Az ismerkedés úgy kezdődött, hogy egy nagyobb társaság gyűlt össze közös barátunk sokadik születésnapját megünnepelni. Az ünnepelt, Fjodor barátunk igazi különlegességgel lepte meg az összegyűlt társaságot a Moszkvától nem messze lévő dácsáján. A kis falu igazi olvasztótégely. Ott senkit nem érdekel a másik származása, békésen éldegél egymás mellett orosz, ukrán, üzbég.
„A sors furcsa fintora, de a népeik közti viszály ellenére baráti kapcsolatban van egymással az örmény és azeri család is. Ebben a társaságban volt szinte minden náció”
A kompánia nőtagjai már reggeltől készülődtek, a hosszú asztal – voltunk vagy huszonöten – bőségesen meg volt rakva. Tíz órakor megérkezett az üzbég származású Tengiz, aki a vacsorának valót hozta. Egy nagyjából húsz kilós birkát. Szerényen azt gondoltam, hogy én leszek a meglepetés szakács, és készítek egy rendes magyar birkapörköltet, de nem.
„Tengiz megkért bennünket, hogy ássunk egy nagyjából egy méter átmérőjű, és egy méter mély gödröt”

Amíg a gödör elkészült, feldaraboltuk a birkát. A gödör elkészült, Tengiz telerakta viszonylag vékonyra vágott fával, gallyakkal és meggyújtotta. Mint kiderült, erre azért volt szükség, hogy a föld teljesen átforrósodjon. Ennek a tűznek minimum négy-öt órát kell égnie. A birka feldarabolása után jött a fűszerezés. Az alkatrészekre bőséggel szórt feketeborsot, koriandert, római köményt és sót, majd jól összeforgatta az egészet. Becsavarta fóliába, majd betette a hűvös kamrába. A lányok megterítettek, úgyhogy kezdődhetett az evés-ivás. Fogyott mindenből. Mondjuk úgy, hogy megalapoztunk a vacsorához…
.embed-container { position: relative; padding-bottom: 56.25%; height: 0; overflow: hidden; max-width: 100%; } .embed-container iframe, .embed-container object, .embed-container embed { position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%; }
Tengiz kora délután úgy gondolta, hogy elég forró a föld, nekilátott a vacsora elkészítéséhez. Jött a következő meglepetés.
„Az összes húst elkezdte bepakolni a birka saját gyomrába”
Előtte feldaraboltunk mindenféle erdei gombákat, sárgarépát, padlizsánt és legalább négy-öt fej fokhagymát és minimum három kiló durvára összedarabolt vöröshagymát. Pár paradicsom és néhány darab paprika zárta a sort. Miután minden bekerült a gyomorba, Tengiz ügyesen bevarrta a gyomrot. A végén beledugott egy vékony acélcsövet, hogy a gőz ki tudjon jönni. A kiásott föld egy részéből sarat készített és vastagon bekente vele az összevarrt gyomrot és egy vaslapon behelyezte a gödörbe. Betemette majd a gödör tetején újra tüzet rakott. A birkánk így készült legalább hat órán keresztül.
„Sokáig azt hittem, hogy ez az étel üzbég találmány, de nem. Magukénak tudják a görögök, a kalmükök, de a grúzok is”
Az alapsztori mindegyik népnél az, hogy a pásztorok néha megdézsmálták a gazdájuk nyáját. Egy esetleges ellenőrzéskor azonban nem akartak lebukni az épp sülő birkával, ezért a földben készítették el. A veszteséget a farkasok számlájára írták…
„Este 10-11 felé Tengiz kiásta a művét. Ollóval felvágta a gyomrot és hosszú fatálakra kilapátolta az ételt. A köret kenyér és különböző saláták voltak”
Ettem birkát többféle elkészítési módon, de ez a variáció verte mindegyiket. Mondom, illetve írom ezt úgy, hogy a tálaláskor már nem nagyon voltam szomjas… Mint minden jóravaló buli a dácsán, ez is hajnalig tartott. A „romokat” látva a gödörben sült birkának nagy sikere volt.
Hogy ne feküdje meg senki gyomrát, folyamatosan locsoltuk a lenyelt falatokat, így az este további részét jótékony homály borítja…
Állítólag marhahúsból ugyanilyen finom étel készülhet ugyanezzel a módszerrel.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater