„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

Kazah segítség az ENSZ-nek

2021. nov. 19.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Az afganisztáni viszonyok alakulása az ilyen éles helyzetekhez hasonlóan sok egyéb mellett egyben a demokratikus értékek és a szolidaritás próbája is. Ezen a vizsgán az elsők között ment át Kazahsztán, amely azonnal reagált az ENSZ kérésére, és befogadta a világszervezet misszióját. Ezért aztán az amerikai kivonulás után nehéz helyzetbe került többi közép-ázsiai országgal együtt joggal számít a nemzetközi közösség megértésére és segítségére.

„Természetesen Kazahsztán kiveszi a részét a jelenlegi afganisztáni helyzet stabilizálásából is” #moszkvater

„Természetesen Kazahsztán kiveszi a részét a jelenlegi afganisztáni helyzet stabilizálásából is”
Fotó:EUROPRESS/WAKIL KOHSAR/AFP

Az afganisztáni helyzet alakulása a világszervezetet is meglepte. A katonai akciók eszkalálódását látva ezért az ENSZ azzal a kéréssel fordult Kazahsztánhoz, hogy ideiglenesen áthelyezhesse Almatiba az Afganisztánt segítő misszióját (UNAMA), és a többi Afganisztánban akkreditált ügynökségét. Az ENSZ-szel hosszú ideje működő, az élet számtalan területét átfogó együttműködés szellemében Kaszim-Zsomart Tokajev államfő azonnal támogatta a kérést, és az UNAMA munkatársainak egy részét szállító repülőgép már augusztus 18-án leszállt Almatiban. Néhány nap múlva a misszió többi tagja, és az Afganisztánban működő egyéb ügynökségek alkalmazottai is követték őket.

„Az ENSZ mintegy 100 alkalmazottjáról van szó, akik a nehéz helyzetben Almatiból próbálják segíteni Afganisztánban az élet stabilizálását, s ami nagyon fontos, teszik ezt a munkatársak életének kockáztatása nélkül”

A bonyolult és veszélyes állapotok ellenére az ENSZ állományának nagy része Afganisztánban maradt, és a helyszínen segíti a rászorulókat. Az Almatiba áthelyezett ideiglenes központ a biztonsági helyzet alakulásának függvényében a személyi állomány rotációját biztosítja. Erre a jelenlegi helyzetben szükség is van, és az ENSZ értekeli is Kazahsztán segítségét.

„Kazahsztán egyébként nem először működik együtt szorosan a világszervezettel. Így komoly szerepet játszott a szíriai konfliktus intenzitásának csillapításában az úgynevezett asztanai folyamat elindításával”

Kazahsztán helyszínt biztosított a rendezésbe az összes érintett felet bevonó tárgyalásoknak. A kezdeményezéssel a szíriai konfliktus deeszkalációját, a szembenálló felek közötti demilitarizált övezetek létrehozását igyekeztek elősegíteni. A kazah diplomácia nagy sikere is volt, hogy Asztanában először sikerült egy asztalhoz ültetni a szíriai hatalom, illetve a velük szembenálló harcosok képviselőit. De a kazah békefenntartók részt vettek több ENSZ misszióban is. Így például Libanonban, de a világ többi forrongó övezetében is.

„Természetesen Kazahsztán kiveszi a részét a jelenlegi afganisztáni helyzet stabilizálásából is”

Így amikor a katonai helyzet eszkalációjával a hatalomra került tálibok korlátozták a kabuli repülőtér forgalmát, a kazah légierő gépe sikeresen landolt az afgán fővárosban, és a kazah állampolgárokon kívül 14 kirgizt és egy-egy orosz, illetve litván állampolgárt is kimentett a kabuli pokolból. Ezt megelőzően ezeknek a segítségért forduló külföldieknek Kazahsztán afganisztáni nagykövetsége nyújtott védelmet egészen a kimenekítésig.

„A jelenlegi kiélezett helyzetben tehát Kazahsztán ismét demonstrálta, hogy a térség vezető országaként megbízható és kipróbált partnere az ENSZ-nek, és a mostani fellépéssel példát mutatott mások számára is”

Ehhez azonban az kellett, hogy Kazahsztán immár három évtizede kiegyensúlyozott, minden irányba nyitott, úgynevezett többvektorú külpolitikát folytasson. Erre az orosz, a kínai és az amerikai befolyásnak egyaránt kitett közép-ázsiai térségben szükség is van. Ez tette alkalmassá például az „asztanai folyamat” néven ismertté vált tárgyalások befogadására, de valahol ezért lehet képes a párbeszédre akár a tálibokkal is. Ebből a politikából fakad az ENSZ irányában jó ideje kitapintható aktivitás is, amelynek eredménye volt, hogy a közép-ázsiai régióból Kazahsztán lett először a Biztonsági Tanács nem állandó tagja, és betölthette a soros elnök tisztét is.

De Kazahsztán a térség többi országával egyetemben a jelenlegi kiélezett helyzetben joggal számít arra is, hogy a szolidaritás kölcsönös, és a nemzetközi közösség is figyelembe veszi a közép-ázsiai régió államainak biztonsági és egyéb érdekeit. Így például nem próbálja némi támogatás fejében az enélkül is szociális gondoktól terhelt régióra terhelni az Afganisztánból elmenekülteket. S a sort még folytathatnánk, hiszen az amerikai kivonulás ezeket az országokat hozta a legnehezebb helyzetbe.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK