Lelkesednek a kínaiak Oroszországért

Bár Peking egyelőre a határozott retorikai kiállás mellett a gyakorlatban csak óvatosan támogatja a szankciókkal sújtott Oroszországot, a kínai lakosság rokonszenve minden korábbit felülmúl. Érdemes hát kitekinteni a nyugati burokból, hiszen a világ másik fele egyáltalán nem úgy tekint Moszkvára, mint Európa.

„Több mint 60 százalék gondolja, hogy Pekingnek morális támogatást kell nyújtania Oroszország háborújához. Eközben a felmérésben részt vevők 58 százaléka szerint a legjobb forgatókönyv az lenne Kína számára, ha közvetítőként segíthetné a tűzszünet elérését, szembenállás feloldását”
Fotó:EUROPRESS/Yasuyoshi CHIBA/AFP

A leginkább Oroszországgal szimpatizálnak, és a legjobban az Egyesült Államokat gyűlölik a kínaiak. A The Central European Institute of Asian Studies által készített friss felmérésből kiderül, hogy a kínaiak 25 ország közül választva a leginkább Oroszországgal szemben (79,8 százalék) táplálnak pozitív érzéseket. Ezzel szemben a legkevésbé (31 százalék) az Egyesült Államokat szeretik. Ez a trend az elmúlt három évben látványosan megerősödött.

„A kínaiak a legmagasabbra (73 százalék) az orosz külpolitikát értékelik, míg a legalacsonyabbra az amerikait”

A megkérdezettek döntő többsége (74 százalék) támogatja, hogy Peking baráti kapcsolatokat ápoljon Moszkvával, míg 61 százalékuk keményebb fellépést követel Amerikával szemben. A kínaiak a legkedveltebb turisztikai célpontnak is Oroszországot (58 százalék) nevezték meg, és a legtöbben itt járnának külföldön egyetemre is. Azon már meg sem lepődhetünk, hogy Oroszország (71 százalék) a legvonzóbb hely kulturális szempontból is. A megkérdezettek 79 százaléka szerint fontos Oroszország Kína számára gazdasági szempontból, Moszkva van a legnagyobb hatással (82 százalék) Pekingre, és 79 százalék ezt a befolyást pozitívnak is tartja.

„A jelenlegi nemzetközi helyzetben ez érthető, az már talán kissé ugyanakkor meglepő, hogy ezen a pozitív megítélésen a háború sem változtatott. Sőt!”

A kínaiak döntő többsége támogatja Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúban, derül ki egy amerikai közreműködéssel készült friss felmérésből. A Carter Központ China Focus elnevezésű kutatói programja keretében készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka látja úgy, hogy Moszkva támogatása ebben a konfliktusban megfelel a kínai nemzeti érdekeknek.

„Több mint 60 százalék gondolja, hogy Pekingnek morális támogatást kell nyújtania Oroszország háborújához. Eközben a felmérésben részt vevők 58 százaléka szerint a legjobb forgatókönyv az lenne Kína számára, ha közvetítőként segíthetné a tűzszünet elérését, szembenállás feloldását”

A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezettek mintegy 70 százalékának elsősorban az keltette fel az érdeklődését a földrajzi értelemben Kínától távoli háború iránt, hogy az orosz erők Ukrajnában amerikai biológiai laboratóriumokat fedeztek fel.

Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy a kínai sajtó 2020 óta aktívan foglalkozik ezzel az orosz médiában már jóval korábban felvetett témával. Főképp pedig azután, hogy Donald Trump Kínát vádolta meg a SARS-CoV-2 vírus kiszabadításával.

„Így természetes módon komoly figyelmet kapott az a hír is, hogy az amerikaiak biológiai fegyver előállításán kísérleteztek Ukrajnában, és a háború kirobbanásával Mongóliába akarják áttelepíteni ezeket a kutatásokat”

A Kínai Kommunista Párt napilapjának, a Zsenmin Zsipaonak az angol nyelvű mellékleteként megjelenő Global Times például még március végén azzal a címmel jelentetett meg erről cikket, hogy „Amerikai cég állította elő a Covid vírust”. Az írás rámutat, hogy az orosz katonák által megszerzett amerikai dokumentumokból kiderül, a Pentagonhoz köthető kutatásokban denevéreket használnak a Covid tanulmányozására, és biológiai fegyverek komponenseit állítják elő. A cikk ebből azt a következtetést vonja le, hogy a biolaborok orosz leleplezése egy lépéssel közelebb hozott bennünket a koronavírus eredetét illetően az igazsághoz. A Global Timesnak a Pentagon ukrajnai biolabóratóriumai és a Covid-19 vírus közötti kapcsolatot feszegető cikkét több mint 1,5 milliárd látogató nézte meg, és mintegy 300 ezren kommentálták a közösségi médiában.

„Kína legnépszerűbb mikroblog weboldalán, a Twitter egyik legnagyobb vetélytársának tekintett Sina Weibón sokan felháborodtak az amerikai kísérleteken, és ennek kapcsán sokan már háborús bűnökről beszéltek”

Noha maga Peking hivatalosan inkább lavírozni próbált, a kínai internetezők jelentős része kifejezetten ünnepelte Ukrajna megtámadását. „Ha orosz lennék, Putyin lenne az én hitem és az én fényességem.” „A háborús mozgósítás lenyűgöző példája.” „Miért könnyeztem meg a beszédet? Mert pontosan leírja azt, ahogy (a Nyugat) Kínával is bánik.” Többek között ilyen kommentekkel osztották meg a kínai felhasználók Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-i szónoklatát a Weibón, a legnagyobb kínai közösségimédia-platformon. Egy nap alatt 1,1 milliárd interakciót hozott a #putin10000wordsspeechfulltext hashtag.

„Rengeteg poszt a NATO-t okolta a háborúért”

Egy felhasználó megjegyezte, hogy aki csak a Weibót olvassa, azt hiheti, hogy az Egyesült Államok támadta meg Ukrajnát. Különösen nagy felháborodást keltettek ukrán részről azok a kínai posztok, amelyek szerzői a pusztítás elől menekülő fiatal, csinos „ukrán szépségek” befogadásával poénkodtak. A reakciót látva a kínai platformok – a Weibo, a WeChat és a TikTok – elkezdték tízezres nagyságrendben cenzúrázni az Ukrajnával szemben dehonesztáló posztokat, az állami média pedig a kínai és ukrán nép közötti szolidaritást hangsúlyozta, és fake news-nak, provokációnak minősítették, hogy Kína támogatja a háborút.

„Bár Kína hivatalos politikai nyilatkozataiban igyekszik semleges pozíciót elfoglalni az ukrajnai orosz agressziót illetően, a kínai állami média erőteljesen az orosz narratívát közvetíti. Sokkal árnyaltabban tálalják a témát az idegen nyelveken megjelenő médiumok”

A CNN e témában közölt elemzésében megállapítja, hogy Peking nyilvánosan nem ítélte el Ukrajna lerohanását, nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, ugyanakkor hivatalos nyilatkozataiban többször felajánlotta, hogy közvetítőként lépne fel a konfliktusban.

„A kínai állami médiát elemezve a CNN arra jutott, hogy a kínai lakosság alternatív valóságot lát a háborúból. A kínai állami média jórészt az orosz állami médiát és orosz tisztviselők nyilatkozatait visszhangozza”

A CNN nem reprezentatív elemzése 14 kínai állami médium közel 5000 közösségi média-bejegyzését vizsgálta meg az orosz invázió első nyolc napja alatt, amelyek a kínai Twitteren, a Weibón jelentek meg. Az elemzés megállapította, hogy az ukrajnai eseményekről szóló több mint 300 legtöbbet megosztott poszt majdnem fele, mintegy 140 olyan volt, amely egyértelműen oroszbarátnak minősíthető. Ezzel szemben Ukrajnát mindössze 15 posztban mutatták fel pozitív színben, és 90 volt semleges.

„A CNN értékeléséhez tudni kell, hogy orosz propagandának minősítette a biolaborokról szóló beszámolókat és a hadsereg egy részének neonáci érintettségét is”

Az elemzés aggódva állapítja meg, hogy a nyugati nyelveken is sugárzott orosz állami propagandamédiumokat, mint az RT (Russia Today) vagy a Sputnik, az EU-ban betiltották ugyan, az olyan angol nyelvű kínai platformokon keresztül, mint a Global Times vagy a CGTN az orosz állami narratíva átjut nyugatra is.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com