//Moszkva szorít a donbasszi gyűrűn
Ukrán katona Osza légvédelmi rendszert köszönt a kelet-ukrajnai Szlavjanszkban 2022. május 11-én #moszkvater

Moszkva szorít a donbasszi gyűrűn

MEGOSZTÁS

A Győzelem napja körüli megemlékezések és események fokozatos lecsengésével a figyelem középpontjába ismét a harctéri események kerültek. Kiderült, hogy a május 9-re tervezett ukrán presztízs műveletek nemhogy nem sikerültek, de a fájó veszteségek épp Kijevet érték. Miközben Moszkva egyre szorosabbra fonja az észak-donbasszi bekerítést, Kijev Harkov térségében területeket szerezve jelent veszélyt a műveletre. Az ukrajnai üzemanyag hiányt pedig nem kizárt, hogy a jövőben akár élelmiszer problémák is követik.

Ukrán katona Osza légvédelmi rendszert köszönt a kelet-ukrajnai Szlavjanszkban 2022. május 11-én #moszkvater
Ukrán katona Osza légvédelmi rendszert köszönt a kelet-ukrajnai Szlavjanszkban 2022. május 11-én
Fotó:EUROPRESS/Yasuyoshi CHIBA/AFP

Oroszország az elmúlt napok folyamán tovább folytatta a kiemelt infrastrukturális elemek, illetve katonai célpontok szisztematikus támadását főképp Odessza térségében. Újfent bemutatkozhattak a Kinzsal hiperszonikus rakéták – ezúttal állítólag Tu-22M3 bombázóról indítva –, ahogy szuperszonikus társa, az Oniksz is. Előbbi egy Odessza térségében található szállodát, míg utóbbi többek közt Cservonoglinszkoje repülőterét támadta.

„Egyes, meg nem erősített információk szerint az említett szálloda szolgált az Odessza környéki külföldi zsoldosok főhadiszállásaként”

A zsoldosok főképp a folyamatosan beérkező nyugati fegyverzet kezelésében, és a kiképzésben vettek részt. Egyes jelentések szerint az Odessza elleni rakéta csapások részeként az Európából, illetve Egyesült Államokból érkezett repülőgép-alkatrészek jelentős része is megsemmisült. De immár negyedik találatát szenvedte el a Zatoka melletti vasúti híd is, amelynek eredményességéről egyelőre nincsenek pontos információk. A nyugati sajtó által felkapott odesszai Riviera bevásárlóközpont elleni rakéta támadás tekintetében pedig ugyanazt mondhatjuk el, mint amit a kijevi Retroville esetében. Avagy az ukrán haderő szinte biztosan a kijevi példához hasonlóan szintén lőszer, vagy egyéb célú katonai raktárként használta.

A Riviera bevásárlóközpont esetében a becsapódást követően mintha egy második robbanás is történne

„A Kígyó-sziget kapcsán egyre nyilvánvalóbbá válnak az ukrán hadművelet tervezési hibái”

Az orosz védelmi minisztérium által közölt pontos veszteséglista alapján ugyanis eddig mintegy 78 ukrán katona, 5 vadászgép, 4 helikopter és 32 drón – köztük 11 Bayraktar TB2 – veszett oda a sziget elleni támadások során. Utóbbit ukrán források is megerősítik, amelyek arról számolnak be, hogy az elmúlt két hét során a Kígyó-sziget, és az oroszországi célpontok esetében Ukrajna több Bayraktar drónt vesztett, mint a háború addig eltelt időszakáig összesen. Az ukrán Bayraktar veszteségek immár elérik a 80 darabos szintet, amely nemcsak Kijev, de Ankara szempontjából is kínos. Az összkép egyik felét teszi csak ki az, hogy a gyártó Baykar Makina termelési kapacitásait meghaladják az ukrán veszteségek, de mindez a karabahi háború alatt felépített nimbuszt rombolja le szisztematikusan.

„Pontosabban immár valós körülmények közt mutatkozik meg a Bayraktarok sérülékenysége egy modern, többrétegű légvédelemmel felszerelt ellenféllel szemben”

Amennyiben megfelelően kiépített légvédelemmel találja szemben magát egy Bayraktar, alacsony manőverező képessége, és viszonylag lassú sebessége folytán szinte a gyakorló célpont szerepét veszi fel. Továbbá a 80 elvesztett példány egyértelműen bizonyítja, hogy Törökország is beszállt Ukrajna felfegyverzésébe, mivel legjobb esetben is csak 30-40 közti mennyiségben állt hadrendben Bayraktar TB2-ből a háború kezdetekor. Ráadásul, a korábban említett Cservonoglinszkoje repülőtér kérdése is a Kígyó-sziget elleni támadásokhoz kapcsolódik. Révén utóbbi Arcizzal együtt szolgált az ukrán műveletek légi kontingensének kiinduló pontjaként mind a drónok, mind a helikopterek esetében. Vélhetően a támadások hatására – és a győzelem napi faktor elmúlásával – hétfőn már nem is érték el az ukrán erők a Kígyó-sziget térségét.

A pontosított veszteséglista #moszkvater
A pontosított veszteséglista
Forrás:Telegram

„A TASzSz információi szerint a Kígyó-sziget elleni támadás kidolgozásában brit katonai tanácsadók vettek részt”

Állítólag Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök annak veszélyessége miatt nem támogatta az akciót, ám Zelenszkij nyomására végül átment a sikertelennek bizonyuló tervezet. Az orosz kormányzathoz közeli forrás szerint a cél a sziget elfoglalása lett volna május 9-ig, amelynek révén aztán Boris Johnson és Zelenszkij saját „győzelmi közleményt” adhattak volna ki. Mindezek mellett a török katonai tanácsadók azt javasolták Kijevnek, hogy az érzékeny és meglehetősen drága Bayraktar drónokat a Kígyó-sziget támadása helyett inkább az orosz nehéztechnika ellen használják – hasonlóan Karabahhoz –, ám mint látszik, az ukrán hadvezetés azt sem fogadta meg.

„A frontvonalak tekintetében nagyobb változás nem állt be, a harcok továbbra is délnyugati és tágabb donbasszi fókusszal zajlanak”

A fentebb tárgyalt odesszai és Odessza környéki eseményeken túl Nyikolajev térségét erős tüzérségi-, illetve rakétatűz alatt tartja az orosz haderő, miközben a frontok vonalában az elmúlt hetek során érdemi változás nem állt be. Ezzel szemben egyre inkább kikristályosodik a térség jövője, miután Herszon katonai-civil adminisztrációja immár az Oroszországhoz történő felvételi kérelmét lengette be. Mint azt a terület jelenlegi vezetője, Kirill Sztremouszov elmondta, „nem lesz semmilyen függetlenségi népszavazás, vagy Herszoni Népköztársaság”, a Herszoni terület vezetése rendeleti úton közvetlenül maga fogja kérni felvételét az Oroszországi Föderációba.

A délnyugati front állása 2022. május 10-én #moszkvater
A délnyugati front állása 2022. május 10-én
Forrás:Telegram

„A háborús körülmények közt teljesen érthető, hogy Moszkva több lépcsőfokot kihagyva egyből a terület magához csatolása mellett döntött”

Míg a Krím esetében Koszovóra való folyamatos hivatkozással még nagyjából megmaradt a jogszerűség képe, Oroszország jelenlegi helyzetében teljesen felesleges a nemzetközi jogi formulákkal törődni, hiszen a Nyugat úgyse fogja elismerni a területeket Oroszország részeként. Viszont az egykori Krími kormányzóság mintájára a csatlakozással együtt nem válik sem Herszon, sem Zaporozsje a Krím részévé, hanem valószínűleg a Krímmel együtt alkothatnak majd egy önálló szövetségi körzetet. Így a föderáció önálló szubjektumaként megmarad a helyi önigazgatás, de szövetségi szinten mégis helyreáll az egykori közigazgatási egység.

„A Donbassz esetében egyre szorosabbra fonódik a szeverodonyecki bekerítési gyűrű”

Popasznaja elfoglalását követően egymás után kerülnek orosz kézbe a helyi szinten stratégiai jelentőségű települések, így a Limantól keletre fekvő Belogorovka, és az Izjumtól délnyugatra található Velikaja Kamisevaha. Belogorovka elfoglalása gyakorlatilag egyenes utat nyit Liszicsanszkba, míg Velikaja Kamisevaha a Szlavjanszk-Kramatorszk elleni támadás során hordoz kiemelt jelentőséget. Előbbi esetében egyes jelentések szerint az orosz erők a Donyec folyón átkelve már a várostól pár kilométeres távolságban vannak. Amennyiben sikerül a Liszicsanszkot és Szeverodonyecket magába foglaló területet bekeríteni, azzal nagyjából 8 ezer fős ukrán haderőt tudnak majd az orosz-szakadár csapatok a főerőktől elvágni.

A két település elfoglalását követően felálló frontvonal 2022. május 10-én #moszkvater
A két település elfoglalását követően felálló frontvonal 2022. május 10-én
Forrás:Telegram

Bár korábban felmerültek olyan értesülések, amelyek szerint az ukrán haderő kivonult volna Szeverodonyeck térségéből, ez aligha lehetséges. Főképp épp azért, mert a környék hídjait az orosz csapatok hátráltatása érdekében maguk az ukrán erők robbantották fel.

„A Liman környéki harcok esetében az orosz erők előrenyomulását az elmúlt napokban a térség kiterjedt erdőtüzei gátolják”

Utóbbiak léptéke akkora, hogy nemcsak műholdról lehet azokat nyomon követni, de a viszonylag távolibb Kramatorszkban is szinte mintha köd borult volna a városra a füst hatására. Viszont a környékbeli hidak szisztematikus felrobbantása következtében nemcsak az orosz haderő előrenyomulása, de egyben az ukrán csapatok ellátása is drasztikusan megnehezült, így nem elképzelhetetlen, hogy a lépés végül a tervezetthez képest fordítva sül el. Popasznaja térségében a város elfoglalását követően még nem indultak meg a Bahmut/Artyemovszk elleni műveletek, egyelőre a környékbeli fennmaradt ukrán csapatok szisztematikus felkutatása és megsemmisítése zajlik. Mindezekkel együtt az orosz-szakadár csapatok elérték az egykori Luganszki terület közigazgatási határait, így nagyjából 20 kilométer választja el őket Artyemovszktól.

A kelet-ukrajnai frontok állása 2022. május 10-én #moszkvater
A kelet-ukrajnai frontok állása 2022. május 10-én
Forrás:southfront.org

A Donbassz déli területei, illetve Zaporozsje mellett futó frontvonalak esetében a legnagyobb változást az állítólag az ukrán csapatok kötelékében megjelenő brit AS-90 önjáró tüzérség hozta magával. Meg nem erősített információk szerint 20 ilyen löveget adott át London Kijevnek.

„Herszonhoz hasonlóan a Luganszki és Donyecki Népköztársaságok is minél hamarabb Oroszország részeivé szeretnének válni”

Míg Donyeck esetében Gyenyisz Pusilin a napokban a felvételi kérelmet megerősítő népszavazásról beszélt, addig nem kizárt, hogy Luganszk Herszon példáját követve közvetlen rendeleti úton kíván Oroszország részévé válni. Bár, ha azt nézzük a szakadár területek 2014-es alkotmányainak megfogalmazásakor, illetve azt megelőzően már megtették a szükséges népszavazást.

„Harkov esetében tovább folytatódott a részleges ukrán előrenyomulás”

A front nagyjából a Kazacsnaja Lopany-Lipci-Rubezsnoje-Sztarij Szaltov vonal mentén stabilizálódott, ám a nyomás nem enyhül az orosz csapatokon. Vélhetően az ukrán erők Csepel település térségében – nem összekeverendő Budapest kerületével, a Harkovi területen is megtalálható egy ugyanilyen nevű falu – próbálkoznak majd meg a Donyec folyón történő átkeléssel.

„Kérdés, hogy pontosan mi lehet az orosz haderő célja a Harkov környéki meghátrálással”

A harkovi front állása 2022. május 10-én #moszkvater
A harkovi front állása 2022. május 10-én
Forrás:Telegram

Ugyanis nem kizárt, hogy a Kígyó-szigethez hasonlóan a terület kiürítésével Moszkva csapdát állít az ukrán erőknek. Ahogy korábban is semmisített meg Moszkva pontonhidat a Donyec folyón, úgy most sem elképzelhetetlen, hogy ugyanúgy jár el. Hisz a lehetséges átkelőhelyek száma a környezeti adottságok folytán limitált, a terület pedig folyamatos megfigyelés alatt áll. Nagyobb eredménnyel jár az, ha a már átkelő vagy ahhoz készülődő csoportosulások kapnak találatot, mivel így nagyobb veszteségek lehet nekik okozni az előkészítési fázisokhoz képest. Ha mégsem elterelő jellegű csapdaállításról van szó, mindenképpen szükséges a frontvonal megerősítése, mivel a további ukrán területfoglalások, illetve az átkelés már az Izjumba vezető ellátási útvonalakat veszélyeztetné. Ezáltal pedig a donbasszi műveletek sikerességét.

„Ukrajnában az üzemanyag hiány mellett a jövőben nem elképzelhetetlen, hogy az élelmiszer ellátással is gondok adódnak”

Bár Európa irányából vasúti és közúti szállítással érkezik némi üzemanyag az országba, az egyáltalán nem elegendő a katonai és polgári igények egyidejű kielégítéséhez. Az orosz rakétacsapások következtében a finomítók pedig nem működnek. Az üzemanyag helyzet gyakorlatilag már a kritikus szintet súrolja, a limitált kínálat mellett az árak elszabadultak, nem egy esetben súrolva a literenkénti 90, sőt 200 hrivnyás szintet – 1080-2400 forint. Julia Szvirigyenko gazdasági miniszter szerint a lakossági igények szempontjából benzinből még 20, dízelből viszont csak 6 napra elegendő készlettel rendelkezik az ország. Fontos újfent megjegyezni, ezek az értékek a hadseregre nem érvényesek, mivel az abszolút elsőbbséget élvez az ellátás terén. Bár árulkodó jel lehet, hogy egyes ukrán csapatoknál az üzemanyag-felhasználás csökkentése érdekében már a helyi gyártású Eleek elektromos motorkerékpárok álltak szolgálatba.

Ivano-Frankovszkban az ukrán hatóságok sajátos módját választották a behívók kézbesítésének. Az üzemanyagért sokszor órákig sorba álló autósokhoz odamenve, személyesen kapják meg behívóparancsukat.

„Az orosz erők által blokkolt kikötők ellenére viszont áramlik ki a gabona Ukrajnából”

Az általunk is bemutatott, meg nem erősített információk szerint Kijev pénz hiányában gabona szállításokkal egyenlíti ki a Lend-Lease programban biztosított fegyverzet ellenértékét. A szállítmányok a Nyikolajevi és Odesszai területekről Moldován, illetve Románián át jutnak el nyugati országokig, de főképp az Egyesült Államokba.

A moldovai Giurgiulesti kikötője előtt sorakozó gabonaszállító kamionok tömege

Figyelembe véve, hogy a háború miatt az ukrán gazdák nem – vagy csak részlegesen – tudták a vetési munkálatokat elvégezni, az idei termés töredéke lesz a sok éves átlagnak és valószínűleg a belső fogyasztást sem tudja majd kielégíteni. Így kiemelt szükség lenne ukrán földön a hazai gabonára. Ám a tömeges export következtében kétséges, mekkora készlet maradhat még egyáltalán ukrán kézen. E téren felettébb árulkodó Joe Biden keddi nyilatkozata, amely szerint

„Ukrajna jelenleg 20 millió tonnányi gabona tartalékkal rendelkezik, amely esetében a kijevi hatóságok próbálják kitalálni, hogyan lehetne azt kivinni az országból”

Noha az amerikai elnök szerint mindez világszerte az árak csökkenéséhez vezetne, Ukrajnára gyakorolt hatása már kétséges. Egyes jelentések már nem csupán ellátási problémákkal, hanem egyenest éhínséggel fenyegetnek. Bár utóbbi lehetőség egyelőre túlzásnak tűnik, a háború alakulásával és elhúzódásával nem lehet kizárni egy esetleges negatív szcenáriót sem.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.