Pax Americana

A Trump-adminisztráció kiszivárgott állítólagos béketerve tektonikus elmozdulást mutat, amelynek következményeit nemcsak Európa, hanem az egész globális biztonsági rendszer megérzi. A terv egyes pontjainak elemzéséből arra juthatunk, hogy az Egyesült Államok saját érdekei mentén újra rajzolja Kelet-Európa térképét, miközben részben azért elismeri Oroszország érdekeit, viszont még inkább marginalizálja az Európai Uniót. Az itt formálódó Pax Americanáig azonban még hosszú az út. Alaszka ugyan megnyitotta a párbeszéd lehetőségét, a diplomáciai lehetőségek kereséséről szóló hivatalos nyilatkozatok mögött azonban mély strukturális válság húzódik meg, amely megkérdőjelezi a gyors és stabil rendezés lehetőségét.

„A terv Európát olyan fizető féllé teszi, akinek lényegében semmibe sincs beleszólása. Ez Brüsszelnek nyilvánvalóan nem tetszik, ám mindent megtett a marginalizálódás érdekében”
Fotó:EUROPRESS/EMMANUEL CROSET/AFP

Kezdjük a kimondott tézisek elemzésével, amely lehetővé teszi számunkra, hogy meghatározzuk azokat a kulcsfontosságú trendeket, amelyek a közeljövőben a fejleményeket alakítják.

Washington – ismét Oroszország felé fordulva – határozott, de egyoldalú megközelítést mutat. Mondjuk ki, diktál. A 28 pont az erő és a befolyási övezetek helyreállításának/újraosztásának logikáját követi, és már hű lenyomata a szabályokon alapuló világrend utáni berendezkedésnek. Az olyan javaslatok, mint J.D. Vance alelnök kereskedelem- és turizmusfejlesztési ötlete, látszólagos apolitikus jellegük ellenére egyértelműen a Trump-adminisztráció alapvető paradigmaváltás iránti vágyát mutatják. Ennek a lényege, hogy

„a Fehér Ház eltávolodva a katonai konfrontáció logikájától a Washington által pragmatikus gazdasági együttműködésnek tekintett irány felé fordul. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja a konfliktus alapvető politikai és területi előfeltételeit”

Az Axios szerint az ukrán és az európai eliteket sokkoló titkos terv kiszivárgott részletei arra utalnak, hogy az amerikai javaslat valószínűleg a frontvonal jelenlegi erőviszonyainak reális elismerésén alapul. Erre utal az a kitétel, miszerint az Ukrajnának – beleértve a donyecki régió még az ellenőrzése alatt lévő részeinek átadását – jelentős területi engedményeket kell tennie. Ez – mint ezúttal is azonnal kiderült – kategorikusan elfogadhatatlan Európa számára.

Ukrajna álláspontja ebben a helyzetben rendkívül ambivalens. Egyrészt Zelenszkij hivatalosan is kijelentette, hogy hajlandó együttműködni a kulcsfontosságú donornak és szövetségesnek tekintett Trump-adminisztrációval, másrészt az amerikai nyomásra történő bármilyen területi engedményezés politikai öngyilkossággal lenne egyenlő a jelenlegi kormány számára, és súlyos belpolitikai válságot válthatna ki”

Zelenszkijnek a méltóság megőrzéséről szóló kijelentése kísérlet arra, hogy egyensúlyt találjon Washington támogatásának elengedhetetlen fenntartása és az olyan feltételek elfogadásának lehetetlensége között, amelyeket az ukrán társadalom jelentős része kapitulációnak tekintene.

„Moszkva reakciója továbbra is kulcsfontosságú, és a Kreml egyelőre kiváró állásponton van”

Azok a kijelentések, miszerint az amerikai képviselők konzultáltak az oroszokkal, és hogy a terv mind az ukrán, mind az orosz álláspontot tartalmazza, az egyik részről a Kirill Dmitrijev illetve Rusztem Umerov, míg a másikról Steve Witkoff által működtetett előzetes kommunikációs csatornák létezésére utalnak. A kulcsmomentum azonban a terv hivatalos „bemutatása” Kijevben – egyelőre a Bankova visszafogott és a korábbiaknál talán óvatosabb az elutasítása -, és a Kreml ezt követő tudatos válasza lesz. Oroszország valószínűleg nem annyira magát a dokumentumot fogja értékelni, mint inkább Washington valódi hajlandóságát arra, hogy Kijevet az orosz érdekek figyelembe vételének az elfogadására kényszerítse. Az elkövetkező napok – tekintettel az európai szövetségesek szkepticizmusára – választ adnak valamint magának az amerikai álláspontnak a fenntarthatóságára is.

„A válság megoldásának alakulását célzó erőfeszítéseket a közeljövőben az intenzív tesztelés és a diplomáciai alkudozás fogja jellemezni”

A Trump-adminisztráció, jellegzetes „üzletkötő” stílusában eljárva, de a reális erőviszonyokból kiindulva megpróbál majd egy, az egyik fél számára elfogadhatatlan diktátumot keresztülverni már csak azért is, mert attól tart, hogy Oroszország a háború folytatódásával túlnyeri magát, és ez már a Nyugat imázsát is csorbítaná. Európa ezekről a realitásokról tudomást nem véve most a németek vezetésével ismét megpróbálja morális síkra vinni az egyezkedést, és kizárólag az európai fősodor szempontjai alapján megtorpedózni a rendezési elképzeléseket, ám ezúttal könnyen az aggódó megfigyelő szerepében találja magát, akinek az érdekeit figyelmen kívül hagyhatják. Már csak azért sem, mert a történelmi tapasztalat az, hogy nem a vesztesek diktálják a béke feltételeit. Ukrajna egyre kevésbé fog tudni önállóan dönteni, e téren a szuverenitás elvesztésének a szélére sodródott, nehezen tudja feloldani azt a dilemmát, hogy Trumpnak nem mondhat nemet, de ezt a tervezetet a jelenlegi állapotában belpolitikai következmények nélkül elfogadni sem tudja. Eközben Oroszország azt méri fel, hogy ez az amerikai forgatókönyv a Kijevvel folytatott közvetlen tárgyalások nélkül is elvezethet-e stratégiai céljai eléréséhez.

Valószínűleg intenzív diplomáciai játszmák időszakára számíthatunk, ahol a békét előtérbe helyező retorika elfedi a befolyási övezetekért folytatott ádáz küzdelmet. A valódi rendezés kilátása mindaddig elérhetetlen marad, amíg nem találnak olyan formulát, amely nem követeli meg a teljes megadást egyik féltől sem. Ebbe az irányban tett lépést – de úgy tűnik, nem elegendőt – ez a tervezet. A másik megoldás, hogy az Egyesült Államok elfogadtatja a szövetségeseivel a realitásokat. Már amennyiben ez az érdeke, és van ehhez ereje.

„S akkor nézzük, mi rajzolódik ki a kiszivárgott rendezési tervből”

A terv kulcseleme, hogy az el nem kötelezett státus és az atlanti integrációs törekvések feladásának az alkotmányban rögzítésére kényszerítse Ukrajnát. Kijev szempontjából ez egyfajta kapitulációt és a külpolitikai szuverenitás elvesztését jelenti. Ez a döntés ugyanis megfosztja a geopolitikai manőverezés fő eszközétől, és az országot kizárólagos befolyási övezetbe helyezi egyrészt Oroszország, de inkább Amerika részéről. Az ukrán fegyveres erők méretének korlátozása – igaz, a 600 ezres hadsereg európai méretekben hatalmas -, valamint a jelentős területek „hatékony orosz ellenőrzés” alatt történő demilitarizálása

„Ukrajnát visszahelyezi hagyományos történelmi helyére, és ezúttal az Egyesült Államok biztonsági garanciái alatt álló pufferállammá alakítja. Mivel ezt valószínűleg nehéz lesz elkerülni, így nem ezen a téren kéne alkukra késztetni Trumpékat”

A Krím és az LNR/DNR de facto oroszként elismerése, valamint Herszon és Zaporizzsja esetében a frontvonal „befagyasztása” az aktuális állapotok mentén, ha nem is de jure, ám lényegében jóváhagyja a területi igényeket. Ezt Zelenszkij aligha fogadhatja el, de mivel már az elutasításra sincs mozgástere, megpróbálja úgymond kimozogni ezt a helyzetet. Az erőszakkal történő határmódosítást tiltó záradék megszilárdítja a már alkalmazott erőszak eredményeit, amit az Európa Unió a dokumentumot „nagyon gyengének” nevezve kategorikusan ellenez.

„Ez valahol érthető is, hiszen bár maga is sokat tett érte, ám Európa ennek a játszmának, a rendezésnek egyértelműen a vesztese”

A tervezet teljesen figyelmen kívül hagyja az EU álláspontját, kulcsfontosságú döntéseket helyezve át a határain kívülre. Ezen kívül a NATO egységeinek lengyelországi telepítése és az USA-NATO-Oroszország biztonsági formátum létrehozása az európaiak egyenlő részvétele nélkül tovább marginalizálja az Európai Uniót, mint geopolitikai szereplőt. A rendezés gazdasági része szintén figyelmen kívül hagyja Európa érdekeit. Az a követelés, hogy Európa 100 milliárd dollárral járuljon hozzá az újjáépítéshez, miközben az Egyesült Államok a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereség 50 százalékát kapja, az erőforrások Washington javára történő újraelosztásának tűnik.

„A terv Európát olyan fizető féllé teszi, akinek lényegében semmibe sincs beleszólása. Ez Brüsszelnek nyilvánvalóan nem tetszik, ám mindent megtett a marginalizálódás érdekében”

A Kreml számára ez a terv valóban jó opció, mivel a „különleges katonai művelet” fő célkitűzését kezeli. Legitimál egyes területeket, feloldja a szankciókat, visszahelyezi Oroszországot a „nagyhatalmak klubjába” (G8), és megnyitja az utat a hosszú távú gazdasági együttműködés előtt az Egyesült Államokkal. Ez persze erősíti a függőséget Washingtontól, ami valószínűleg nemcsak Brüsszelnek, hanem Pekingnek sem fog tetszeni. Mint ahogy Kína ellenzi a Trumpot döntőbíróvá tevő „Béketanácsot” is, míg a befagyasztott eszközökre vonatkozó közös projektek olyan pénzügyi kapcsolatok rendszerét hozzák létre, amelyben Moszkva partnerré válhat. Ezért aztán nem kizárt, hogy Peking inkább a háború folytatására kapacitálja Moszkvát.

„A terv nyilvánosságra hozatala egyfajta diplomáciai kihívás. Ukrajnában súlyos politikai válsághoz, a nyugati blokkon belül mély szakadáshoz, így Európában egy független út kereséséhez vezet”

Ez gyakorlatilag ultimátum, amellyel  megnyílik az út az alkukon alapuló diplomácia előtt. Avagy rosszabb esetben további konfrontációhoz vezet immár új, még veszélyesebb törésvonalak mentén. A kérdés most az, hogy készen áll-e a világ arra, hogy elfogadja az ukrán szuverenitás romjaira épült Pax Americanát?

♦

Ukrajnai konfliktus rendezését célzó – koránt sem végleges – amerikai béketerv 28 pontja a nyugati sajtóban kiszivárogtatott részletek alapján:

1. Megerősítik, hogy Ukrajna szuverén ország.
2. Átfogó megnemtámadási megállapodást kötnek Oroszország, Ukrajna és Európa között. Rendezettnek tekintik az elmúlt 30 év minden kétértelműségét.
3. Oroszországtól elvárható, hogy ne támadja meg a szomszédos országokat, a NATO-tól pedig, hogy ne terjeszkedjen tovább.
4. Az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet folytatnak Oroszország és a NATO között az összes biztonsági kérdés megoldásáról, és a deeszkaláció feltételeinek megteremtéséről, a globális biztonság szavatolásáért, valamint az együttműködés és a jövőbeni gazdasági fejlődés lehetőségeinek növeléséért.
5. Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat fog kapni.
6. Az ukrán fegyveres erők létszámát 600 ezer főre korlátozzák.
7. Ukrajna beleegyezik abba, hogy alkotmányában rögzíti, nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig beleegyezik abba, hogy alapszabályába beépítsen egy olyan rendelkezést, amely szerint Ukrajnát a jövőben nem veszi fel.
8. A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.
9. Az európai vadászgépek Lengyelországban fognak állomásozni.
10. Amerikai garancia: Az Egyesült Államok kompenzációt kap a nyújtott garanciáért cserében. Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát. Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válaszlépésen túlmenően visszaállítanak vele szemben minden globális szankciót, és visszavonják új területének elismerését és az egyezmény minden egyéb előnyét. Ha Ukrajna ok nélkül rakétát indít Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvénytelennek minősül.
11. Ukrajna jogosult az Európai Uniós tagságra, és – amíg ezt a kérdést vizsgálják – rövid távú kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz.
12. Hatékony globális intézkedéscsomagot dolgoznak ki Ukrajna újjáépítésére, beleértve, de nem kizárólagosan: a. létrehoznak egy Ukrajnai Fejlesztési Alapot a gyorsan növekvő iparágakba való befektetés céljából, beleértve a technológiát, az adatközpontokat és a mesterséges intelligenciát. b. Az Egyesült Államok együttműködik Ukrajnával, hogy újjáépítse, fejlessze, korszerűsítse és üzemeltesse vele Ukrajna gázinfrastruktúráját, beleértve a vezetékeket és a tárolókat. c. Közös erőfeszítéseket tesznek a háború sújtotta területek rehabilitációjára a városok és lakóterületek helyreállítására, újjáépítésére és korszerűsítésére. d. Fejlesztik az infrastruktúrát. e. az ásványok és a természeti erőforrások kitermelését. f. A Világbank különleges finanszírozási csomagot fog kidolgozni ezen erőfeszítések felgyorsítására.
13. Oroszországot újraintegrálják a világgazdaságba: a. A szankciók feloldását szakaszosan, eseti alapon tárgyalják és egyeztetik. b. Az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt a kölcsönös fejlődés érdekében az energia, a természeti erőforrások, az infrastruktúra, a mesterséges intelligencia, az adatközpontok, az északi-sarkvidéki ritkaföldfém-kitermelési projektek és egyéb, kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségekről. c. Oroszországot felkérik, hogy újra csatlakozzon a Nyolcak Csoportjához (G8).
14. A befagyasztott pénzeszközök felhasználása a következőképpen történik: 100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz eszközt befektetnek az Egyesült Államok által vezetett erőfeszítésekbe Ukrajna újjáépítésére és befektetésekre. Ebből a vállalkozásból az Egyesült Államok kapja a nyereség 50%-át. Európa 100 milliárd dollárral növeli az Ukrajna újjáépítésére fordítható beruházási összeget. A befagyasztott orosz források fennmaradó részét külön amerikai-orosz befektetési alapba fektetik be közös projektek megvalósítására meghatározott területeken. Ennek az alapnak a célja a kapcsolatok erősítése és a közös érdekek fokozása, hogy erős ösztönzést teremtsen a konfliktusok elkerülésére.
15. Biztonsági kérdésekkel foglalkozó közös amerikai-orosz munkacsoport jön létre azért, hogy előmozdítsa és biztosítsa a megállapodás valamennyi rendelkezésének való megfelelést.
16. Oroszország törvényben rögzíti Európával és Ukrajnával szemben követett megnemtámadási politikáját.
17. Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik abban, hogy meghosszabbítja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről szóló szerződések hatályát, beleértve a START I. Szerződést is.
18. Ukrajna, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés értelmében vállalja, hogy nem nukleáris állam.
19. A zaporozsjei atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) felügyelete alatt beindítják, és a megtermelt villamos energiát egyenlő (50:50) arányban osztják el Oroszország és Ukrajna között.
20. Mindkét ország vállalja, oktatási programokat hajt végre az iskolákban és a társadalomban, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a különböző kultúrák megértését és egymás iránti toleranciáját, valamint a rasszizmus és az előítéletek felszámolását: a. Ukrajna uniós szabályokat fogad el a vallási toleranciáról és a nyelvi kisebbségek védelméről. b. Mindkét ország beleegyezik abba, hogy eltöröl minden diszkriminatív intézkedést, és garantálja az ukrán és orosz média és oktatás jogait. c. El kell utasítani és meg kell tiltani minden náci ideológiát és tevékenységet.
21. Területek: a. Az Egyesült Államok – másokkal együtt – orosz területnek ismeri el a Krím-félszigetet, Luhánszkot és Donyecket. b. Az érintkezési vonal mentén befagyasztják Herszon és Zaporozsje területét, ami de facto a kialakult vonal mentén történő tényleges területi hovatartozás elismerését fogja jelenteni. c. Oroszország lemond arról, hogy az általa ellenőrzött öt régión kívül egyéb területeket vonjon ellenőrzése alá. d. Az ukrán erők kivonulnak Donyeck megye jelenleg általuk ellenőrzött részéből, és a kiürített terület semleges demilitarizált ütközőzónának fog minősülni, amelyet nemzetközileg az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismernek majd el. Az orosz erők nem lépnek be a demilitarizált övezetbe.
22. Azt követően, hogy megállapodtak a területek jövőbeni hovatartozásáról, az Orosz Föderáció és Ukrajna vállalni fogja, hogy erőszakkal nem változtat a megállapodásokon. Ezen kötelezettségének megszegése esetén nem érvényesül többé semmilyen biztonsági garancia.
23. Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát abban, hogy a Dnyeper folyót kereskedelmi tevékenységre használja, és megállapodások születnek a gabona Fekete-tengeren való ingyenes szállításáról.
24. Humanitárius bizottság jön létre a fennálló kérdések megoldására: a. Az összes megmaradt foglyot és holttestet kicserélik, „mindent mindenkiért” alapon. b. Minden polgári fogvatartottat és túszt visszaküldenek, beleértve a gyerekeket is. c. Családegyesítési program valósul meg. d. Intézkedéseket tesznek a konfliktus sújtotta áldozatok szenvedésének enyhítésére.
25. Ukrajnában 100 nap múlva választásokat tartanak.
26. A konfliktusban érintett valamennyi fél teljes amnesztiában részesül a háborúban elkövetett cselekedeteiért, és beleegyezik abba, hogy a jövőben nem terjeszt elő semmilyen követelést, és nem áll elő panasszal.
27. Ez a megállapodás jogilag kötelező érvényű. Végrehajtását a Donald J. Trump elnök által vezette Béketanács fogja felügyelni és szavatolni. A jogsértésekért szankciókat szabnak ki.
28. Amint az összes fél elfogadta ezt a memorandumot, azonnal hatályba lép a tűzszünet, mindkét fél visszavonul a megállapodásban rögzített pontokra, és hozzáfog a megállapodás végrehajtásához.

♦

Az Európai Unió is letette pontokba foglalt elképzeléseit az ukrajnai háború befejezésére:

1. Ukrajna szuverenitásának megerősítése.
2. Oroszország, Ukrajna és a NATO között teljes és átfogó nem támadási megállapodás jön létre. Az elmúlt 30 év összes kétértelműségét feloldják.

(Az amerikai terv 3. pontját törölték. A Reuters által megtekintett tervezetben ez állt: „Elvárás, hogy Oroszország ne támadja meg szomszédjait, és a NATO ne bővüljön tovább.”)

4. A békeszerződés aláírását követően Oroszország és a NATO között párbeszéd indul, amelynek célja az összes biztonsági kérdés megoldása és a feszültségcsökkentő környezet megteremtése a globális biztonság garantálása, valamint a kapcsolódási lehetőségek és a jövőbeli gazdasági lehetőségek bővítése érdekében.
5. Ukrajna biztonsági garanciákat kap.
6. Ukrajna haderejének létszáma békeidőben maximum 800 ezer fős lehet.
7. Ukrajna NATO-ba való belépése a NATO-tagok konszenzusától függ – amely jelenleg nincs meg.
8. A NATO vállalja, hogy békeidőben nem állomásoztatja csapatait Ukrajnában.
9. A NATO harci repülőgépei Lengyelországban lesznek állomásoztatva.
10. Az Egyesült Államok az 5. cikkelyt tükröző garanciát vállal.

– Az Egyesült Államok kompenzációt kap a garanciaért.

– Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát.

– Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett minden globális szankciót visszaállítanak, és visszavonják az új területek elismerését, valamint az e megállapodásból származó minden egyéb előnyt.

11. Ukrajna jogosult az EU-tagságra, és rövid távú kedvezményes piaci hozzáférést kap Európához, amíg ezt értékelik.
12. Újjáépítési csomag Ukrajna számára, amely többek között a következőket tartalmazza:

– Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba, többek között a technológiába, az adatközpontokba és a mesterséges intelligencia fejlesztésébe történő befektetés céljából.

– Az Egyesült Államok partnerségre lép Ukrajnával az ukrán gázinfrastruktúra, beleértve a gázvezetékeket és tároló létesítményeket, közös helyreállítása, fejlesztése, modernizálása és üzemeltetése érdekében.

– Közös erőfeszítés a háború által érintett területek újjáépítésére, a városok és lakóterületek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására.

– Infrastruktúrafejlesztés.

– Ásványi és természeti erőforrások kitermelése.

–  A Világbank egy speciális csomagot fog kidolgozni, e törekvések finanszírozásához.

13. Oroszország fokozatos reintegrációja a globális gazdaságba

– A szankciók enyhítéséről fokozatosan pontról pontra tárgyalnak és állapodnak meg.

– Az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt az energia, a természeti erőforrások, az infrastruktúra, a mesterséges intelligencia, az adatközpontok, a ritkaföldfémek, az Északi-sarkvidéken végzett közös projektek, valamint egyéb, kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén történő közös fejlesztés érdekében.

– Oroszországot visszahívják a G8-ba.

14. Ukrajnát teljes mértékben újjáépítik és pénzügyileg kártalanítják, többek között az orosz szuverén eszközökből, amelyek addig befagyasztva maradnak, amíg Oroszország nem téríti meg Ukrajnának a károkat.
15. Az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és az európaiak részvételével közös biztonsági munkacsoportot hoznak létre a megállapodás valamennyi rendelkezésének előmozdítása és végrehajtása érdekében.
16. Oroszország törvénybe iktatja meg nem támadási politikáját Európával és Ukrajnával szemben.
17. Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodnak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről szóló szerződések, többek között a Fair Start szerződés meghosszabbításáról.
18. Ukrajna továbbra is nukleáris fegyvermentes állam marad.
19. A zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt újraindítják, és a termelt energiát 50-50 arányban osztják meg Oroszország és Ukrajna között.
20. Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.
21. Területek: Ukrajna kötelezi magát, hogy nem katonai eszközökkel szándékozik visszaszerezni megszállt szuverén területeit. A területcseréről szóló tárgyalások a kontaktvonalról indulnak.
22. A jövőbeli területi megállapodások elfogadását követően mind Oroszország, mind Ukrajna vállalja, hogy nem változtatja meg ezeket a megállapodásokat erőszakkal. E kötelezettség megsértése esetén a biztonsági garanciák nem alkalmazandók.
23. Oroszország nem akadályozza Ukrajnát a Dnyeper folyó kereskedelmi célú használatában, és megállapodások születnek a gabona szállításának szabad áramlásáról a Fekete-tengeren.
24. Humanitárius bizottságot hoznak létre a nyitott kérdések megoldására:

– Az összes fennmaradó foglyot és holttestet „mindenki mindenkiért” elv alapján cserélik ki.

– Az összes civil foglyot és túszot, beleértve a gyermekeket is, visszaadják.

– Családegyesítési programot indítanak.

– Intézkedéseket hoznak a konfliktus áldozatainak szenvedéseinek enyhítésére.

25. Ukrajna a békeszerződés aláírását követően a lehető leghamarabb választásokat tart.
26. Intézkedéseket hoznak a konfliktus áldozatainak szenvedéseinek enyhítésére
27. Ez a megállapodás jogilag kötelező érvényű. Végrehajtását a Donald J. Trump elnök által vezetett Béke Tanács fogja ellenőrizni és garantálni. A megállapodás megsértése szankciókat von maga után.
28. Miután minden fél elfogadta ezt a memorandumot, a fegyverszünet azonnal hatályba lép, amint mindkét fél visszavonul a megállapodás végrehajtásának megkezdéséhez megállapodott pontokra. A fegyverszünet feltételeit, beleértve a felügyeletet is, mindkét fél az Egyesült Államokfelügyelete alatt állapítja meg.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com