//Mi történhetett a gázai kórházban?
„Akár több száz ember lehet még a romok alatt, de a felelős személye egyelőre nem tisztázott” #moszkvater

Mi történhetett a gázai kórházban?

MEGOSZTÁS

A több mint 500 halálos áldozattal járó október 17-i, gázai Al-Ahli kórházban bekövetkezett robbanás alaposan felkavarta a közvéleményt, és gyors állásfoglalások, és vélemények sokasága borítja be a világhálót. Mi történhetett valójában?

Józsa Edmond írása a #moszkvater.com számára

„Akár több száz ember lehet még a romok alatt, de a felelős személye egyelőre nem tisztázott” #moszkvater
„Akár több száz ember lehet még a romok alatt, de a felelős személye egyelőre nem tisztázott”
Fotó:EUROPRESS/Ali Jadallah/ANADOLU/AFP

A kevés ismert tény, és egyes vélemények ismertetése után fontos kiemelni, hogy a cikk szerzője elsősorban kérdések feltevésére vállalkozik, és a kérdések megválaszolására nagyon szívesen várjuk az értelmes, szakmailag megalapozott hozzászólásokat, akár ismert magyarországi szakértőktől.

Az arab országok egyértelműen Izraelt vádolják. Jordánia lemondta az amerikai elnök és egyes arab országok közötti csúcstalálkozót, az egyiptomi elnök, valamint a szaúdiak azonnal a leghatározottabban elítélték a szerintük Izrael által elkövetett terrortámadást. Macron kritikus állásfoglalásában hangsúlyozta, a gyors ítélkezés helyett minél hamarabb tisztázni kell, mi és ki okozta a tragédiát.

„Akár több száz ember lehet még a romok alatt, de a felelős személye egyelőre nem tisztázott”

A palesztin hatóságok Izraelt, Izrael pedig az Iszlám Dzsihádot vádolja a kiemelten puha, védettnek tekinthető, ezért kímélendő célpont elleni támadással. A nyugati és főként angolszász sajtó többnyire az izraeli narratívát fogadja el. Az amerikai elnök bejelenti, egy Gázából indított, eltévedt rakéta okozta a tragédiát. Az Iszlám Dzsihád viszont nem vállalja magára a támadást. Bár sok részlet még nagyon nem tisztázott, már ma reggel is (október 18., 7:51) megjelent a magyar sajtóban cikk, amely egyértelműen a palesztin terroristákat teszi felelőssé.

„Ezzel szemben az arab érdekek irányában érthetően részrehajló katari média, az Al Jazeera cikke meglepően semleges és visszafogott, és nem vádol senkit – a két ellenérdekelt fél, a palesztin és izraeli álláspont ismertetése után leszögezi, az állításokat nem áll módjában ellenőrizni, és további, alaposabb vizsgálatra van szükség a helyzet tisztázására”

A mostanában Ukrajnával kapcsolatban nagyon népszerű Robert C. Castel érthetően az izraeli álláspontot védi. Robert C. Castel a következőt állítja: „Az eset kivizsgálása után az IDF [izraeli hadsereg] közzétette a Vaskupola radarjának a képernyő felvételét, amin világosan látszik az Izraelre kilőtt rakétasorozat, és a „munkabelesetet” okozó meghibásodott támadó eszköz, ami a kórház parkolójába csapódott.” Castel szerint az alábbi, a Hamasz tagjai közötti lehallgatott beszélgetés is bizonyíték, amely szerint az Iszlám Dzsihád tagjai a kórház mellől indították a rakétát. 

Kérdés, egy könnyen manipulálható felvétel bizonyítéknak tekinthető-e, különösen annak tükrében, hogy az október 14-i Hamasz támadás előtt hónapokig az izraeli elhárítás hasonló felvételekről nem tudott, vagy azokat nem helyesen értelmezte. Castel azt állítja, Izrael felvételekkel tudja bizonyítani, hogy a tragédiát kiváltó rakétát vagy rakétákat Gázában indították. Állítása szerint a felvételeket a nyugati szövetségeknek eljuttatták – ugyanakkor valamiért az ENSZ-nek, arab országoknak, az oroszoknak, vagy a kérdésben semleges országoknak nem. Kérdés, hogy mennyire adhatunk hitelt ezeknek a felvételeknek. Nyilván az Egyesült Államok és más országok is rendelkeznek ilyenekkel, és jelzés értékű lesz, hogy ezeket megosztják-e, és kivel.

„A felvételeken valószínűleg beazonosítható a lövedék típusa, és annak robbanó ereje, azaz hány kilogrammos vagy tonnás bombának felel meg. Ha erre vonatkozólag nincs egyértelmű nyilatkozat, az is jelzésértékű lehet”

Milyen rakétákkal rendelkeznek a palesztinok? Rendelkeznek-e ezek a rakéták akkora rombolóerővel, amely ekkora pusztítást véghez tud vinni? A cikk szerzője szerint jelenleg a válasz egyértelműen nem, a tipikus robbanófejek kicsik, többnyire 20-50 kg közöttiek, és egy ekkora pusztításhoz bőven nem elegendőek; ahhoz feltehetően több száz kilogramm, vagy akár tonnányi robbanóanyag szükséges – ennek egyértelmű meghatározása viszont szakértő feladata.

A palesztinok által használt, kizárólag kis robbanófej rakétákról érdemes átnézni a Wikipedia cikkét. A legelterjedtebb rakéta, az orosz Grad alapján készült, amelynek kb. 20 kilogrammos robbanófeje szintén messze nem képes ekkora pusztításra. Az amerikaiak által az ukrán fegyveres erőknek küldött Himars-rakéták robbanófeje is nagyjából ekkora, az ott ismertek, tapasztaltak tehát itt is értelmezhetők. Ha hitelesnek tekintjük a Castel által megosztott, lehallgatott felvételt, akkor jelentősen szűkül a kör az Iszlám Dszihád által többnyire használt, iráni tervrajzok alapján házilag készített, kis robbanófejű Al-Quds (Qassam) rakétára, így a rakéta beazonosítása a szakértőknek már kevésbé jelent majd kihívást, ha erre hajlandóak lesznek.

„Mivel nem irányított, ez a rakéta típus nem alkalmazható precíziós támadásra, és a tévedés esélye ebből adódóan nagyobb”

Kérdés továbbá az is, hogy mennyi rakéta volt – több rakéta esetén talán elképzelhető lenne a nagyobb mértékű pusztítás. Az esetről egy amerikai újságíró által készített felvételen egyetlen, nagy erejű robbanás látható, ami nem zárja ki teljesen, hogy nem volt több is. A beszámolók egyelőre egyetlen, nagy erejű robbanásról szólnak. Ugyanakkor az izraeli miniszterelnök nyilatkozatában több rakéta, az amerikai elnökében egy szerepel.

„Talán lényeges lehet, hogy az izraeli beszámolók a parkolóba becsapódott rakétá(k)ról szólnak, melyeken leégett autók láthatók. Amerikai álláspont szerint nem lehetett izraeli támadás, mert nincs a felszínen mély becsapódás nyom”

Ha egy autót talál egy kisméretű rakéta, akkor viszont nem egyetlen robbanásnak kellett történnie, hanem egymás után többnek. És hogyan halt meg több mint 500 ember – valamennyien az autók körül tartózkodtak? Kb. tíz autó leégett, mellettük majdnem sértetlenül áll több autó. A környező épületekben nem látható kár. Érdemes megnézni az izraeli hadsereg felvételeit a parkolóról a robbanás előtt és után.

Természetesen elképzelhető az is, hogy a sok menekült jelentős összezsúfoltságának is lehetett szerepe az áldozatok jelentős számában. Talán érdemes megemlíteni, hogy a híres izraeli blogger, aki szoros kapcsolatot ápol vezető izraeli politikusokkal, büszkén számolt be a twitteren az izraeliek egy eredményes kórház, vélhetőleg terroristafészek elleni eredményes támadásáról. A posztot már törölte, és későbbi posztjában kiigazítást tett. Az Al Jazeera alapos áttekintő cikke, amely az izraeli álláspont és állítások részletes elemzésére vállalkozik, szintén több izraeli közösségi poszt utólagos módosításáról vagy törléséről számol be.

„Végül az is elképzelhető, hogy a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád helyezett el bombát, hogy a világ közvéleményét Izrael ellen hangolja”

Erre nem fogadnék nagy összeggel, de nem zárható ki teljesen. Kérdés, hogy volt hasonlóra már példa ezeknél a szervezeteknél, van-e ennek realitása egyáltalán – az áldozatok jelentős számából kiindulva nem igazán valószínű ez a forgatókönyv.

A témához kapcsolódik, hogy a mai ENSZ Biztonsági Tanácsi ülésen az Egyesült Államok megvétózta a brazil kezdeményezést, hogy a feleket azonnali tűzszünetre és a humanitárius katasztrófa elkerülésére szólítsa fel, bár az péntek óta már több „puhításon” esett át. A britek és oroszok tartózkodtak.  Az amerikai vétó indoklásában elhangzott: „nem szerepel benne, hogy Izraelnek joga van önvédelemre”, valamint „a jelenlegi humanitárius válság okozója a Hamász”.

Összegzésül, a kórházban bekövetkezett tragédiával kapcsolatban sok nyitott kérdés van, amelyek mérsékletre intik a gyors állásfoglalásra kész politikusokat és a közvéleményt. A feltett kérdések egy jelentős részére lehet, hogy sosem fogunk választ kapni – ez azonban önmagában jelzés értékű lesz, ha azok, akiknek lehetőségük van, nem válaszolnak. A kérdésekkel kapcsolatos továbbgondolásra, esetleges hozzászólásokra ismételten nagyon szívesen látjuk az értelmes, szakmailag megalapozott hozzászólásokat, akár ismert magyarországi szakértőktől is.

(A szerző nem tagja pártnak, politikai szervezetnek, és az arab-izraeli konfliktus megítélésében pártatlanságra törekszik.)

(A cikk nem okvetlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.)

MEGOSZTÁS