Nagyot bukott a ZeKomanda

Tovább folytatódott Volodimir Zelenszkij pártjának vesszőfutása a vasárnapi ukrán helyi választásokon. A hatalom egyre szűkülő mozgástere részben magyarázattal szolgál Kijev Budapest elleni durva kirohanására is. Ha ugyanis eredmények nincsenek, akkor az ellenségképet kell erőteljesebben építeni.

Volodimir Zelenszkij leadja szavazatát Kijevben a helyhatósági választásokon 2020. október 25-én
Fotó:EUROPRESS/STR / Ukrainian Presidential press office / AFP

Csodák nincsenek. Másfél évvel Volodimir Zelenszij 73 százalékos győzelme után a választók jelentős része elfordul a hatalomtól. Míg a Nép Szolgája tavaly nyáron a parlamenti választásokon még 43 százalékkal abszolút többséget szerzett a radában, addig most már 20 százalék alatt van a támogatottsága. A mára már a belső megosztottságával is küszködő hatalmi párt a milliós ukrán városok egyikében sem tudott komoly eredményt elérni.

„A „népszolgák” a városi tanácsokban sok helyütt a harmadik helyre szorultak, mint ahogy a polgármester jelöltjeik sem jutottak be a második körbe”

Ez az eredmény azt is megmutatta, hogy a nyugat is kezdi leírni Zelenszkijéket, akiket az ország nyugati részében már megver Petro Porosenko Európai szolidaritás nevű pártja, míg keleten és délen a Jurij Bojko és Viktor Medvedcsuk fémjelezte Ellenzéki platform-Az életért elvnevezésű formáció. E két erő egyik oldalról az európai integráció és a nacionalizmus, míg a másik részről a béke megteremtése és az orosz kapcsolatok normalizálása nevében helyez egyre nagyobb nyomást a hatalmi pártra. De támadja már Zelenszkijt egykori támasza, Ihor Kolomojszkij is, aki a Nép Szolgájának szisztematikus szétverésével bosszulja meg, hogy nem kapta vissza a PrivatBankot.

„A „népszolgák” mélyrepülése egyfajta hangulatjavításként a kormány menesztését hozhatja magával, de akár az előrehozott választásokig is elvezethet, igaz, ebben Zelenszkijék most nagyon nem érdekeltek”

A közhangulatot jól mutatja a rendkívül alacsony, 37 százalékos részvételi arány is, amely csak részben magyarázható a koronavírus-járvánnyal. Ebben vastagon benne van az ukránok apátiája is. A csalódottság nem véletlen, hiszen Zelenszkij szinte semmit sem teljesített az ígéreteiből. Nem teremtett békét, nem győzte le a korrupciót és nem javított az ukránok életkörülményein.

„Ezért aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy az ukránok a lábukkal szavaznak, és továbbra is külföldön keresnek munkát”

A mostani vereség komoly csapás Zelenszkij pártjára, amelynek népszerűségét az AFP 17 százalékosra, az ellenzéki platformét 14, míg Porosenkóékét 13 százalékra teszi. Az eredmények a hatalom szempontjából azért is fájdalmasak, mert a decentralizációval kiszélesedett a helyi vezetők jogköre, ami még komoly fejfájást okozhat Zelenszkijéknek.

„Zelenszkijék hangulatát az sem javítja, hogy nyugati támogatóik is kezdik leírni őket”

Jól mutatja ezt a „sorosisták” egyik képviselőjeként a közelmúltig még az ukrán állami vasúttársaság felügyelő bizottságában havi félmillió hrivnyáért is ott ülő Anders Åslund cikke az Atlantic Councilben. svéd elemző írásának a címe ugyanis az, hogy „Zelenszkij meséjének vége”.

„Ez pedig könnyen azt jelentheti, hogy a „kollektív Soros” is új ember után néz”

Zelenszkijék persze harcolnak, amit mutat a választások előtt két-három héttel figyelem elterelő gumicsontként bedobott „nemzeti konzultáció” is.

A helyhatósági választással együtt Volodimir Zelenszkij kezdeményezett egy országos felmérést is, amely öt olyan kérdést tartalmazott, amelyről állítólag a konyhákban az ukránok beszélnek. Sokkal inkább arról van azonban szó, hogy a hatalom ezzel a „nemzeti konzultációval” próbálja elterelni a figyelmet a problémáiról. A korrupcióért életfogytiglani büntetés kiszabását az ukránok 83 százaléka támogatta. Még többen helyeselték (90 százalék, hogy a parlamenti képviselők létszámát háromszázra csökkentsék. A budapesti memorandum felhasználása Ukrajna területi integritásának helyreállítására 74 százalékos támogatottsággal bír, míg mintegy 65 százalék helyesli a marihuána engedélyezését orvosi célokra. Abban a kérdésben azonban megoszlanak a vélemények (46-46 százalék), hogy létrehozzanak-e szabadgazdasági övezetet a Donyec-medencében.

„Egyértelműen a tehetetlenség leplezéséről, a figyelem eltereléséről van szó”

Az elnök kérdései ugyanis egyáltalán nem újak, és nem is életbevágóan fontosak.  Különös tekintettel arra, hogy az országban tombol a koronavírus, és egyre súlyosabb a járvány okozta gazdasági válság. Ráadásul – jegyzi meg elemzésében a Kárpátalja című lap – egy kivételével valamennyi „elnöki” kérdésről megtudakolták már a közvélemény-kutatók a polgárok véleményét. Az írás idézi Vadim Karaszjevet, a Globális Stratégiák Intézetének igazgatóját, aki szerint kezdeményezésével az elnöknek közvetlenül a helyhatósági választások előtt sikerült befolyásolnia a közbeszédet. Igaz, ez sem segített, de ennek eredményeként nem a települések és a helyi önkormányzatok problémáiról, hanem a felmérés témáiról folyt a vita.

„Emellett a kormányzatnak nagyon is jól jöhet még a „nép véleménye” bizonyos kérdésekben”

Mint arra Szerhij Hajdaj kampányszakember a strana.ua összeállításában például rámutat, sokan már most is referendumként emlegetik a közvélemény-kutatást, nincsenek tisztában a kettő közötti lényeges különbséggel. Az emberek egy jelentős része azt hiszi, ha igennel felel Zelenszkij kérdésére, automatikusan börtönbe kerülnek a legkorruptabbakat. A többség aligha fog elgondolkodni azon, hogy az elnököt eddig sem akadályozta semmi a bűnösök elítélésében, az életfogytiglani szabadságvesztés bevezetésében.

„Ám vannak a kérdések között veszélyesebb témák is, mint például a Budapesti Memorandum kapcsán feltett kérdés”

A Kárpátalja emlékeztet rá, hogy 1994-ben Ukrajna lemondott az atomfegyverekről az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország biztonsági garanciáiért cserébe. Más szóval, ezek az atomhatalmak garantálták Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Ugyanakkor aligha várhatja a kijevi kormányzat, hogy az átlagpolgár tisztában legyen a Budapesti Memorandum valódi súlyával és jelentőségével napjainkban. Ruszlan Bortnik politológus szerint a memorandum olyasvalamiként él a köztudatban, amivel megrövidítették Ukrajnát. Érthető hát, ha a többség gondolkodás nélkül igennel felelt erre a kérdésre is.

„De mi van, ha a kérdést pontosabb lett volna úgy megfogalmazni, hogy támogatnák-e az emberek, ha Ukrajna hivatalosan segítségért (beleértve a fegyveres segítséget is) fordulna az Egyesült Államokhoz és Nagy-Britanniához területi integritásának helyreállítása érdekében, vagyis a Krím és Donyec-medence visszafoglalása céljából?”

Különös tekintettel arra, hogy a jelek szerint Ukrajna ki szándékozik hátrálni a Donyec-medencei béketeremtést célzó minszki folyamatból, hívja fel a figyelmet a kárpátaljai lap elemzése. Ezt a kérdést azonban – azaz kérjen-e Ukrajna támogatást Amerikától és Nagy-Britanniától Oroszországgal szemben – aligha merné az elnök népszavazásra bocsátani tudván, hogy a lakosság jelentős részben orosz ajkú, orosz érzelmű, s a NATO-ra, a Nyugatra gyanakvással tekint. A strana.ua azt sem zárja ki, hogy a közvélemény-kutatás eredményére támaszkodva megpróbálhatják módosítani az Alkotmány 17. cikkelyét, eltávolítva belőle azt a passzust, amely tiltja külföldi katonai támaszpontok létesítését Ukrajna területén. Erre ugyanis egy hivatalos népszavazás keretében aligha kapnának felhatalmazást. Ebben a kontextusban érthetőbb még a Magyarországgal szembeni keménykedés is.

Persze, Zelenszkijék ötlete vissza is üthet. főleg, ha valakinek eszébe jut, hogy az orosz nyelvről, a háborúról, a békéről, az Oroszországhoz való közeledésről tartson közvélemény-kutatást.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com