Az Oroszországgal szembeni szankciók egyoldalú eltörlését indítványozza egy független szlovák képviselő készülő beterjesztése
Beterjesztését aligha fogják elfogadni, az Oroszországgal szembeni szankciók egyoldalú eltörlését indítványozó független képviselő Peter Marček azonban úgy gondolja,
„Európának előbb vagy utóbb meg kell békélnie Oroszországgal, és miért ne lehetne Szlovákia az első, aki ezt megteszi”
Az annak idején az ellenzéki bevándorlásellenes és EU-kritikus Család vagyunk (Sme rodina) párt listáján a parlamentbe jutott, majd később a pártból kizárt Peter Marček nem először tesz tanúbizonyságot Oroszország iránti szimpátiájáról. Tavaly például bejelentette, hogy a Krím mindig is az oroszoké volt, és több parlamenti képviselővel közösen meglátogatja a félszigetet. Végül egyedül szállt fel a Moszkvába tartó gépre, és jutott el onnan a félszigetre, de retorikájában az SNS is támogatta.
„Marček úgy véli, a krími kérdés története nem 2014-ben kezdődött, amikor népszavazást tartottak a hovatartozásról, hanem sokkal korábbra kell visszamennünk a történelemben, hogy megértsük azt”
Emlékeztetett arra is, hogy a krími parlament 1992-ben elfogadott egy önálló államisági kiáltványt, de kijevi nyomásra kénytelenek voltak visszahívni azt.
Mostani javaslatával Marček azt is igazolja, hogy nemcsak beszél a szankciók értelmetlen voltáról, hanem tesz is ellene. Magyarországon ilyen lépésre például szankciókat anno elítélő Jobbik még radikális korszakában sem szánta rá magát. A kormányzó Fideszről nem is beszélve.
Ahhoz, hogy a javaslatot szavazásra bocsássák, a 150 képviselőből legalább 15-nek előzőleg aláírásával támogatnia kell. Ez Marček szerint nem okozhat gondot, hiszen még a kormányzó koalícióból is sokan tartják értelmetlennek a szankciókat. Marček indítványát támogathatják függetlenek, ellenzékiek és a kormánykoalícióban lévő Szlovák Nemzeti Párt képviselői is. Magával a szavazás végeredményével kapcsolatban azonban már a képviselő is szkeptikus, hiszen mint az Izvesztyijának fogalmazott,
„a közép-európai országokra komoly amerikai nyomás nehezedik, Washington ugyanis megakadályozná közeledésüket Moszkvához”
A beterjesztés azonban Marček szerint jelezné a kormányzó elit számára a társadalomban a külpolitikai irány kiegyensúlyozására jelentkező igényt.
Korábban Peter Pellegrini kormányfő arról beszélt, hogy a kölcsönös korlátozások miatt a két ország között a kereskedelmi forgalom 2013 és 2016 között a felére esett. Tavaly ez a 2017-es évhez képest 13,7 százalékkal növekedve már elérte a 6 milliárd dollárt, amelyből 2,2 milliárd dollár volt az Oroszországba irányuló szlovák export. A szlovák miniszterelnök a közelmúltban kiállt az Északi Áramlat bővítése mellett is.
„Ezzel párhuzamosan Pozsony erősíti a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal is, és Peter Pellegrinit annak ellenére fogadta a tavasszal Donald Trump, hogy Szlovákia – Magyarországgal ellentétben – nem engedélyezte amerikai katonák szabad mozgását az ország területén”
Erősödnek az európai-orosz kapcsolatok normalizálását követelő hangok az Európai Parlamentben is, és úgy tűnik, hogy Moszkva szintén tenne lépéseket ennek érdekében. Erre utalnak az orosz elnök római látogatásán elhangzott mondatainak egyes hangsúlyai. Az uniós szankciók eltörlését várja az Európai Unió új vezetőitől Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel a minap Rómában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók egyik félnek sem váltak hasznára. Míg Oroszország és az Európai Unió között 2013-ban 450 milliárd dollár volt az az éves kereskedelmi forgalom, addig most csupán 279 milliár dollár. „Hol van az a 150 milliárd?” – tette fel a kérdést Putyin, rámutatva, hogy a nyugati országok több milliárd dolláros exportról mondtak le, és ezzel munkahelyeket és fizetéseket veszítettek, tehát veszteséget szenvedtek éppúgy, mint Oroszország. Megjegyezte, hogy az EU legjelentősebb és legközelebbi földrajzi partneréről mondott le a szankciók miatt. Putyin az EU és Oroszország közötti kapcsolatok rendezésében kulcsfontosságának nevezte az Európai Bizottság új elnökének jelölt Ursula von der Leyen szerepét. Hozzátette, hogy
„a Brüsszellel való kapcsolatok helyreállítása és a megszorító intézkedések eltörlése érdekében Moszkva kész teljesíteni a rá eső részt”
Korán sem minden függ azonban Moszkvától. A sokat emlegetett minszki megállapodás több pontját például Kijev nem teljesíti, közben a szankciók enyhítését a Nyugat éppen ehhez köti.
Az orosz elnök is tisztában van azonban azzal, hogy hosszú folyamatról van szó, és országának egy ideig még biztosan együtt kell élni a szankciókkal. Az Ukrajnában megváltozott közhangulat azonban esélyt ad a megbékélésre, és a Donbasz kérdésének rendezésére, ami a szankciók döntő többsége esetében a büntetések eltörlésének a feltétele. De a helyzet változóban van azért is, mert az Egyesült Államok ugyan továbbra is fenntartja az Oroszországra nehezedő nyomást, Donald Trump azonban kész bizonyos alkukra Moszkvával. Elképzelhető tehát olyan forgatókönyv, amelynek a szankciók enyhítése is a része lehet. Nem ebbe az irányba mutat, és a jelenlegi status quo, a nyomásgyakorlás fenntartását szolgálja, hogy a most jóváhagyott jövő évi amerikai védelmi költségvetésben 250-ről 300 millió dollárra emelték Ukrajna katonai támogatását.