Kezdőlap » x-demokrata » Összefog-e Európa és Ázsia?
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k) felszólal az Eurázsiai Államok Parlamenti Elnökeinek IV. Találkozóján Kazahsztán fővárosában, Nur-Szultanban 2019. szeptember 24-én. MTI/Országgyűlés Sajtóirodája #moszkvater

Összefog-e Európa és Ázsia?

Hatalmas, eddig kihasználatlan potenciál rejlik a Föld lakosságának 65, míg az erőforrásainak 75 százalékát koncentráló eurázsiai térség együttműködésében

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k) felszólal az Eurázsiai Államok Parlamenti Elnökeinek IV. Találkozóján Kazahsztán fővárosában, Nur-Szultanban 2019. szeptember 24-én. MTI/Országgyűlés Sajtóirodája #moszkvater
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k) felszólal az Eurázsiai Államok Parlamenti Elnökeinek IV. Találkozóján Kazahsztán fővárosában, Nur-Szultanban 2019. szeptember 24-én
Fotó:MTI/Országgyűlés Sajtóirodája

Az Atlantitól a Csendes-óceánig terjedő térség összefogásának gondolata nem újkeletű. Felvetette már Charles de Gaulle francia elnök majd 25 évvel ezelőtt a moszkvai állami egyetemen elmondott beszédében a Kazahsztánt a közelmúltig, majd’ 30 éven át vezető Nurszultan Nazarbajev is. Erősen szorgalmazta ezt a gondolatot egy időben az orosz diplomácia is. Így aztán nem meglepő, hogy az eurázsiai államok parlamenti elnökeinek találkozóját 2016-ban Moszkvában tartották. Mint ahogy az sem, hogy most a negyediket Kazahsztánban. Nem mellesleg, 65 ország részvételével. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben az sem váratlan, hogy

„e térség összefogását a legkevésbé a nyugat-európai államok szorgalmazzák”

Feltűnő volt, hogy a Szlovákiától nyugatra és északra fekvő országok csak alacsonyabb szinten képviseltették magukat a kazah fővárosban. Ez a hozzáállás egyértelműen az amerikai érdekek alá játszik. Washington stratégiai érdeke ugyanis egyértelműen az, hogy megakadályozza az eurázsiai geopolitikai térség keleti és nyugati pólusának összefogását. S amíg ez a stratégia működik, addig – sajnos – e térség mindkét pólusa csak gyengül.

Pedig Európa és Ázsia együttműködése komoly potenciált rejt. Ebben a térségben koncentrálódik a Föld lakosságának 65, míg erőforrásainak a 75 százaléka. Ez a régi az emberiség fejlődésének egyik motorja. A Nagy-Eurázsia gondolata az Európai Unió, az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Új Selyemút egyesítésén alapul. Magában foglalja a kereskedelmi kapcsolatok liberalizálását, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, az energetikai útvonalak diverzifikációját és a befektetések kiszélesítését. Mint a kazah parlament elnöke, Nurlan Nigmatulin fogalmazott,

„ez az összefogás a partnerség új modelljének a próbája, amelynek a lényege a felmerülő problémák közös kezelése”

Nurszultan Nazarbajev a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva emlékeztetett arra a korábbi javaslatára, amellyel egy asztalhoz ültetné Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselőit. Mint aláhúzta, ha a II. világháború után ezek az erőközpontok képesek voltak a párbeszédre, akkor a mostani kiélezett nemzetközi viszonyok közepette is egy asztalhoz kell ülniük. Vjacseszlav Vologyin a duma elnöke azt emelte ki, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió már megvalósult, és ez biztató példa.

„A globális trendekről szólva kiemelte a szuverenitás fontosságát, elítélte a szankciókat, s mint fogalmazott, a kettős mérce már annyira általánossá vált, hogy már senki sem veszi észre”

A közösen megoldandó feladatok között a migráció problémáját, a terrorista csoportok egységes listájának megalkotását emelte ki. A kínai házelnök úgy fogalmazott, hogy a kölcsönös tisztelet és az igazságosság jegyében kell közösséget építeni, amelyben segít az Új Selyemút. Azt több felszólaló is hangoztatta, hogy a Nagy-Eurázsia gondolatát a valóság szintjére kell emelni, és ehhez hozzájárulhat a parlamentek együttműködése.

A Magyarországot képviselő Kövér László házelnök felszólalásában arról beszélt, hogy hazánk számára – történelmi tapasztalatainkból és földrajzi helyzetünkből kiindulva – e két hatalmi pólus, az Európa és Ázsia közötti együttműködés elemi érdek, és a kapcsolatépítést a jövőbeli béke és a jólét egyetlen járható útjának tartjuk. A házelnök aláhúzta, hogy a magyar külpolitikában kiemelten fontos a keleti, ázsiai kapcsolatrendszer fejlesztése, ami támaszkodhat a közös történelmi és kulturális hagyományokra. Mint rámutatott, a magyar kormány 2011-ben meghirdette a Keleti Nyitás külpolitikai stratégiáját.

„Európa helyzete az előttünk álló nagy geopolitikai átrendeződésben azon múlik, hogy földrészünk politikai, gazdasági és katonai értelemben ütközőzóna, vagy összekötő kapocs lesz az euroatlanti nyugati és az eurázsiai keleti térség között. Ez a dilemma sehol sem annyira világos, mint Közép-Európában, amelynek népei a történelem során többször voltak elszenvedői Kelet és Nyugat összeütközésének”

– mutatott rá a magyar parlament elnöke.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.