//Havi 5 milliárd Ukrajna ára
„De még ennél is érdekesebb, hogy az újjáépítést már 2023-ban megkezdenék. Hogyan? Hiszen még javában dörögnek a fegyverek” #moszkvater

Havi 5 milliárd Ukrajna ára

MEGOSZTÁS

Kijev elismerte, hogy az ország képtelen működni folyamatos nyugati pénzügyi támogatás nélkül. Volodimir Zelenszkij és pénzügyminisztere az összeget is elárulták. Havi 5 milliárd dollár kell ahhoz, hogy lélegeztető gépen tartsák Ukrajnát. De meddig tartható fenn így az ország? A Nyugat kezd belefáradni az egész háborúba, és Ukrajna hitelezésébe is. Főképp úgy, Ukrajna lenyúlása már nem ígérkezik olyan nagy biznisznek. Egyre inkább úgy néz ki, hogy a stratégiai kincsekben potenciálisan gazdag Ukrajna megszerzése helyett inkább csak egy romokban álló, elszegényedő és eladósodott csonka országot kell majd fenntartani.

„De még ennél is érdekesebb, hogy az újjáépítést már 2023-ban megkezdenék. Hogyan? Hiszen még javában dörögnek a fegyverek” #moszkvater
„De még ennél is érdekesebb, hogy az újjáépítést már 2023-ban megkezdenék. Hogyan? Hiszen még javában dörögnek a fegyverek”
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP

Havi 5 milliárd dollár nem is lenne sok egy gazdag országért. Csakhogy Ukrajna gazdagsága a múlté, a jelen egy háborúban álló, hősies kiállása ellenére területében folyamatosan zsugorodó, legértékesebb földjeit, és a föld mélyén rejtőző kincseket jó eséllyel elveszítő megtört ország. Ezt a jó üzlet reményében Ukrajnát támogató szövetségesek is kezdik felismerni. Amerika, a britek, a lengyelek és a baltiak még bíznak Kijev győzelmében, és adják a fegyvert és a pénzt, egyre többen kezdik azonban felismerni, hogy mindez lényegében kidobott pénz. Így például a németek megtorpedózták az Európai Unió újabb segélyét Ukrajnának. Az Ursula von der Leyen által ígért 9 milliárd euróból csak 1 milliárd lett.

„A döntés persze aligha józanítja ki Kijevet, hiszen Oleh Usztyenko elnöki tanácsadó a Financial Timesnak nyilatkozva havi 5 milliárdról már 9 milliárdra emelte a tarifát, Ukrajna árát”

De miért is lepődünk meg ezen, mikor Ukrajna lényegében már 2004 óta ezt játssza. A lojalitását hol Oroszországnak, hol pedig a Nyugatnak próbálta eladni. Aztán 2014 után az orosz veszélyre hivatkozva megemelte a tarifát, a háború kitörése után pedig végképp követelőző lett. A szabad világ és a demokrácia védőbástyájának állítja be magát, és ennek igyekszik is megkérni az árát.

Az 5 milliárd dollár nem kevés, hiszen éves szinten már 60 milliárdról beszélünk, ami Ukrajna 2021-es GDP-jének úgy a harmada. S úgy tűnik, Ukrajnának már ez is kevés, miközben Európának egyre nagyobb teher, így aztán nem is nagyon jön az újabb támogatás. Pedig mint Kijevben fogalmaznak, e támogatás nélkül az ország nem tud létezni.

„Ukrajnára a Nyugat február 24. óta azért rengeteget költött. A Ukraine Support Tracker értékelése szerint június 7-ig 75 milliárd dollárnyi segítség érkezett, csakhogy ebből 35 milliárd katonai, 13 milliárd humanitárius célú, az ország működésének finanszírozására pedig maradt 27,5 milliárd dollár”

Tovább árnyalja a képet, hogy a Ukraine Support Trackeraz ígért támogatásokat is beszámította a 75 milliárdba. Ukrajna pénzügyi szponzorálása alapvetően az Európai Unió és az Egyesült Államok között oszlik meg. Brüsszel eddig 11,6 milliárd, míg Washington 9,6 milliárd dollár pénzügyi támogatást utalt át. Európa azonban kezdi ezt megelégelni. A németek legutóbb blokkolták az újabb segélyt, így júliusban az ígért 9 helyett csupán 1 milliárd dollárnyi támogatás érkezik. Nem megalapozatlan a német aggodalom. A Kijevnek ígért 25 éves lejáratú kamatmentes kölcsönt ugyanis azokból az alapokból finanszíroznák, amelyeket az Európai Bizottság adósságkötvények kibocsátásával szedne be.

„S ki tudja a jelen helyzetben, hogy Ukrajna valaha képes lesz-e visszaadni a hitelt? Nem lenne ezzel baj, ha cserébe az EU piacot, javakat, tulajdont kapna. De a jelenlegi trendeket nézve erre nem igazán számíthat”

Kijevnek nem lesz egyszerű visszafizetnie a szeptemberben lejáró 900 millió eurós hitelt sem. Ukrajna ezért is sürgeti az újabb támogatást, mert nem akar csődöt jelenteni. De a Nyugat nem nagyon siet a válasszal.

A kijevi Gazdasági Stratégiák Központjának szakértői a pénzügyminisztérium adatai alapján kiszámolták, hogy Ukrajnának március és június között 22 milliárd dollárnyi kiegészítő támogatásra volt szüksége. Ha jól megnézzük, ez az a Zelenszkij által emlegetett havi 5 milliárdnak felel meg. A Nyugat azonban csupán 10.2 milliárd dollárt adott hitelek és segélyek formájában. Hiányzik tehát még 12 milliárd, ezért ért a már említett elnöki tanácsadó a következő negyedévre havi 9 milliárdot. Persze, Kijevben addig sem ülnek karba tett kézzel, hiszen a nyugdíjakat például fizetni kell, így aztán működik rendesen a bankóprés. A nemzeti bank márciusban 20 milliárd, áprilisban és májusban 50-50 milliárd, júniusban pedig már 105 milliárd hrivnya értékű hadi kötvény vásárolt fel. Pedig normál esetben ezt nem is tehetné meg. A szükség azonban törvényt bont. Közben a dollár árfolyamát 29,3 hrivnyán tartja, miközben a piaci árfolyam már 35-38 hrivnya.

„Ezt látják nyugaton is, ezért a The New York Times már megpendítette, hogy Amerika és Európa Ukrajnának eddig már 54 milliárd dollárt különített el fegyverekre, de ha ez elfogy, újabb csekkre aligha lehet számítani. A Die Welt ezt még megfejelte azzal, hogy nemcsak az Ukrajnának szánt segítség van csökkenőben, de már a támogatás ígérete is”

Elemzők mindehhez már egyre gyakrabban hozzáteszik azt is, hogy az eddig érkezett nyugati fegyverszállítmányok messze elmaradnak attól, amennyire az ukrán hadseregnek szüksége lenne, a pénzügyi támogatás pedig a költségvetés stabilizálására sem elég. Miközben tehát Kijev kétségbeesetten kér és követel segítséget, nyugaton egyesek már hajlanak arra, hogy engedjék államcsődbe jutni Ukrajnát. Ezzel lenulláznák a jelenlegi tarthatatlan helyzetet, és egyben így megerősítenék a kontrollt Ukrajna felett.

„Mindezek fényében érdemes figyelmesen megvizsgálni, mi is történt a a napokban az Ukrajna újjáépítéséről szóló luganói konferencián”

Ígértek 10 névre 750 milliárd dollárt, méghozzá európai finanszírozásból. Miközben az EU már most 9 helyett csak 1 milliárdot ad. Talán nem véletlen, hogy mind gyakrabban hangzik el, hogy az újjáépítést az orosz központi bank lefoglalt tartalékaiból és az oligarchák befagyasztott vagyonából finanszíroznák. S hogy mi lesz a kapitalizmus, a piacgazdaság alaptételével, a tulajdon sérthetetlenségével, az senkit sem érdekel.

„De még ennél is érdekesebb, hogy az újjáépítést már 2023-ban megkezdenék. Hogyan? Hiszen még javában dörögnek a fegyverek”

Ha jól belegondolunk, ez az „elszólás” is azt mutatja, hogy a nyugati hatalmak egy része, elsősorban az európaiak kezdenek belefáradni ebbe az egészbe. Már a nagy üzlet reménye sem motiválja őket, otthon pedig egyre sötétebb felhők gyülekeznek a fejük felett. Így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy mind több politikus hajlik arra, hogy akár területveszteség árán is rábírja Ukrajnát a béketárgyalásokra. Ezt a saját maguk által teremtett morális diktatúrában, a jelenlegi európai közhangulatban még csak szakértők merik kimondani, de ha a tél közeledtével nő a társadalmi feszültség a nyugati országokban, akkor a politikusok is nyomást gyakorolnak majd Zelenszkijre. Ukrajna pedig egyre inkább azt teszi, amit a szponzorai mondanak. Nem tehet mást, mint szabad akaratából felajánlja a szuverenitását a támogatóinak. Legfeljebb abban reménykedhet, hogy az angolszászok azért tovább kitartanak, mint Párizs, Róma vagy Berlin.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.