„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Sztrájk helyett cselekedni!

2019. okt. 23.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Nem hagyományos biztonsági kihívások fenyegetnek, az államoknak olyan kihívásokkal kell megbirkózniuk, amelyek körvonalai eddig bizonytalanok, derült ki a Biztonságpolitikai Corvinák című könyv bemutatóján a Külügyi és Külgazdasági Intézetben. Szálkai Kinga és Baranyi Tamás Péter szerkesztők, Tarrósy István a PTE külügyi igazgatója, Afrika szakértő a transznacionálissá váló világban állandóan változó biztonságpolitika kérdéskörét járták körbe.

Szolga Réka írása a #moszkvater számára

A kötet szerkesztői: Dr. Baranyi Tamás Péter, Dr. Szálkai Kinga és Szarka Luca #moszkvater

A kötet szerkesztői: Dr. Baranyi Tamás Péter, Dr. Szálkai Kinga és Szarka Luca
Forrás: Antall József Tudásközpont

A biztonságpolitika, mint fogalom a II. világháborút követően terjedt el. Azóta nagyarányú tematikai bővülésen ment keresztül, de ez a folyamat nem áll meg. Szálkai Kinga kifejtette, hogy eddig a nyugati típusú demokrácia, és az ehhez kapcsolódó univerzalista terminológiák kikényszerítése volt jellemző. Ehelyett azonban a kulturális relativizmus elve mentén a biztonságpolitikai szakértőknek ki kell dolgozniuk egy állandóan változó új, helyi fogalomkört. Példaként említette a klímabiztonságot, mint a közbeszédet tematizáló kihívást, amelyben – hangsúlyozta – az egyénre nem lehet túl nagy felelősséget hárítani. Nem vezet sehova, ha Greta Thunberg stílusát elemezzük, sokkal inkább a szektorok közötti holisztikus szemlélet megvalósítása a kiút. Annál, hogy elveszünk az ellentétekben, hasznosabb az együttgondolkodás, a kurrens „mainstream” narratívák helyett pedig az objektivitásra törekvés.

„Tarrósy István Afrika-szakértőként jól ismeri a kontinensen zajló belső folyamatokat, ezért talán nem véletlenül figyelmeztetett arra, hogy a  migráció kérdését sem szabadna túlságosan leegyszerűsíteni”

– A kontinens belsejében zajlik a vándorlás 80-90 százaléka. Érdemes megkülönböztetni a hasznos, például az oktatással kapcsolatos, és a haszontalan migrációt. A professzor okos stratégiákat javasolt. Szerinte sokdimenziós biztonságpolitikai térben szükséges elhelyezni ezeket a kihívásokat, mielőtt azok a közbeszéd részévé válnak. Tanulható az is, ahogyan reagálhatunk ezekre, méghozzá ítélet nélkül. A globalizáció felkészületlenül érte Magyarországot, 5-10 éves késéssel vesszük át a „mainstreamet” – fogalmazott a szakértő, ezért nem jó, ha biztonságpolitikai sablonokat importálunk és kínálunk a publikumnak. Tarrósy szerint nagy előrelépés például, hogy már hazánknak is van Afrika stratégiája, illetve afrikanisztika képzés. Ha közelebb kerülünk a témához, hatékonyabban kezelhetjük az ezzel kapcsolatos kihívásokat.

„A válságokra adott válaszokat illetően az állam szerepe nem értékelődik le, de a stratégiák átalakításakor nem kell ragaszkodnunk a nyugati fősodorhoz”

– fejtette ki Baranyi Tamás Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője. Úgy véli, a nemzetközi kapcsolatok terén jobb, ha a saját szemléletünk szerint cselekszünk, így klímasztrájk helyett gyakorlati megoldásokat alkalmazunk. Az állami szint nem tűnik el a biztonsági kihívásokra adott reagálásnál, de az egyre inkább nemzetek feletti világban újrafogalmazza önmagát. Az állampolgároknak is el kell sajátítaniuk a nemzetbiztonságban gondolkodást, hiszen a problémákat egyénileg és együttműködésekben tudjuk megoldani.

„A hagyományos kihívásokra volt válaszunk, de most a jövőben váratlan esetekre kell csoportosítanunk erőforrásainkat”

A Biztonságpolitikai Corvinák szerkesztői szerint a könyv a legfrissebb terminológia szerint mutatja be korunk nagy konfliktusait, a tervezése folyamán az úgynevezett problematizáló megközelítésre ösztönöznek. Így több oldalról, problémák köré csoportosítva vizsgálható egy-egy téma.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK