„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
A Donyecki Népköztársaság Népi Milíciájának egyik katonája ellenőrzi a személyes dokumentumokat Mariupol kijáratánál
Fotó:EUROPRESS/Maksim Blinov/Sputnik/Sputnik via AFP
Habár nagyobb léptékű területi változások nem történtek az elmúlt két napban, a korábbiakhoz képest a harcok intenzitásának némi emelkedése volt tapasztalható az ukrajnai hadszíntéren. A fókusz ismét Nyikolajevre, Zaporozsjéra, a Donbasszra és Harkovra helyeződött, Kijev továbbra is inkább mellékhadszíntér az ország keleti-déli területeihez képest. Utóbbi tekintetében az orosz haderőt inkább pozícióinak megerősítése, és a város környéki erdős területek megtisztítása köti le.
„Noha Ukrajna egészét nézve egyértelmű az orosz előrenyomulás, délnyugaton ez fordítva zajlik”
Míg szerdán a frontvonaltól nagyjából 40 kilométerre fekvő herszoni repülőteret érte tüzérségi támadás, addig csütörtökön egy ukrán ellenoffenzíva kezdett kibontakozni a Voznyeszenszk-Nyikolajev vonal mentén délkeleti irányba. A repülőtéren első jelentések szerint minimum három helikopter, és további kiszolgáló infrastruktúra semmisült meg. Az ellentámadás következtében pedig az orosz haderőnek fel kellett adnia a Voznyeszenszk környéki előretolt állásait a nyikolajeviek védelme érdekében. Jelenleg a harcok a nyikolajevi és herszoni területek határán zajlanak, az este folyamán erőteljes tüzérségi párbajok kíséretében. Nyikolajevvel szemben a Dnyeper mentén Krivoj Rog és Nyikopol térségében az orosz csapatok tartják állásaikat minimális ellentevékenység mellett.
Miután orosz szempontból jelenleg a fő hadműveleti fókusz Donbasszra és Délkelet-Ukrajnára helyeződik, Moszkva számára a délnyugati front inkább az ukrán erők megosztására/lekötésére szolgál. Ahogy a többször várt Odessza elleni tengeri deszant időpontja tolódik folyamatosan, úgy Nyikolajev bekerítése is vélhetően a délkeleti-donbasszi front stabilizációja után várható.
„Fontos megjegyezni, hogy az ukrán haderő kapacitásai és az utánpótlás lehetőségei korlátozottak, jelen állapot szerint pár napon belül vélhetően kifullad a jelenlegi ellentámadás”
Az ukrán ellentámadás állása magyar idő szerint csütörtök éjjel
Forrás:Telegram
Zaporozsje térségében a Kahovka vízierőmű elfoglalásával újabb stratégiai objektum került orosz ellenőrzés alá, illetve a légi- és rakétacsapások már Dnyepropetrovszk (Dnyipro) és Zaporozsje térségére is kitejednek. Az amerikai ISW kutatóintézet legutóbbi jelentése szerint a következő 48-72 órában az orosz csapatok bekeríthetik Zaporozsjét a Dnyeper mindkét partjáról. Ám valószínűbb, hogy ezen erők a Donbassz irányába fordulva Guljajpolje érintésével – amely mellesleg három oldalról áll részleges bekerítés alatt – Donyeck-Kramatorszk irányába folytatják a donbasszi főerők bekerítését.
A Donbassz esetében a harcok továbbra is súlyosak, főképp a Donyecki Népköztársaság, illetve Gorlovka térségében. A kelet-ukrajnai háború nyolc éve alatt az ukrán oldal többrétegű mélységi védelmet épített ki, amelynek áttörése főképp oldalirányú bekerítések, és frontális támadások egyidejű végrehajtásával kivitelezhető. A szakadár erőket taktikai szinten segítik a Melitopol és Izjum irányából érkező orosz alakulatok, ám a bekerítési gyűrű bezáródása legkorábban heteken belül várható csak.
„Egyes, az ukrán vezérkarhoz közeli információk szerint pedig Kijev mégis a donbasszi főerők kimentésén gondolkodik”
A Dnyepropetrovszk irányából érkező művelet ugyanis az Izjum felőli bekerítési szárnyat blokkolva tudná részlegesen a visszavonulást szavatolni. Viszont miután a légi fölény továbbra is Oroszországé, és az utánpótlás sem megoldott, így gyakorlatilag öngyilkos műveletről lenne szó.
Vélhetően éppen ezzel az eshetőséggel számolva – megosztva az ukrán főerőket – több kisebb katlan alakulhat így ki a Donbassz területén. Luganszk térségében pedig Rubezsnoje elfoglalásával éppen egy ilyen kezd formálódni. Ugyanis Rubezsnoje volt az utolsó fontosabb város, amely Szeverodonyeck bekerítéséhez szükséges, ezt követően az ukrán haderő egyik fontos központja eshet szakadár bekerítés alá. Valószínűleg egy Mariupolhoz és Volnovahához hasonló heves – és ezáltal pusztító – ostrom várható Szeverodonyeckben is.
Harkov térségében a korábbi napok viszonylagos mozdulatlanságát orosz szempontból részleges előrenyomulás követte. Bár déli-délnyugati irányból továbbra sem teljes a város bekerítése, az északi kerületekben az ukrán tüzérség semlegesítése terén egyre jelentősebb eredményeket érnek el az orosz csapatok. Továbbá egyes jelentések szerint a Harkovtól délkeletre fekvő közlekedési csomópont, Csugujev is csütörtök során orosz kézre került, biztosítva Szlavjanszk felé az előrenyomulást.
„Érdekes módon, ahogy Kijev, úgy Harkov esetében is a hadműveletek iránya és a harcok jellege felettébb nagy hasonlóságokat mutat az 1942-43 során tapasztaltakkal”
A Harkov környéki harcok állása
Forrás:Telegram
Mondhatnánk akár, hogy a történelem ismétli önmagát, ám inkább a környezet alapvető karakterisztikáinak változatlansága vezet ugyanazon helyzetekhez. Nem véletlen, hogy Harkov a második világháború során több alkalommal cserélt gazdát – és vált romhalmazzá –, úgy jelen konfliktus során is a leghevesebb harcok az Ukrán SzSzK egykori fővárosa térségében zajlanak.
„Bár több helyen jelennek meg olyan jelentések, amelyek az orosz hadművelet beragadásáról, és az orosz kapacitások kimerüléséről értekeznek, erről még korai beszélni”
Nincs arról szó, hogy Oroszországnak nem lennének tartalékai, hanem éppen, hogy mintha szándékosan magát visszább fogná. Moszkva egyelőre nem indít nagyobb szabású offenzív műveleteket. Nem elképzelhetetlen, hogy a készletek felötlése mellett az első hetek tapasztalatait figyelembe véve a haditervek átértékelése zajlik. illetve ne felejtsük el, miután úgymond egyfajta visszafogott háborúról van szó – az orosz hadműveleti tervek fókuszában a járulékos veszteségek, illetve a pusztítás minimalizálása áll –, így például egy, a civil infrastruktúrát kevésbé figyelembe vévő előrenyomuláshoz képest bizonyos területeken lassabb maga az offenzíva.
„Másrészt orosz katonai fórumokat böngészve több helyen szembetűnik az a vélemény, amely szerint Oroszország kvázi elkényelmesedett Szíriában”
Míg egy sivatagban, nehézfegyverzettel nem, vagy csak alig rendelkező ellenféllel szemben hatékony taktikának számíthat egy hosszabb menetoszlop bevetése szűk területen, addig Ukrajnában bebizonyosodott, hogy ezen taktika konvencionális haderő ellen nem működik. Avagy a terroristákkal szemben az ukrán oldal eredményesen képes visszalőni, és erőteljes légi/szárazföldi támogatás szükséges a területek elfoglalásához.
A hadműveletek állása március 17-én a francia külügyminisztérium szerint
Forrás:Twitter
A hadi fronton túl a dezinformációval takart információs tér sem csitul, élén Mariupollal. A város lassan már az ukrán Aleppová válik a kilőtt kórházak, és iskolák számarányát tekintve. Ahogy korábbi jelentésünkben is megfogalmaztuk, nem arról van szó, hogy a városi harc jellege miatt nem érné ezeket a létesítményeket találat, viszont az ezekről szóló hírek már lassan kaotikusan túlzóak. Akárcsak Aleppoban, úgy ismét előjön az a narratíva, amely szerint az orosz erők kifejezetten az utolsó kórházakat, és egyéb civil létesítményeket bombázzák. Elég csak a brit titkosszolgálatokhoz erősen kötődő Bellingcat portál alapítójának, Hriszto Grozevnek a Twitter bejegyzését nézni, amely szerint Aleppohoz hasonlóan Mariupolban is az orosz támadás következtében fogynak el a kórházak.
„A mariupoli színház pedig még ebben az információs háborúban is egy külön alfejezet”
Mindkét fél a másikat vádolja meg a város szimbólumát jelentő épület lerombolásával. Az orosz narratíva szerint az Azov szélsőjobboldali milícia a részben óvóhelyként szolgáló épületben rendezte be helyi főhadiszállását, majd robbantotta fel azt. Az ukrán oldal szerint viszont épp ellenkezőleg, Oroszország volt az, aki szándékosan lebombázta a színház épületét a benne tartózkodó polgári lakossággal együtt. A háború ködében az egyszerű szemlélő vélhetően nem is tudna objektív ítéletet mondani, ha nem lennének az esetnek furcsaságai.
„Mint kiderült, a színházban menedéket lelők mind túlélték a robbanást”
Ezt pedig nem más, mint Szerhij Taruta ukrán parlamenti képviselő írta meg Facebook oldalán. Nem fura ez egy kicsit? Figyelembe véve egy légicsapás jellegét, és a felhasznált fegyverzetet, egyszerűen kizárt, hogy az épületet az orosz légierő támadta volna. A megerősített főhadiszállás jelleget érintve az ezek semlegesítésére szolgáló 500-1500 kilogrammos bombák nem tudnak olyan pusztítást okozni, amelynek nem lennének áldozatai. Sokkalta valószínűbb azon szcenárió, amely szerint az objektumot annak kiürítése után az Azov felrobbantotta. Máskülönben egy rajtaütés során halálos áldozatok és sebesültek tömege lett volna a színházban.
Külpolitikai viszonylatban Európa és az Egyesült Államok az egyértelmű orosz fenyegetések ellenére sem tud letenni a nehézfegyverzet Ukrajnába juttatásának ötletéről.
„Miután a MiG-29-ek szállítása elbukott, most a kézi mellett már telepített légvédelmi rendszerek szállítása van terítéken”
A CNN információi szerint a lehetséges típusok között a közepes hatótávolságú Osza és Buk, illetve nagy hatótávolságúak esetén az Sz-300 család V és P(MU) verziók jöhetnek szóba. Az egykori amerikai kutatási célú vásárlásokat félretéve, a NATO tagok arzenáljában ezen eszközök Bulgária, Görögország, Szlovákia és Lengyelország esetében állnak szolgálatban. Viszont ahogy a vadászgépek esetében, úgy most például kimondottan Szlovákia esetében csakis akkor jöhetne létre a transzfer, ha a Nyugat az ezáltal kieső űrt pótolja a védelmi képességekben. Megint csak úgy tűnik az ígéretnek nagyobb a füstje mint a lángja, miközben a NATO minden erővel próbál menekülni egy esetleges repüléstilalmi zóna elől.
„Azt pedig már meg sem említjük, hogy Oroszországon túl Sz-300V csakis Egyiptom és Venezuela arzenáljában található meg, amelyek nem éppen kívánnak jelen helyzetben Ukrajna mellett kiállni”
Végül a béketárgyalásokat illetően pedig a szépnek hangzó szavak ellenére aligha várható megállapodás. Míg Kijevet Washington tüzeli, és Zelenszkij kötve az ebet a karóhoz az 1991-es határok visszaállítását követeli, addig Oroszországnak saját érdekeit nézve végig kell vinnie a jelen hadműveletet.
„Ugyanis, ha a meglévő feltételeket fogadná el Moszkva – beérve csupán egy katonailag semleges Ukrajnával –, akkor az egyértelműen orosz vereségként csapódna le”
Se demilitarizáció, se „nácítlanítás”, se Krím, se Donbassz elismerése. Bár Oroszország biztosan nem fogja teljes mértékben elfoglalni Ukrajnát, egyre valószínűbb, hogy a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokhoz hasonló valamiféle államalakulatot állít fel az egykori Ukrajna területén. Orosz szempontból egyszerűen nincsen más opció, amellyel hathatósan – és a hazai közvélemény felé – érvényesíteni lehetne e háború végeredményét.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
