Kezdőlap » Politika » Orbán szinte már hazajár Putyinhoz

Orbán szinte már hazajár Putyinhoz

Diplomáciai gólok sorát lőtte a világbajnokság ideje alatt az orosz elnök

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója Moszkvában 2018. július 15-én
Fotó :Orbán Viktor Facebook oldala

Bár az előjelekből ez nem okvetlenül következett, diplomáciai pontok sorát gyűjtötte be Oroszország a labdarúgó világbajnokság megrendezésével. Az eseménnyel az ország új arcát mutatta meg, ezzel  egyértelműen javította az imázsát, növelte a tekintélyét, s minden korábbinál jobban ráirányította a figyelmet. Jól mutatja ezt az is, hogy a Nyugat és Oroszország közötti feszültség ellenére a francia elnöktől a horvát államfőn át a dél-koreai első számú vezetőig politikusok sora látogatott el ez idő alatt Oroszországba. Volt, aki többször is. Kolinda Grabar-Kitarović például a horvát csapat jó szereplése miatt. De Orbán Viktor sem csak a döntőre érkezett, hanem már a szentpétervári elődöntőt is a helyszínen tekintette meg. Sőt, idén még az ősz elején is tárgyal Vlagyimir Putyinnal, akihez lassan már szinte hazajár.

A világbajnokság előtt Nagy-Britanniától Lengyelországon át Ausztráliáig politikusok sora hívott fel a rendezvény bojkottjára, s jelentette be, hogy semmiképpen sem látogatnak el Moszkvába. A brit sajtó a szurkolókat is igyekezett távol tartani Oroszországtól. Ehhez képest a stadionok megteltek, a külföldi szurkolók özönlöttek, köztük az angolok is, akik a helyi tapasztalataik alapján, a fergeteges hangulatot és a kiváló szervezést látva nem értették, miért ijesztgette őket a média.

Közben a megnyitón már államfők és miniszterelnökök sora jelent meg, elsősorban a posztszovjet térség országaiból, de ott voltak olyan volt vezetők is, mint például a francia Nicolas Sarkozy. A Portugália-Marokkó mérkőzésre ellátogatott az ENSZ portugál főtitkára is, a Dél-Korea-Mexikó meccsre pedig a koreai elnök, aki tárgyalt Putyinnal is. De elment a vb-re a japán hercegnő, s mások is, köztük a szaúdi koronaherceg vagy a spanyol király. Még a nyitány előtt a német sajtóban is vita bontakozott ki arról, hogy mit kell tennie Angela Merkelnek, ha a csapat a döntőbe jut. Ennek az esélye ugyan hamar elszállt, a kancellár azonban már előtte éreztette, hogy adott esetben ott lesz Moszkvában.

A döntő előtt ismét aktuálissá vált a kérdés, hogy a politikusok közül ki teszi a tiszteletét.

„Az fel sem merült, hogy a finálé két résztvevő országának vezetői ne legyenek ott. Kolinda Grabar-Kitarović és Emmanuel Macron mellett azonban ott feszített még a Luzsnyikiban majd’ tucatnyi elnök és több kormányfő is”

A FÁK térségéből többen is, így a belarusz vagy az örmény elnök s mások, elsősorban az úgynevezett harmadik világból. Mint az elnök külpolitikai tanácsadója Jurij Usakov bejelentette, Putyin külön tárgyalást is folytat a francia és a horvát államfő mellett a döntőre érkező palesztin, gaboni, szudáni, moldovai, katari vezetőkkel és a magyar miniszterelnökkel is. Usakov azt is megerősítette, hogy Orbán Viktor szeptemberben is Moszkvába látogat, hogy tárgyaljon az orosz elnökkel.

Az már korábban tudható volt, hogy az orosz és a magyar választások miatt a szokásos évi februári találkozó későbbre tolódik. A világbajnoki döntő adta magát, hiszen Orbán Viktor igazi drukkerként 1998 óta már minden finálén ott van. Egy ideje azonban már azt is hallani lehetett, hogy emellett lesz még egy nyár végi vagy ősz eleji találkozó is. Ennek tényét erősítette meg most Usakov. A magyar miniszterelnök így egy orosz úttal még meg is fejeli Putyin tavalyi két magyarországi látogatását. Akkor ugyanis az orosz elnök az immár szokásos februári vizit után augusztusban ellátogatott a budapesti cselgáncs világbajnokság megnyitójára is.

Az, hogy két hónapon belül kétszer is lesz magyar-orosz csúcstalálkozó, a tavalyi év után már igazán nem meglepő. A mostani megbeszélés ugyanis a kérdések széles körének megbeszélésére nem adott lehetőséget. Arra azonban jutott idő a paksi bővítés állásának és az energetikai együttműködés egyéb területeinek áttekintése mellett, hogy Orbán Viktor elmagyarázza, miért fogalmazott úgy a NATO-csúcson, hogy a katonai közösségre keletről Oroszország, délről pedig a terrorizmus és a migráció jelenti a fő veszélyt.

„Persze, a Kremlben enélkül is értik a magyar külpolitika pávatáncát”

Tisztában vannak azzal, hogy Budapest mozgástere a hangos retorika ellenére is behatárolt, s bizonyos értelemben meg is akar felelni a vezető nyugati hatalmaknak. Mindenek előtt az Egyesült Államoknak, amellyel Orbán rendezné a kapcsolatait. Putyinnal egyetemben ugyanis többet remélt Trumptól, de most már talán van esély arra, hogy az amerikai elnök fogadja a magyar miniszterelnököt. Aki egyébként több jelből ítélhetően mindent meg is tesz ezért a fotóért. A Kremlben ezt megértik. Egyrészt tisztában vannak vele, hogy Magyarország az euroatlanti szövetségi rendszer tagja, másrészt egyelőre teljesíti a Moszkva felé vállalt kötelezettségeit, s emellett is hasznos partnere Oroszországnak. Gondolunk itt mindenek előtt a paksi bővítésre, amely ugyan döcögve indul, de a Kreml reményei szerint előbb-utóbb csak felpörög az építkezés. No meg arra, amit Orbán Viktor most is elmondott Putyinnak, hogy Magyarország nem ért egyet a szankciókkal, még ha meg is szavazza őket és az Európai Unió és Oroszország együttműködésének a híve. Ezekről a kérdésekről, akárcsak az ismét napirendre került déli gázvezeték megvalósításának részleteiről és a magyar kormány álláspontjáról a következő, szeptember 18-án sorra kerülő találkozón lehet majd bővebben beszélni. Mint ahogy a gyorsan változó nemzetközi helyzetről is, mindenek előtt az Európán belüli átalakulásokról. Téma tehát akad bőven. Már csak azért is, mert az európai folyamatokban Magyarország szerepe az utóbbi időben felértékelődött, s ez Putyint is érdekelheti.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.