Tolsztojnak megkegyelmezett Kijev

Nagykép, Szerkesztő ajánlata

2019. jún. 02.

Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Már beiktatták Zelenszkijt, a nyelvőrség hadigépezete azonban nem áll le. Nem mellesleg tovább lövik a Donbaszt is. De maradjunk a nyelv területén élen járó ukránosításnál, ezen belül az orosz nyelv folyamatos és tudatos támadásánál. Miután a nyelvtörvény egyértelműen az orosz kiszorítását célozza, a most életbe lépő új helyesírás megváltoztatja az orosz családnevek végződéseit. De alapvetően érinti a görög származású szavakat is. Így az érezhetően átpolitizált helyesírás – szakítva a keleti szláv hagyományokkal – t-t ír majd az eddigi f helyén, például Athén esetében. Visszatérve az orosz családnevekhez, az –ой végződésű neveket –ий-ként írják át, a -ск(ий), -цк(ий) végűeket pedig lágyjelre. Az egyetlen kivétel Tolsztoj, amely „Tolsztij”-ként elég bután hangzana, és végképp nevetségessé tenné az új átírást. Dmitrij Donszkoj számára azonban nincs kegyelem, ebből „Donszkij” lesz. Azért kíváncsi lennék, mikor ukránosítják Trumpijra az amerikai elnök nevét. Vagy ehhez már nincs elég bátorság?

Fotó:Tóth Tibor

MEGOSZTÁS

Stier Gábor

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.