Szolga Réka írása a #moszkvater számára
A kötet szerkesztői: Dr. Baranyi Tamás Péter, Dr. Szálkai Kinga és Szarka Luca
Forrás: Antall József Tudásközpont
A biztonságpolitika, mint fogalom a II. világháborút követően terjedt el. Azóta nagyarányú tematikai bővülésen ment keresztül, de ez a folyamat nem áll meg. Szálkai Kinga kifejtette, hogy eddig a nyugati típusú demokrácia, és az ehhez kapcsolódó univerzalista terminológiák kikényszerítése volt jellemző. Ehelyett azonban a kulturális relativizmus elve mentén a biztonságpolitikai szakértőknek ki kell dolgozniuk egy állandóan változó új, helyi fogalomkört. Példaként említette a klímabiztonságot, mint a közbeszédet tematizáló kihívást, amelyben – hangsúlyozta – az egyénre nem lehet túl nagy felelősséget hárítani. Nem vezet sehova, ha Greta Thunberg stílusát elemezzük, sokkal inkább a szektorok közötti holisztikus szemlélet megvalósítása a kiút. Annál, hogy elveszünk az ellentétekben, hasznosabb az együttgondolkodás, a kurrens „mainstream” narratívák helyett pedig az objektivitásra törekvés.
„Tarrósy István Afrika-szakértőként jól ismeri a kontinensen zajló belső folyamatokat, ezért talán nem véletlenül figyelmeztetett arra, hogy a migráció kérdését sem szabadna túlságosan leegyszerűsíteni”
– A kontinens belsejében zajlik a vándorlás 80-90 százaléka. Érdemes megkülönböztetni a hasznos, például az oktatással kapcsolatos, és a haszontalan migrációt. A professzor okos stratégiákat javasolt. Szerinte sokdimenziós biztonságpolitikai térben szükséges elhelyezni ezeket a kihívásokat, mielőtt azok a közbeszéd részévé válnak. Tanulható az is, ahogyan reagálhatunk ezekre, méghozzá ítélet nélkül. A globalizáció felkészületlenül érte Magyarországot, 5-10 éves késéssel vesszük át a „mainstreamet” – fogalmazott a szakértő, ezért nem jó, ha biztonságpolitikai sablonokat importálunk és kínálunk a publikumnak. Tarrósy szerint nagy előrelépés például, hogy már hazánknak is van Afrika stratégiája, illetve afrikanisztika képzés. Ha közelebb kerülünk a témához, hatékonyabban kezelhetjük az ezzel kapcsolatos kihívásokat.
„A válságokra adott válaszokat illetően az állam szerepe nem értékelődik le, de a stratégiák átalakításakor nem kell ragaszkodnunk a nyugati fősodorhoz”
– fejtette ki Baranyi Tamás Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője. Úgy véli, a nemzetközi kapcsolatok terén jobb, ha a saját szemléletünk szerint cselekszünk, így klímasztrájk helyett gyakorlati megoldásokat alkalmazunk. Az állami szint nem tűnik el a biztonsági kihívásokra adott reagálásnál, de az egyre inkább nemzetek feletti világban újrafogalmazza önmagát. Az állampolgároknak is el kell sajátítaniuk a nemzetbiztonságban gondolkodást, hiszen a problémákat egyénileg és együttműködésekben tudjuk megoldani.
„A hagyományos kihívásokra volt válaszunk, de most a jövőben váratlan esetekre kell csoportosítanunk erőforrásainkat”
A Biztonságpolitikai Corvinák szerkesztői szerint a könyv a legfrissebb terminológia szerint mutatja be korunk nagy konfliktusait, a tervezése folyamán az úgynevezett problematizáló megközelítésre ösztönöznek. Így több oldalról, problémák köré csoportosítva vizsgálható egy-egy téma.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater