//Kezd belefáradni a háborúba Európa
„Ezzel a politikával Varsó egyben azt is üzeni az Ukrajnából elmenekülteknek, hogy amennyiben a lehetőségek ezt megengedik, térjenek haza. A lehetőségek szűkülését egyre többen megértik, és az utóbbi időben az Ukrajnába visszatérők száma már meghaladta az onnan érkezőkét” #moszkvater

Kezd belefáradni a háborúba Európa

MEGOSZTÁS

Európa továbbra is szolidáris a megtámadott Ukrajnával, elítéli az agresszort, ám mint az várható volt, kezd belefáradni a háborúba. A politikai elit még kitart, de már kezdenek megjelenni a reálpolitikát, kompromisszumot sürgető hangok. A gondok szaporodásával, a szociális problémák sűrűsödésével a társadalmaknak egyre inkább elegük van a háborúból. Ennek egyik jele, hogy változóban van az ukrán menekültek megítélése is.

„Ezzel a politikával Varsó egyben azt is üzeni az Ukrajnából elmenekülteknek, hogy amennyiben a lehetőségek ezt megengedik, térjenek haza. A lehetőségek szűkülését egyre többen megértik, és az utóbbi időben az Ukrajnába visszatérők száma már meghaladta az onnan érkezőkét” #moszkvater
„Ezzel a politikával Varsó egyben azt is üzeni az Ukrajnából elmenekülteknek, hogy amennyiben a lehetőségek ezt megengedik, térjenek haza. A lehetőségek szűkülését egyre többen megértik, és az utóbbi időben az Ukrajnába visszatérők száma már meghaladta az onnan érkezőkét”
Fotó:EUROPRESS/Christophe ARCHAMBAULT/AFP

Az amerikai diplomácia nagy öregje, Henry Kissinger akár még a területvesztés árán is kompromisszumot ajánlott Kijevnek. A The New York Times vezércikkben figyelmeztette az Oroszország megtörésébe magukat túlságosan beleélőket arra, hogy Ukrajna nem fordíthatja meg a háború menetét. Abe Sinzó volt japán miniszterelnök, és Oskar Lafontaine, a német szociáldemokraták egykori vezetője a NATO és az Egyesült Államok felelősségét feszegette.

„Egyelőre még csak inkább a már nem aktív politikusok körében, de azért a nyugati elitben is egyre jobban hallatszanak az orosz-ukrán háború kapcsán a józan hangok. A nyugati társadalmakat pedig a realitások, a háború miatt is egyre romló szociális helyzet, a növekvő infláció józanítja ki”

Az anyagi lehetőségek véges volta, és a szembesülés a háború rosszabbik arcával, még az Ukrajna mellett olyan hévvel kiálló országokat is visszafogottságra inti, mint például Lengyelország. Ezután már Varsó is csak hitelbe szállít fegyvert, s nem is olcsón, és üzemanyagot sem tud ingyen biztosítani Ukrajnának.

„A változó hozzáállás, a lelkesedés lanyhulása a menekült kérdés kezelésére is kihat. Még az olyan országokban is, mint Lengyelország vagy Csehország, ahol a házak ablakaiban a szolidaritás jeleként ott az ukrán zászló, és elkötelezettségük jeleként sokan viselnek ukrán kitűzőket is”

A lengyel autópályákon azonban ezentúl az ukránoknak is fizetniük kell, és Varsóban sem használhatják már ingyen a tömegközlekedést. Sőt, a lengyel fővárosban a buszokról, villamosokról eltűntek a kék-sárga zászlócskák is. A lengyel állam július 1-től nem fizeti a menekültek napi ellátását sem. Mint azt a belügyminisztérium helyettes vezetőjére hivatkozva a Rzeczpospolita megírta, segélyben a jövő hónaptól csak az arra igazán rászorultak, a rokkantak, a terhes anyák, és a több gyermeket is nevelők részesülnek. A lengyel hatóságok ezzel is arra motiválnák a február 24. óta az országba érkezett mintegy 3,5 millió menekült közül az országban maradt nagyjából 2 millió ukránt, hogy keressenek munkát, és próbálják meg önállóan fenntartani magukat. Annak ellenére, hogy egyre kevesebb már a szabad munkahely. Így aztán a menekültek jelentős része tovább fog utazni.

„Ezzel a politikával Varsó egyben azt is üzeni az Ukrajnából elmenekülteknek, hogy amennyiben a lehetőségek ezt megengedik, térjenek haza. A lehetőségek szűkülését egyre többen megértik, és az utóbbi időben az Ukrajnába visszatérők száma már meghaladta az onnan érkezőkét”

Június 15-től a cseh főváros is felfüggeszti a menekültek fogadását, pontosabban nem tud már számukra lakást, ingyenes orvosi ellátást biztosítani, és egyéb szociális támogatást nyújtani. Prága főpolgármestere azt szeretné, ha a menekülteket egyenlően osztanák el az egész országban, így a teher megoszlana.

De az ukrán menekülteket az idegenforgalmi szezon közeledtével Bulgáriában is kiköltöztetik a tengerparti hotelekből, ahol a háború kitörése után sokan szállást kaptak, és csökkentették a lakhatási támogatást is. A turista szezon beköszöntével ingyenes buszjáratokon máshová vitték volna őket, a helyiek megütközésére a hotelekben elhelyezett 300 ezer ukránból csupán nagyon kevesen voltak hajlandóak máshová menni.

„Egyre nagyobb gondot okoz a jelenleg mintegy 80 ezer ukrán menekült ellátása a moldovai hatóságoknak is. A szintén szegény Moldova erre eddig 13 millió dollárt költött, és több segítséget várna ehhez az ENSZ-től és más szervezetektől”

Egyértelműen látszik tehát, hogy az Európai Unióba érkezett 6-8 millió ukrán menekült ellátása egyre nagyobb terhet jelent, különösen az őket az első hullámban fogadó országoknak. A szolidaritás határait egyrészről megszabják az anyagi lehetőségek, másrészről csökkenti a lelkesedést, hogy az Európai Unióba érkezők kisebbik része még vissza is él a helyzettel. Kialakult a menekült ipar, az élelmesebbek többször is fordulnak, és több helyen is felveszik a segélyt. De sokszor még a nagyon türelmes, és a menekültek segélyezésében kitartóan lelkes németek türelmét is próbára teszik egyes ügyeskedők. Ha például utazott valaki az utóbbi időben vasúton München és Budapest között, az láthatta, hogy a két végpont között ingázó, és a szerelvényt végig kéregető ukrán cigányok mennyire megváltoztatják az út elején még adakozó, az adott kocsiból a komfort érzet látványos leromlása, az illatok miatt a folyosóra szoruló, egyébként a menekültekhez kimondottan pozitívan vizonyuló német utasok hangulatát is. De ha már itt tartunk, emlékeztetnék arra is, hogy az egyébként Ukrajnát minden tekintetben látványosan támogató Csehország is megszabadulna a kárpátaljai cigány menekültektől.

„Nem szeretném az ördögöt a falra festeni, de innen már csak egy lépés, és megjelennek ugyanazok a fenntartások az ukrán menekültekkel szemben, amelyekkel a migráció kapcsán már eddig is találkoztunk”

S persze nem is teljesen alaptalanul. Mert az elmúlt három hónapban már nem egyszer olvashattuk, hogy az ukrán menekültekre is ráépültek bűnözői körök. Lengyelországban például egész bandák foglalkoztak az elmenekült hölgyek becserkészésével, elszédítésével, elrablásával. Újabb lendületet kapott a prostitúció, ezzel megnőtt a veszélye a nemi betegségek, az AIDS, a tuberkulózis vagy éppen a Covid-19 terjedésének. Főképp úgy, hogy egyre nagyobb a terhelés az érintett országok amúgy sem túl izmos egészségügyi rendszerén. S ez a veszély három évi pandémia után szélsőséges esetben akár komoly szociális elégedetlenséget is gerjeszthet. Arról nem is beszélve, hogy az európai emberek idegei enélkül is meglehetősen kifeszítettek. Ha ezt megnövekvő szociális problémák, romló egészségügyi helyzet és a kriminális szféra megnövekedő aktivitása teszik még inkább próbára, az nem sok jót ígér. Arról nem is beszélve, ha a menekültek elkezdenek követelőzni. Aligha erősítené e negatív jelenségeknek a háborúhoz, ezen belül is a menekültekhez kapcsolódása az enélkül is sokat szenvedő áldozat, Ukrajna presztízsét.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.