„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Szilágyi László írása a #moszkvater.com számára
„Néha emlékeztetnem kell magamat, hogy tigris vagyok, és soha nem adhatom fel a harcot”
Fotó:EUROPRESS/MANAN VATSYAYANA/AFP
A tetoválásokat komolyan kell vennünk. A testre varratott jelképek, mondatok értelmezése árnyalja ismereteinket egy-egy sportolóról. Szoboszlai Dominik szigorú munkamorálja köztudomású, de ha valaki mégsem tudná, hogy a legjobb magyar futballista mennyit robotol az edzőpályán a szürke hétköznapokban, az tekintse meg a középpályás egyik tetoválását.
„A tehetség isteni áldás, de akarat és alázat nélkül mit sem ér”
Fucsovics Márton őstehetségként robbant be a köztudatba, junior Grand Slamet nyert Wimbledonban, de utána kicsapongó életet élt. Elkótyavetyélt néhány értékes évet a pályafutásából, és ezért, a szerinte „bepótolt gyerekkora” miatt csak a húszas évei második felében tört utat magának a legjobbak közé. Erre utalhat az önkritikus mondat, ami a karját díszíti.
„Bocsásd meg a bűneimet!”
Az Arina Szabalenka testén virító hatalmas tigris inkább a Szoboszlai-féle öndefiníciós vonalhoz illeszkedik. Napjaink legjobb teniszezőnője, a június 7-én zárult Roland Garros döntőjét elveszítő, a világranglistát vezető belarusz játékos választása nem véletlenül esett a ragadozó állatra.
„Néha emlékeztetnem kell magamat, hogy tigris vagyok, és soha nem adhatom fel a harcot”
Egyébként Szabalenka a kínai horoszkóp szerinti Tigris évében, 1998-ban született. Erre nagyon büszke, úgy véli, a tigris a tekintélyt parancsoló, bátor és magabiztos, erős erkölcsi iránytűvel és hitrendszerrel rendelkező egyéneket képviseli.
Ő, a belarusz tigris nagy harcos hírében áll, de kétes megítélésnek örvend a hazájában. Nem kell nagy képzelőerő ennek a megértéséhez. Kritikusai szerint az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt és után tanúsított viselkedése szöges ellentétben áll egymással. Szabalenka 2022 februárja előtt élvezte a dicsfényt, a belarusz vezetés a tenyerén hordozta, bejáratos volt Aljakszandr Lukasenka elnök irodájába. A Belta állami hírügynökség szerint 2018-ban kihallgatást kért az elnöktől, 2019-ben lelkesen beszélt Lukasenkáról az azóta megszűnt Tut.by nevű portálnak adott interjúban. 2020 szilveszterén együtt köszöntötte az új évet Lukasenkával.
„Utólag is felrótták neki, hogy olyan év végén emelte poharát az elnökkel egy társaságban, amikor a belarusz vezetés az ellenzéki tüntetések leverésével volt leginkább elfoglalva. A Tigris évében született emberekre jellemző szigorú és következetes erkölcsiséget próbára tette a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború”
Szabalenka nem hitte, hogy a pályafutását és a szakmai megítélését befolyásolhatja a vérontás. Nem is tulajdonított különösebb jelentőséget a „speciális hadműveletnek”, kilenc hónappal a háború kirobbanása után is Moszkvában készült a szezonra. Tudomásul vette, hogy az orosz és a belarusz játékosok feketelistán vannak, nem tüntethetik fel nemzetiségüket a versenyeiken. Meg kellett barátkoznia azzal is, hogy az ukrán játékosok levegőnek nézik. Még csak kézfogásra sem méltatják a háborút kezdeményező ország képviseletében pályára lépő ellenfelet. Szabalenka kénytelen volt alkalmazkodni a méltatlan és megalázó körülményekhez. De tenni is akart ellenük. Először a közösségi médiumokban kért bocsánatot az ukrán néptől. De ez nem vezetett eredményre. A bejegyzéseit az ukrán játékos, Leszja Curenko edzője, Nyikita Vlaszov és Szergij Sztahovszkij is bírálta, mert szerintük azok nélkülözik az őszinte, mély együttérzést. Szabalenka szó nélkül tűrte, hogy 2022-ben nem engedték rajthoz állni Wimbledonban az orosz és a belarusz versenyzőket. „Megértem…” – fogalmazott. De ennél többet, keményebbet, határozottabbat, látványosabbat akartak kiprovokálni belőle az ukránok. Sikerrel.
„A már Miamiban is lakcímmel rendelkező teniszező elvégzett egy költség-haszon elemzést, és megvilágosodott. Látványosan elhatárolódott hazája vezetőjétől, leszögezte, hogy ő, a belarusz tigris valójában békepárti, nem olyan megvetendő alak, mint Lukasenka”
Szabalenka a 2023-ban rendezett Roland Garroson látta elérkezettnek az időt, hogy Nyugat-kompatibilis véleményt fogalmazzon meg. Darja Mescserjakova ukrán újságíró kérdésére ezt mondta a háborúról: „Higgye el, senki, orosz és a fehérorosz sportolók sem támogatják a háborút. Hogyan is tennénk? Normális ember soha nem fogja támogatni a háborút. Nem akarom, hogy az országom fegyveres konfliktusban keveredjen. Nem támogatom a háborút, ami azt jelenti, hogy nem támogatom Lukasenkót.”
Az ukrán sajtó megkapta, amire vágyott. És a menet közben a világranglista vezetővé avanzsált Szabalenka is megkapta, amire vágyott. Visszaengedték a mértékadó, szigorú erkölcsi érzékkel megáldott emberek táborába. A Tigrist megszelídítették.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater