Kezdőlap » Nagykép » Kerítés
Határőrök járőröznek a krími régióban az orosz-ukrán határon a napokban felhúzott kerítés mentén 2018. december 27-én #moszkvater

Kerítés

Hatvan kilométer hosszan riasztórendszerrel ellátott műszaki határzárat húzott fel Oroszország a Krímnek az ukrán herszoni terület határos részén. A két méter magas, tetején szögesdróttal ellátott, megfigyelőrendszerrel, mozgásérzékelőkkel, kamerákkal felszerelt határzár célja az északról érkező illetéktelen behatolók, diverzánsok feltartóztatása, és hogy felszámolják a térségbe irányuló fegyvercsempészetet. De a két ország közötti feszült hangulatban erősíti a védelmi vonalat is egy ukrán katonai akció esetén. Mert Ukrajna visszaszerezné a Krímet, ha tudná. Egyelőre azonban csak diverzáns akciókra képes. Ez ellen védi a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krímet a „hazatérés járulékos beruházásaként” a kerítés.

Határőrök járőröznek a krími régióban az orosz-ukrán határon a napokban felhúzott kerítés mentén 2018. december 27-én #moszkvater
Határőrök járőröznek a krími régióban az orosz-ukrán határon a napokban felhúzott kerítés mentén 2018. december 27-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Alexandr Polegenko / Sputnik

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.