„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Közeledik a végjáték?

2024. jún. 22.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

#moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legfrissebb adásában ezúttal az orosz-ukrán konfliktus körüli hírekről, az európai színtér változásairól és a gazdasági fronton egyre durvuló harcokról beszélgettünk.

Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen béke megállapodásnak. Ez áll a svájci Bürgenstockban az ukrajnai béke előmozdítása érdekében rendezett kétnapos konferencia záró közleményében. A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió. A legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, a Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen. Eközben Kijev kezdi megérteni, hogy eljön majd a pillanat, amikor beszélni kell Oroszországgal. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint ugyanakkor a fronton kell kiharcolni a jó tárgyalási pozíciókat, tehát a békéhez vezető út Ukrajna katonai támogatása. Stoltenberg felvetette azt is, hogy a NATO-nak demonstrálnia kellene a nukleáris arzenálját. S hogy még érdekesebb legyen a helyzet, orosz hajók jelentek meg Kuba partjainál. Milyen messze van a háború vége? A fent említett fejlemények mennyire eszkalálják a helyzetet? Ha áttörést nem is, elmozdulást azért hozott a svájci békecsúcs?

De nincs nyugalom az európai választások után több európai országban sem. A választások eredménye több helyen megrengette a kormányokat is. Egyebek mellett Franciaországban is, ahol váratlan és kockázatos lépésre szánta el magát Emmanuel Macron. A francia elnök mindent egy lapra feltéve feloszlatta a Nemzetgyűlést, és június 30-ra és július 7-re előrehozott választásokat írt ki. A húzás első pillantásra kapkodásnak, kétségbeesett előre menekülésnek tűnik, de lehet benne logika? Ki győzhet Franciaországban?

Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #Moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #Moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Thuróczy Richárd, az Ultrahang műsorvezetője.

#moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten háromszor, általában hétfőn, csütörtökön és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK