Kezdőlap » x-demokrata » Háború az olvasatokért
A cyberbiztonsági panelbeszélgetés résztvevői a krynicai fórumon 2019. szeptember 3-án #moszkvater

Háború az olvasatokért

Kiemelt helyet kapott ebben az évben a krynicai fórumon a kiberbiztonság és a propaganda témája. nem véletlenül, hiszen míg az első világunk egyik legfontosabb biztonsági kihívása, addig a második az információs térben az a gondolatokért és az olvasatokért dúló háború miatt került ismét előtérbe.

A cyberbiztonsági panelbeszélgetés résztvevői a krynicai fórumon 2019. szeptember 3-án #moszkvater
A kiberbiztonsági panelbeszélgetés résztvevői a krynicai fórumon 2019. szeptember 3-án
Fotó:Tóth Tibor

A kiberkonfliktusok természetéről, a jelenlegi veszély mértékéről beszélt Andrzej Kozłowski, a CyberDefence24 portál szerkesztője, míg a hálózati agresszió megállításának módjairól és lehetőségeiről Sigurdur Emil Palsson izlandi biztonsági szakértő. Mint megállapították, az amerikai elnökválasztás, a brexitről szóló népszavazása, a svájci laboratórium elleni, vagy az Észtország elleni kibertámadás kísérlete azt bizonyítják, hogy ennek a hadviselésnek a súlya egyre növekszik. Egyes államok katonai hírszerzése hackerek csoportjaival fokozza a támadásait annak érdekében, hogy destabilizáljanak más országokat. A szakértők szerint a kiberháború küszöbén állunk, s még nem egyértelmű, hogyan lehet megnyerni ezt a konfrontációt a mai szövetségek keretein belül? Vajon a kihívásra adott válasz a közös EU számítógépes erő létrehozása? Az európai védelmet a NATO kezébe kell adnunk, vagy inkább az egyes állami intézményekre kellene hagyni a védekezést? A kérdés egyelőre több mint a válasz. Felmerült nemcsak az egyes államok, de az egyének kitettségének a kérdése is, mint ahogy az sem egyértelmű, hogy háborúnak nevezhetjük-e egyáltalán a számítógépes háborút.

Krynica átlátszó #moszkvater

Ezzel a problémával összefügg az információs térben dúló háború. A trollok politikához kapcsolódó, avagy „csak” a hétköznapi kommunikációt megrontó „áldásos” működése is jól mutatja, hogy csalódniuk kellett mindazoknak, akik valaha az internet megjelenésében kizárólag a demokrácia kiteljesedését látták. Gyorsan megjelentek az értelmes párbeszéd szétverésében érdekeltek, a politikusok pedig jól ráéreztek az ebben rejlő manipulációs lehetőségekre.

A beszélgetések többsége – Lengyelországban vagyunk – az orosz propaganda elleni harcról szólt. A Moszkva mély árnya hangzatos címet viselő beszélgetésben részt vett a #moszkvatér főszerkesztője is, aki egyebek mellett az agyakért, az olvasatokért folyó háborúról beszélt. Mint megállapította, az „orosz propaganda” miatti kifakadás fő oka, hogy mindenek előtt az amerikai liberális elit nem bírja megemészteni Moszkva talpra állását. Azt, hogy hatalmas késéssel, de a Kreml is felismerte az úgynevezett puha erő fontosságát.

A jelenlegi szembenállásban Moszkva ellenlábasainak a legjobban az fáj, hogy az alternatív olvasatot nyújtó, a CNN-hez hasonlóan mindenhol ott lévő és egyre népszerűbb orosz csatornák megfosztották az Egyesült Államokat az információhoz fűződő monopóliumától. Ezért aztán, amit Moszkva mond, azt válaszlépésként a Nyugat igyekszik ellehetetleníteni, kizárólagosan és kivétel nélkül propagandának minősíteni. Mindenki csak dezinformációról beszél, miközben a lényeg mégiscsak az, hogy Moszkva más szempontból próbálja megvilágítani az eseményeket.

S mivel egy tényeken túli világban élünk, ahol sokkal fontosabb az olvasat, ez a Nyugat szemében megbocsájthatatlan.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.