//Magyar emlékek Lengyelországban
Bem József oszlopokon álló mauzóleuma Tarnówban #moszkvater

Magyar emlékek Lengyelországban

MEGOSZTÁS

A borító ne tévesszen meg senkit, semmi köze a temetkezéshez, annak ellenére, hogy a címlapon Bem József tábornok oszlopokon álló mauzóleuma látható Tarnówban. A Magyar emlékek Lengyelországban egy kiváló fotókkal illusztrált, gazdagon összeállított mű, amely a lengyelországi magyar emlékeket a tizenhat vajdaságra bontva mutatja be. November 11-én vált a lengyel állam függetlenné 104 évvel ezelőtt, 123 esztendeje szabadult fel Lengyelország a porosz, orosz és osztrák elnyomás alól. Ebből az alkalomból mutatjuk be az Antall József Tudásközpont kiadásában megjelent könyvet.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Bem József oszlopokon álló mauzóleuma Tarnówban #moszkvater
Bem József oszlopokon álló mauzóleuma Tarnówban
Fotó:Tóth Tibor

Rövid történelmi bevezető után a felfedezőút Varsóban, a mazóviai vajdaságban kezdődik. Varsóban számos emléktábla található (ez egyébként egész Lengyelországra jellemző, sok emlékhelyről tesz említést a könyv, főleg 1956 kapcsán), az 1956-os emléktábla Varsó belvárosának egyik főutcáján, a Krakowskie Przedmieście-n található, rajta egy könnyező békegalambbal. Itt jött létre annak idején az egyik legnagyobb gyűjtőpont, ahová a lengyelek leadhatták a magyaroknak szánt adományaikat.  Szintén ebben az utcában található II. Rákóczi Ferenc emléktáblája, mivel a fejedelem sikeres bécsújhelyi szökése után az itt álló házban lakott. A fővárosban számos olyan hely található, ahol különböző lengyelbarát szervezetek tagjai kaptak emléktáblát.

„Varsóban van id. Antall József és Henryk Sławik szobra, amelyet 2016-ban avattak fel. A két ülő, beszélgető férfialak mása megtalálható Budapesten is. Meg kell említeni Báthory István szobrát az ulica Myśliwieckán, amely a Báthory István Kéttannyelvű Líceum és Gimnázium előtt van”

A II. Lengyel Köztársaság 1918-ban létrejött első középiskolája Báthory István erdélyi fejedelemről, a lengyel történelem egyik legnagyobb királyáról kapta a nevét. Az intézmény udvarán szobrot állítottak a névadó tiszteletére.

A gyönyörű Łazienki parkban áll Fryderyk Chopin barátjának és első életrajzírójának, Liszt Ferencnek a mellszobra.  Érdekesség, hogy a varsói repülőtér Fryderyk Chopin, a budapesti pedig Liszt Ferenc nevét viseli. Említést érdemel még Varsó Bem Józsefről elnevezett Bemowo kerülete, amely egyébként Budapest III. kerületével áll partnerségi kapcsolatban.

A könyv egyik nagy érdeme, hogy olyan látnivalókról is említést tesz, amiket az ember észre sem venne, simán elmenne mellettük. Ilyen II. Rákóczi Ferenc gdański tartózkodása, ahol a fejedelem emlékét utcanév őrzi. Egyébként 1712-ben Gdańskban festette meg Mányoki Ádám a portréját. A gdański Aranyház (Złota Kamenica) falán látható Hunyadi János és Szkander bég képmása.

„Szczecinben található a pesti srác szobra, majd Poznańban a Mansfeld Péterről elnevezett utca. E sorok írójának annak idején megadatott, hogy jelen legyen az utca felavatásán”

Szerte Lengyelországban számos 1956-os emlékhely létezik, Bydgoszczban, Łódźban, Wrocławban, Opoléban. A nagyvárosok mellett bemutatja a kisebb településeket, falvakat is, emellett nagyon sok katonatemetőről tesz említést, ahol magyar honvédek, vitézek nyugszanak. A lublini vajdaságban fekvő, 14 ezer lakosú Janów Lubelskiben van a Magyar önkéntesek utcája (ulica Ochotników Węgierskich), az 1863/64-es szabadságharc magyar önkénteseinek tiszteletére.

 Érdekesség még a Piotrków Trybunalskiban található Sziklay Jenő magyar pilóta és ejtőernyős síremléke és emléktáblája. Sziklay Jenő magyar pilóta és ejtőernyős Erdélyben született, az Osztrák-Magyar Monarchiában szolgált, ejtőernyőzött. 1925. szeptember 27-én Piotrkówban egy légi bemutatón is ugrott, kétezer méter magasból, a szerkezet azonban csődöt mondott. Emléktábláját 2017 márciusában avatták fel, neve csaknem feledésbe merült.

„Szót kell ejteni a Báthory családról, többek között az ő tulajdonukban van Besiekiery vára, amely mára romokban áll. A sokat emlegetett Białowieża-erdőben az itt élő bölények mellett el kell mondani, hogy Báthory István is gyakran vadászott ezen a helyen, az ő nevét viseli a Báthory-domb”

A sziléziai Katowicében áll id. Antall József és Henryk Sławik emlékfal, amelyet 2015-ben avattak fel. Nem hagyható ki Częstochowa és a pálos kolostor sem, ahol a svéd özönvíz idején csodatevő Fekete Madonna kegyképe található. A jasna góra-i rendháznak számos más magyar vonatkozású emléke is van.

Majd jön Krakkó, a királyi vár, Wawel és az óváros, Stare Miasto, a Jagelló Egyetem, s az itt megtalálható magyar emlékekből mindenki felfedezett néhányat, aki legalább egyszer Krakkóban járt.

A lengyel címer

„Osztatlan pajzson egy fehér sas látható, vörös mezőben. A sas feje jobbra fordul, karmai és csőre aranyszínűek, fején korona van. A legenda szerint Lengyelország alapítója, Lech egyszer megpillantott egy fehér sast, amikor a lenyugvó nap sugarai megcsillantak a szárnyain, és aranyszínűnek látszottak. Annyira megtetszett neki a látvány, hogy a sast bevette a saját címerébe, a helyet pedig Gniezdnónak (ma Gniezno) nevezte el, ami lengyelül fészket jelent. A jelenleg hivatalos címert 1927-ben Zygmunt Kamiński rajzolta meg a Báthory István korában használt címer alapján. A kommunista korszakban a koronát levették a sas fejéről, és csak 1989-ben került vissza.”

A szerzőpáros, Kovács István és Mitrovits Miklós újabb kötettel gazdagították a magyar-lengyel sorozatot, érdemes belelapozni még annak is, aki nem a téma szakértője.

A könyv bővített verziója megjelent lengyelül is 2019-ben.

 

MEGOSZTÁS