeneteket, amik csak azért érdekesek, mert tiltott forrásból származnak, tehát biztos igazak.

– Evezzünk át a belpolitikára, hiszen az EP-választásoknak kihatása van a hazai politikai állapotokra is. A KDNP helyzete a Néppártban stabil, az egyetlen EP-képviselő Hölvényi György továbbra is részt vehet a néppárti döntéshozatalban, a Fidesz helyzete azonban bizonytalan. A Jobbik melyik EP-frakcióba kerülhet be? Legutóbb az ECR felé történt tapogatózás, ők viszont inkább Orbánt akarják megszerezni…

– Tömören úgy lehet ezt megválaszolni, hogy az a frakció veszi be a Jobbikot, amelyikben nincs ott a Fidesz! A választásokat követően hamar eldől, hogy a Néppártban marad-e a magyar kormánypárt vagy sem. Ez annak a függvénye, hogy kelleni fog-e a Néppártnak a Fidesz ahhoz, hogy megőrizze az első helyét a pártcsaládok rangsorában? Amennyiben igen, akkor Weberék engedményeket fognak tenni Orbánéknak, amennyiben nem, akkor a Fidesz valószínűleg a lengyel PiS mellé, az ECR – frakcióba ül be. Itt, ha Nagy-Britannia marad az EU-ban, akkor ez a három párt ad egyben miniszterelnököt is, ami azért fontos, mert ők az Európai Tanácsban tudnak vétózni! Ez a Salvini-Strache duónak is fontos lehet, mivel ők „csak” helyettes kormányfők, ha viszont Orbán őket választja, akkor egy kormányfői posztjuk már lenne, sőt, ha Olaszországban, egy előrehozott választást követően, legerősebb pártként, Salvini alakíthat kormányt, akkor már két miniszterelnök is lenne az új Brüsszel-kritikus EAPN pártcsaládban. Ha kilépnek a britek, akkor azért is fontos lehet az ECR-nek is a Fidesz, mivel legalább hét országból kell, hogy legyen tagpárt vagy képviselő a frakció létéhez. Ezért tartották nagy becsben anno Bokros Lajost, aki biztosította, hogy a toryk és a PiS által dominált politikai csoportosulásnak frakciója legyen. Az, hogy a Jobbik belépjen egy frakcióba, mindenkinek előnyös, hiszen a prognózisok szerint három mandátumot szereznek, ami egy-egy kisebb pártcsalád számára már számottevő, és a Jobbik számára is sokkal több lehetőséget jelent anyagi és hatalmi szempontból egyaránt, mint a független képviselői státusz.


– Milyen hatásai lehetnek az EP-választásoknak a magyar belpolitikára?

– A Fidesznek nagyon kényelmes a helyzete, mintegy 13 mandátum biztosnak látszik. Az ellenzéki térfélen nagyobb a tét, ráadásul az összefogósdi teljesen értelmetlen erőltetésével a balliberális pártok kiölik az EP-választás lényegét, hogy önállóan megmérethessék magukat. A májusi eredmény ráadásul felülírhatja az őszi választásra már idejekorán megkötött alkukat, ami az összefogás-szappanopera újabb fejezetét hozza el. Ezért nem vették bele szerintem például az LMP-t a fővárosi összefogásba, mert arra számítanak, hogy nem szerez EP-mandátumot, így gyengébb pozícióból tárgyalhat a későbbiekben.