//Tényleg rothad a Nyugat?

Tényleg rothad a Nyugat?

MEGOSZTÁS

Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. Nem elég a koronavírus, de jönnek az UFÓ-k. A Nyugat vagy a Kelet a követendő példa? Ukrajna egy kis hitelért megint, vagy még mindig eladó. Kadirov ki-kivillantja a foga fehérjét, Hodorkovszkij pedig Szecsin kárán nevet.

Ha majd tíz év múlva visszaemlékezünk a 2020-as évre, elég lesz a történtek jellemzésére csak annyit mondani, hogy abszurd egy év volt. Amikor hosszú ideig ültünk a lakásban, hallgattunk valami Operatív Törzset, sokan elvesztették a munkájukat, és még az is egyfolytában kezet mosott, aki korábban legfeljebb hírből ismerte a szappant. Az év első felében még a szárazság is eltörpült a koronavírus mögött, s még az sem ütötte át igazán az ingerküszöböt, hogy égett Csernobil körül az erdő.

„S ha nem lett volna elég bajunk enélkül is, hát jött az amerikai védelmi minisztérium, és feloldja a zárlatot több olyan videóval kapcsolatban, amelyet az amerikai haditengerészet készített „azonosítatlan légi jelenségekről”. De mit nekünk UFÓ-k, mikor itt van nekünk a koronavírus”

Sokat beszélgetünk arról is, hogy a válságos idők a nemzeteket erősítik, és a globalizációnak annyi. Sőt, a demokráciának is, mert a nehéz idők erős kéz után kiáltanak. De ez sem igaz így teljesen. Mert a járvány kínai, az orosz vagy a vietnámi kezelése meglehetősen hatékony, de azért a többség inkább csak messziről gyönyörködne ebben. Meg már sokan kész ténynek veszik, hogy a Nyugatnak vége. Hát, azért a németek eddig egész jól kezelik ezt a járványt.

„Azért Európa eme fertályáról néha irigykedve nézek a rothadó Nyugatra”

Például akkor, amikor olvasom, hogy a Bicétre egyetemi kórház víruskutató csoportjához ellátogató francia elnököt a tíz körméről lekapta az egyik szakápoló. „Borzalmas körülmények között dolgozunk, és ez nem a járvány miatt van. Kezdetben még maszkjaink sem voltak, mostanra pedig a védőruhánk is elfogyott. Sajnálatos módon sok ezer ember halála kellett ahhoz, hogy az elnököt érdekelni kezdje az egészségügy” – fogalmazott az ápolónő, akinek ebből a számonkérésből semmi baja sem lett. Azért nem rossz dolog ez a demokrácia, nem?

Közben Kínáról csodákat zeng a világ egyik fele, míg a másik minden áron igyekszik eláztatni az első számú vetélytárssá felnőtt globális hatalmat. Trumpot most hagyjuk, de azért a Kínát most istenítők figyelmébe ajánlom a következő hírt. A pekingi vezetés 524 millió dollár támogatást különített el a leginkább rászorultak megsegítésére. Számoljunk csak! Az egymilliárdos Kína lakosságának fele biztosan rászorul a támogatásra. Ez pedig annyit jelent, hogy egy lakosra jut egy dollár. Trump ezzel szemben egyszeri 1200 dollárt ad minden felnőttnek, gyermekenként pedig további 500 dollár jár. A juttatást a jövedelemtől teszik függővé. Az egyénenként 99 ezer dollár felett keresők nem kapnak segélyt.

„Persze, mondhatjuk, hogy mit ér Amerikában ezer dollár, meg könnyű ezt fedezni a pénznyomda beindításával. De azért mégis!”

De vessünk egy pillantást ezután a szláv világra. Zelenszkij valószínűleg Ukrajna legpechesebb államfője. Elnökségének első évében lassan a legkisebb gondja a kelet-ukrajnai konfliktus. Előbb belekeveredett az Egyesült Államok elnökének elmozdítását célzó impeachment-eljárásba, aztán lelőttek egy Teheránból Kijevbe tartó repülőgépet, végül jött a koronavírus. Mindez úgy, hogy szakértő csapata továbbra sincs. Nem csoda hát, ha a koronavírus okozta gazdasági válság Ukrajnában hatványozottan jelentkezik. Ezek után az elnök azt nyilatkozta az El Paisnak, hogy

„csőd és nyomor vár Ukrajnára az IMF nélkül”

Zelenszkij ezért most nagyon várja az IMF és a Világbank hitelprogramját. Ezért kész kiárusítani az ukrán feketeföldet, elfogadná a banktörvényt, de még a két lábon járó politikai atombombát, Mihail Szaakasvilit is rehabilitálná, és bevenné a kormányba. Ennyit a sokat emlegetett szuverenitásról.

„A kérdés most úgy merül fel, hogy Kijev csődöt jelent vagy a Nyugati rabszolgája lesz. Bocsánat, ez utóbbi már nem kérdés”

Közben ukránok újabb százezrei kaptak orosz állampolgárságot, írja a segodnya.ua. Az orosz belügy adatai szerint az idei év első három hónapja során 108 500 ukrán igényelt és kaphatott orosz állampolgárságot. Emellett hivatalos engedéllyel több mint 143 ezer ukrán lakik Oroszországban, közülük 96,7 ezren rendelkeznek ideiglenes tartózkodási engedéllyel.

„Évről évre több ukrán kér és kapnak orosz állampolgárságot. 2017-ben 85,1 ezer, a múlt évben pedig már közel 300 ezer ukrán vált Oroszország teljes jogú állampolgárává”

Az orosz Belügyminisztérium új rendőri etikai és viselkedési kódexet dolgozott ki. Azt várják a kódex bevezetésétől, hogy növekedjen a szolgálati fegyelem, és erősödjön a rendőrség tekintélye a lakosság körében. Az etikai kódex előírja a rendőröknek, hogy mindenkivel, így a szabálysértőkkel, illetve bűnelkövetőkkel is udvariasan viselkedjenek. Külön előírás foglalkozik a rendőr megfelelő megjelenésével, öltözetével. A kódex szerint a rendfenntartónak mindig készen kell állnia a sértettek védelmére és segítésére. A Kommerszant kiemeli, a rendőrök nem fogadhatnak el ajándékot, sőt az étellel-itallal való kínálgatást is udvariasan el kell utasítania.

„Az orosz rendőrök idáig sem fogadtak el ajándékokat. A csúszópénzt rubelben vagy dollárban kérték. De úgy látszik, ebből már az államnak is elege van. A rendőri korrupció letörése kapcsán már vannak jó példák a posztszovjet térségben. Ilyen a grúziai, de az ukrajnai is.”

Csecsenföld elnöke, Ramzan Kadirov közben kopaszra nyíratta magát, írja a Rosszijszkaja gazeta. A tett válasz volt a köztársasági operatív stáb fodrászatok kinyitására tett javaslatára.  Csecsenföldön keményen harcolnak a koronavírussal, szigorúan ellenőrzik az otthon tartózkodást, sőt részleges kijárási tilalom is érvényben van. Kadirov szerint, mivel a fodrászok egyelőre zárva tartanak, Mohamedhez és az ősökhöz hasonlóan, kopaszra kell nyírni a fejet, ami ráadásul még higiéniai szempontból is kívánatos.

„Kadirovra oda kell figyelni. Most a fejének kopaszra nyíratásával, előtte Misusztyin kormányfőnek beszólva jelezte, hogy neki csak Putyin parancsol. Belegondolni is rossz, mi lesz Putyin távozása után.”

Vicces kedvében van Mihail Hodorkovszkij. Svájcból ugyanis úgy látszik, hogy az oroszországi gondok az ő malmára hajtják a vizet. Facebook oldalán tette közzé a következő viccesnek szánt posztot: „Telefonált Szecsin. Arra kért, hogy térjek haza és vegyem vissza a Jukoszt. Azt írta, hogy ha megteszem, még öt évet le is ül.” A Rosznyefty elnökére rossz idők járnak, mint ahogy Oroszországra is. Az ország bevételei az olaj után a gázexport területén is csökkennek. Az év első két hónapjában a gázvezetéken továbbított gáz mennyisége 25 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál. Oroszország a tavalyi 11,8 milliárd dollár helyett csak 6,5 milliárd dollár bevételhez jutott.  Az olajpiacon még rosszabb a helyzet. Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerint az idei költségvetést ennek ellenére sem módosítják. Ha az olajár nem emelkedik,  a Nemzeti Jóléti Alapban felhalmozott pénzből kipótolják a hiányt.

„Annyira tehát nem lehet rossz Oroszország helyzete, hogy Hodorkovszkij előtt újra megnyíljon az út. bele kell nyugodni, hogy Oroszország nem az ő világa”

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.