
Kijevi pár fotózkodik a krími híd felrobbantását ábrázoló bélyeg előtt 2022. október 8-án
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP
Az elmúlt időszakban a déli fronthoz kapcsolódóan két nagyobb veszteség is érte Oroszországot. Míg katonai értelemben Ukrajnának sikerült a herszoni front mentén ellentámadásba lendülnie – jelentősebb területek feladására kényszerítve Moszkvát –, addig a péntekről szombatra virradó éjszaka során a kercsi hídon történt egy hatalmas presztízsveszteséggel járó akció.
„Ukrajna ugyanis végső soron csak részleges siker mellett, de megpróbálta felrobbantani a krími hidat”
Bár a kijevi kormányzat már gyakorlatilag a híd megépülése óta ígérte annak megsemmisítését, most mégis egy finoman szólva is unortodox módszerhez nyúlt. Miután Kijevnek továbbra sincs készleten olyan nagy hatótávolságú fegyverzete, amivel egyáltalán megközelíthetné a híd térségét, valamint az átkelő légi, vízi és egyéb védelmét Moszkva a háború kezdete óta drasztikusan megerősítette, úgy a katonai csapásmérés lehetősége már idő előtt lekerült az asztalról. Nem úgy a titkosszolgálati beszivárgó akció, amely viszont végső soron inkább hasonlított egy tetszőleges közel-keleti terrorcsoport tevékenységéhez. Ugyanis a támadást Kijev nem mással hajtotta végre, mint egy robbanóanyaggal megrakott teherautóval, amely közvetlenül a Tuzla-sziget térségében robbant fel egy üzemanyagszállító tehervonat mellett. Bár szárba szökkentek olyan elméletek is, amelyek szerint víz alatti robbantás történt, vagy egyenesen a háború alakulásával elégetlen orosz disszidensek aknázták alá az építményt, az időközben nyilvánosságra került felvételek ezeket cáfolják. Egyértelműen látszik, hogy a tartószerkezet vízvonalhoz közeli részei érintetlenek, továbbá a sérült pályaszelvények deformációja sem viseli magán az alulról kiinduló robbanás klasszikus jeleit. Akkor ugyanis a felépítmény deformációja a robbanás irányától kifele, azaz jelen esetben felfele történt volna, ám a felvételeken épp ennek az ellenkezője figyelhető meg.

Az egyik leszakadt pályaszakasz alulról fotózva. Mint látszik semmilyen alulról kiinduló robbanásnak nincs nyoma
Forrás:Telegram
„A híd pedig a várthoz képest sokkalta kisebb sérüléseket szenvedett”
Bár az első helyszíni felvételek kétségtelenül egy felettébb súlyos helyzetet vetítettek előre – elég csak az égő tartálykocsik látványára gondolni –, az utólagos vizsgálatok alapján a hatóságok nemcsak javíthatónak ítélték az érintett szakaszokat, de egyben újra is indult rajtuk a forgalom. A várthoz kisebb sérülésekben egyrészt maga a robbanás jellege, másrészt a hídszerkezet kialakítása is közrejátszott. Miután egy viszonylag „piszkos”, azaz nem a hagyományos értelemben vett nagy hatóerejű robbanószerekkel – mint a trotil vagy hexogén – végrehajtott akcióról van szó, a nagy tömeg ellenére a robbanás ereje elmaradt a lehetséges elméleti maximumtól.
„Noha kezdetben egyes jelentések még 10 tonnányi TNT-vel megegyező robbanásról írtak, annak hatóereje jóval közelebb volt a pár száz, esetleg egy tonnás értékhez”
Mint arra orosz szakértők rámutattak, egyáltalán nem tiszta égésről beszélhetünk, ami relatíve lassabban végbemenő reakcióhoz vezetett, így az energia is elnyújtva szabadult fel. Ez persze ugyanúgy bír pusztító jelleggel, de nem akkorával, mint amit a fentebb említett nagy robbanóerejű robbanóanyagokkal lehetne elérni. Másrészt robbanás erejét részben a szelvényes kialakítású közúti felépítmény fogta fel, részben pedig egyszerűen a környező üres területeken szétterjedve „kárba veszett”. Nem véletlen az egyes pályaszakaszok leszakadása sem, mivel azok a robbanás hatására elmozdultak, mozgási energiává alakítva annak erejét. A terhelés pedig ilyenkor a felépítmény és a tartószerkezet közti csatlakozókra hárul, amelyek eltörve lényegében felfogták a robbanás erejét. Gyakorlatilag a pályaszelvények elmozdulása mentette meg a tartószerkezetet és nem véletlen, hogy szinte vágásszerűen, a szelvények saját csatlakozási pontjai mentén szakadtak le a híd többi szakaszától.
Mint látható, nagyjából három közúti pályaelem szakadt le, amelyek cseréje szükséges
A krími híd strukturális erősségét pont az úgynevezett kompozit szerkezete adja, ahol a beton teherviselő pillérekre fekszenek rá az acél pályaszelvények. Így gyakorlatilag a szelvények nem viselkednek az egész híd szempontjából teherviselő elemként, azaz sérülésük is könnyebben javítható, mint azt jelen helyzetben is láthatjuk.
„Becslések szerint a rendelkezésre álló erőforrásoktól függően nagyjából 1-3 hónap időtartamot vehet igénybe a sérülések kijavítása”
Ez idő alatt a mind a közúti, mind a vasúti forgalom csak korlátozott mértékben fogja tudni az átkelőt használni. A vasút esetében még zajlik a kigyulladt tehervonat roncsainak eltakarítása, illetve ezt követően a kárfelmérés, ám az incidensben érintetlen vágányon már a támadás estéjén újraindult a személy és teherforgalom. Vélhetően a kigyulladó tehervonat ellenére a felépítmény, valamint az azt tartó pillérek csak minimális mértékben sérülhettek, így a pályát érintő szükséges javításokat követően rövid időn belül mindkét vágányon a támadás előtti volumenben indulhat újra a közlekedés. Az ukrajnai háború szempontjából kisebb jelentőséggel bíró közúti pályaszakasz megsérült szakaszainak pótlása viszont már hosszabb időt vesz igénybe, mivel a támadás során kiesett szelvényeket pótolni kell. Bár a kivitelezés során standardizált elemekként épültek meg ezek a szelvények, kérdéses, hogy a 2018-as átadást követően megmaradtak-e a legyártásukhoz szükséges berendezések. Amennyiben igen, úgy a pótlás akár 4 héten belül lehetségessé válik, ellenkező esetben akár 2-3 hónapra is kitolódhat annak ideje. Mindaddig ideiglenes jelleggel a támadásban érintetlen, Kercsből Tamanyba vezető oldalra terelik át hatóságok az említett szakaszon az autóforgalmat, miután a híd kialakítása ezt lehetővé teszi. Hasonlóan az egyes, itthon is tapasztalható közúti munkálatokhoz, a két sávosra szűkült szakaszon egyszerre csak egy irányba haladhat a forgalom, amelyet jelzőlámpa vezérel.
Az érintett pályaszakasz október 9-i állapota a már megkezdett javítási munkálatokkal
„Erőfeszítései ellenére Ukrajna nem tudta elérni a legfőbb célját, a híd még ha ideiglenesen korlátozott üzemben, ám továbbra is használható maradt mind a vasúti, mind közúti forgalom számára”
Érdekes módon a civil és katonai szféra egyaránt meglepő gyorsasággal reagált az incidensre. Míg az autók és buszok számára szinte azonnal újraindult a híd újranyitásáig a kompforgalom, addig az helyi, majd később hivatalos jelentések szerint a korábban a krími hídon áthaladó logisztikát Moszkva az újonnan Oroszország részévé vált egykori dél-ukrajnai területekre, terelte. Ez persze csak ideiglenes megoldásként működik, mivel a herszoni és zaporozsjei csapatok ellátása szempontjából kiemelt jelentőségű a Krímen keresztül futó szállítási útvonal. Elég csak az elmúlt hetekben az internetre felkerült videókat áttekintsük, ahol katonai vonatok sora haladt át a krími hídon.
Harckocsik és egyéb járművek szállítása 2022. október 3-án
Másrészt a szárazföldi szállítási útvonal a Krímhez képest sokkalta jobban ki van téve az ukrán támadásoknak. Ennek következtében amennyiben a közeljövőben mégis megindul a hosszú ideje várt zaporozsjei ukrán ellentámadás, annak elsődleges szempontja lesz Melitopol felé fordulva elvágni a lehetséges szárazföldi utánpótlás vonalát Herszon irányába. Ukrán oldalról a krími támadás időzítése is gondosan ki lett tervelve, mivel pont a herszoni ellentámadás megindítása után pár nappal történt. Ám a célként kitűzött orosz katonai logisztika megakasztása nem sikerült.
„De hogyan is kerülhetett fel a robbanóanyagot szállító jármű a szigorúan őrzött krími hídra?”
Nos elsőként szinte biztosan nem hagyományos értelemben vett robbanóanyagról, hanem a fentiekben már emlegetett „piszkos” anyagokról beszélhetünk. Ezek általában kettős hasznosítású termékek, így mind a civil, mind a katonai szféra alkalmazza őket. Bár természetes állapotukban általában nem tekinthetőek robbanószernek, minimális vegyészeti ismeretek mellett házilag is viszonylag könnyen robbanóanyaggá alakíthatóak. Elég csak a nitrogén alapú műtrágyákra gondolni, amelyekből az ammónium-nitrátot kinyerve, illetve üzemanyaggal felkeverve könnyen úgynevezett ANFO-t kaphatunk, ami egyben a bányászat során is aktívan alkalmazott robbanószer. Világszerte a terrorista, valamint egyéb paramilitáris alakulatok évtizedek óta alkalmazzák a házilag előállított ANFO-t a támadásaik során. Az első látásra ártalmatlannak tűnő anyagokat szállító járművek pedig könnyebben átcsusszanhatnak az ellenőrzéseken, főleg, ha esetleg a robbanóanyagot más termékek közé rejtik.
A robbanás és az azt megelőző pillanatok
„Egyúttal a kamiont vezető sofőr szinte biztosan nem volt tudatában annak mit szállít”
Az orosz RBK lap által nyilvánosságra hozott információk alapján a sofőrt egy online megbízás során kérték fel, hogy a krasznodari Armavirből vigye el a szállítmányt egy krími címre. Alekszandr Koc haditudósító információi szerint – amelyeket részben később az orosz főügyész is megerősített – a rakomány először Bulgáriából a grúziai Poti kikötőjébe érkezett meg egy ukrán állampolgár megrendelésére. A szállítmány tartalma hivatalosan 22 raklapnyi fóliatermék volt, nagyjából 22 tonna körüli össztömeggel. Ezt követően a rakományt Örményországban vámkezelték az Eurázsiai Gazdasági Unió eljárásrendje szerint, ahonnan ismét Grúzia érintésével Észak-Oszétián keresztül lépett be orosz területre. Armavir ismét egy köztes állomásnak számított, ahonnan aztán egy újabb átrakodást követően kaphatta meg a mit sem sejtő kamionos a robbanóanyagot tartalmazó szállítmányt.

A szállításban résztvevő egyik kamion. Alekszandr Koc szerint az ukrán megrendelő WhatsAppon keresztül tartotta a kapcsolatot a sofőrökkel
Forrás:Komszomolszkaja Pravda
„Az ártalmatlannak tűnő szállítmány, illetve a rakomány tényleges tartalmáról mit sem tudó sofőr egyaránt hozzájárulhattak a Kercsi-híd biztonsági intézkedéseinek megkerüléséhez”
Mivel bár évek óta mindkét felhajtási pontnál üzemelnek a robbanóanyag, fegyver, kábítószer vagy egyéb tiltott eszközök kimutatására szolgáló röntgenes átvizsgáló állomások, azok óránkénti áteresztő képessége legfeljebb 25 jármű. Ez pedig az átlagos napi forgalmat tekintve egyszerűen elégtelen kapacitás. A háborút megelőző időszakban egy nap alatt nagyjából 44 ezer gépjármű és 47 vonatszerelvény kelt át a Kercsi-hídon, köztük jelentős számban kamionok. Az átvilágításos ellenőrzés viszont így tud nem mindegyik járműre kiterjedni, azt általában a dokumentumok és menetlevél alapján helyben szokták elrendelni. Amennyiben erre nem kerül sor, a rakteret az érintett szervek csupán vizuális vizsgálatnak vetik alá, amely mint tudjuk sok esetben nem számít hatékonynak. Főképp, ha jelen esetben nagy valószínűséggel a robbanóanyagot a fóliatekercsek közé rejtették. A helyi hatóságok esetében a hiba tehát nem technikai, hanem személyi oldalról jelentkezett.
A Roszoboronexport által közzétett promóciós videó az SzT-6035 átvilágító állomásról
„A támadás jellegét illetően ilyen módszerek alkalmazása még az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezetektől sem elfogadható, nemhogy egy magát többször is Európa védelmezőjének nevező országtól. Bár kétségtelen, hogy a krími híd katonai jelentőséggel bír és a felek háborúban állnak, de az átkelőt egy kamionba rejtett pokolgéppel felrobbantani állami terrorizmussal ér fel”
Ne felejtsük el, például a 2011-es norvégiai merénylő, Anders Behring Breivik vagy az 1995-ös oklahomai robbantó is ugyanezen szisztéma szerint elkészített, autóba rejtett bombával oltották ki emberek százainak életét. De a szíriai és iraki háborúk során alkalmazott úgynevezett „dzsihádmobilok” sem sokban különböznek a krími hídon felrobbant példánytól. Igaz, utóbbiakban a sofőr legalább tudatában volt annak mi fog rá várni. Mégis mintha a nyugati értelmezésben ha három ember – köztük a sofőr – halálát okozó robbantásos merényletet Ukrajna hajtja végre az teljesen megengedett. Sőt, Kijev Varsó és Tallinn részéről még vállveregetést is kapott. Teljesen más lenne most a helyzet megítélése, ha Kijev a háború hagyományosabbnak tekintett módszerei szerint mér csapást a hídra – például drónok vagy rakéták révén –, de Ukrajna mégis a terrorcselekményt választotta.
„Kijev pedig kezdetben büszkén magára is vállalta az akció végrehajtását”
Mindenképp érdekes, hogy míg a támadást követő órákban egyre másra érkeztek az ukrán kormányzat oldaláról a győzelmi jelentések – lásd Mihajlo Podoljak vagy a védelmi minisztérium Twitter posztjai – a krími híddal kapcsolatban, miután nyilvánosságra került annak pontos állapota hirtelen a narratíva egy éles fordulatot vett. Immár Kijev a várható retorziótól való félelmében egyszer csak tagadásba kezdett és orosz disszidensek magánakciójának, sőt egyenesen a Wagner katonai magánvállalat hamis zászlós műveletének állította be az incidenst. Ám ekkor már késő volt, a propagandagépezet beindult és például Kijev utcáin is a helyiek a krími híd felrobbantását ábrázoló falfestmény mellett fotózkodnak. Egyúttal a The New York Timesnak nyilatkozó anonim ukrán kormányzati tisztviselő is megerősítette, hogy Kijev állt az akció mögött.

Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó illusztris Twitter üzenetei, ahol pár órás eltéréssel a Krím megtisztításáról hirtelen egy belső puccskísérletre tereli át a szót
Forrás:Twitter
„A krími robbantást követően az orosz vezetés válaszúthoz érkezett. Vagy sutba dobja a <különleges katonai műveletet> és végre tényleges háborút hirdet, vagy ismét effektív válasz nélkül hagyja a területét ért támadást”
A híd elleni részben sikeres merénylet egyértelműen egy hatalmas presztízsveszteség kül- és belföldön egyaránt az orosz vezetés számára. Kijev ugyanis a Krím Oroszországgal való egyesítésének szimbólumaként tekintett építményre mért csapást, ez pedig az orosz társadalmon belül is heves hullámokat keltett. Vlagyimir Putyinnak immár egyszerre kell a geopolitikai, katonai és belpolitikai nehézségeket kezelnie.
„A társadalom egyértelműen a valóságban is megmutatkozó erőteljes fellépést, nem pedig az elcsépelt lózungok – mint az ukrán döntéshozatali központok elleni támadások – ismétlését várja”
A harctéren pedig illene már visszavonulások sora helyett valami eredményt felmutatni. Geopolitikai szinten a terrorcselekmény ellenére a Nyugat változatlanul fog kiállni Ukrajna mellett, miközben annak elnöke már Oroszország elleni atomcsapásokat követel. A helyzet csak fokozódik, most már a társadalom számára sem elég egy-két erőmű ad-hoc jellegű kilövése vagy a védelmi minisztérium kincstári optimizmusára építő nyilatkozatai. Ehhez viszont nemcsak a harctéren kell támadni, de a kudarcokat okozó faktorok kiiktatása érdekében strukturális reformokat is végrehajtani.
„Vélhetően az elmúlt hetek sorozatos harctéri kudarcai, a mozgósítás során tapasztalt évtizedes hiányosságok és végső soron a krími híd elleni merénylet mind hozzájárultak a haderő, valamint a védelmi minisztérium terén esedékes személycserék felgyorsításához”
Ennek egyik fontos fejezete Szergej Szurovikin főparancsnoki kinevezése, mivel a háború február végi kezdete óta gyakorlatilag nem létezett hivatalosan egy olyan legfelsőbb hadszíntéri parancsnoki személy, amely a helyszínen összefogta volna az ukrajnai alakulatokat, illetve azok működését. Másrészt a Nyugati után Rusztam Muradov személyében a Keleti Katonai Körzet élére is új parancsnok került, vélhetően az egyes esetekben országos botrányt okozó mozgósítási problémákra válaszul. Továbbá a Wagner csoporthoz köthető információk szerint hamarosan a legfelsőbb katonai szintek sem menekülhetnek el a változás szele elől. Ugyanis az elhúzódó háború, illetve a sorozatos harctéri vereségek után a krími híd elleni támadás volt az utolsó szög Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök karrierjének koporsójába. Természetesen fontos megjegyezni, hogy utóbbiak esetében mindeddig csupán spekulációkról van szó, ám a hétfői rendkívüli nemzetbiztonsági ülés során sok minden elhangozhat Vlagyimir Putyin szájából. Ami egyértelmű, hogy Moszkvának lépnie kell.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Matyi Ákos says:
A hivatalos beszedek, csak a story egyik részét mondják el, míg a másik sokkal érdekesebb!
A vasút társaságot meghekkelték és a vonat szerelvény azért állt ott mert olyan jelet kapott, hogy előtte útakadály és álljon meg!
A híd pillérein legalább 450kg robbanóanyag volt, és a teherautó valószínűleg csak elterelés volt! A sofőr semmiről sem tudott.
A véleményem szerint belsős munka is kellett (MI6 nek messzire nyúl a keze), míg rendkívül kitárgyalt SBU n belül mennyire sok az orosz szál és mit vártak ettől az oroszok, de arról senki nem beszél, hogy a NYUGAT mit várt az orosz 5. hadoszloptól, csak tippeltek, vagy ténylegesen volt e alapja a nyugati terveknek, csak az oroszhoz hasonlóan nem jött össze!
HandaBandy says:
Tisztelt Matyi Ákos!
Megadná kérem a forrásokat is?
Valóban nagy a hivatalos hallgatás a lényegi dolgokról. Még a használt robbanóanyagról sem
lehet igazán tudni semmi megbízhatót pedig ezt könnyű kideríteni. Az köztudott dolog, hogy
egy robbantásnál nem “ég” le a teljes töltet és a robbanóanyag nyomok sokat elárulnak. Aminek
sebtében utána lehet nézni az inkább teória mint mint tény. Ha esetleg lenne a vonalban egy civil
robbantómester az sokat segítene.
Köszönöm előre is.
HandaBandy says:
Egy biztos, ennek az aljas és szerencsére dilettáns módon végrehajtott merényletnek
a megbízói, kiagyalói és végrehajtói végleg elveszítették a politikai szüzességüket.
Ideje lenne a tomboló, fogatlan kiskutyust végre már a gazdiknak visszafüttyenteni
a pórázra.
hufi says:
Abba azt hiszem mindenki egyetért, hogy Moszkvának lépnie kell, ezt a cikkíró bőven ecsetelte. Mi lehet a mértéktartó válasz, amivel a népet, a presztizst megnyugtató módon rendezni lehet?
Nem Ukrajna megbüntetése a fő válasz, az csupán másodlagos. A fő szempont egy, vagy több nyugati ország látványos “móresre tanítása”. Ha az USA-t közvetlenül a célkeresztbe állítják, mintegy ösztönzik arra, hogy “szent háborút” folytasson a “gonosz” birodalma ellen, vagyis ez olaj a tűzre.
Szóval az biztos, hogy Moszkva nem fogja válasz nélkül hagyni ezt a terrorcselekményt!