„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Geopolitika és kíberbiztonság

2023. szept. 30.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Politikai eszközöket is bevetve tisztítaná meg az amerikai cégek számára az információs technológiák európai piacát az Egyesült Államok. Amennyiben ezeket a terveket siker koronázza, az a modern, digitális világban szinte teljesen egyenlő a szuverenitás elvesztésével. Az amerikai IT vállalatok ugyanis ezután képesek lennének ráerőltetni a saját feltételeiket akár a nemzeti kormányokra is.

„Az orosz-ukrán háborúnak is egyik frontja a kíber tér” #moszkvater

„Az orosz-ukrán háborúnak is egyik frontja a kíber tér” (A kép illusztráció)
Fotó:Pexels/Tima Miroshnichenko

Közeledik a tél, ami a mesterségesen teremtett gazdasági környezetben a magas energia árakkal újabb komoly kihívás elé állítja az európai vállalatokat. Köztük az IT cégeket is, amelyek közül egyre többen fontolgatják, hogy átköltöznek az Egyesült Államokba. Ez pedig még tovább növelné Európa amúgy is ijesztő digitális kitettségét Washingtonnak. Az információs teret ugyanis már eddig is monopolizálta Amerika, amellyel visszaélve Washington nem igazán a kiberbiztonság, hanem sokkal inkább  a befolyásának az erősítésére törekszik. Ezeket az eszközöket is kihasználva egyre gátlástalanabbul avatkozik be más országok – legyen szó akár a legközelebbi szövetségesekről – belügyeibe. Jó példa erre a vezető uniós országok politikusainak, pártjainak, szervezeteinek elektronikus megfigyelése.

„Ráadásul az említett piaci pozícióit kihasználva az amerikaiak időről időre megvádolják a számukra kényelmetlen országok kormányait a <demokrácia> elleni hacker támadásokkal”

Teszik ezt általában komolyabb bizonyítékok elővezetése nélkül. Mivel az információs térben hatalmas fölényben vannak, elég rámutatni a „bűnösre”, és indul is a média kampány, amely aztán „meggyőzi” a nyugati közvéleményt a kipécézett országok ördögi voltáról.

Washington egy a saját szája íze szerint kidolgozott globális szabályozással szép lassan már legalizálná ezt a gyakorlatot. Olyan szabályozást és mechanizmus hozna létre, amely lehetőséget teremtene az ilyen jellegű támadások politikai alapú megítélésére. Ezzel olyan eszköz kerülne a kezébe, amelynek révén minden hacker támadást a saját érdekeinek megfelelően ítélhetne meg. Még belegondolni is rossz abba, hogy milyen mozgásteret adna ez adott esetben a választási kampányokban a Fehér Háznak nem tetsző kormányok lejáratására, megbuktatására.

„A jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben pedig minden ilyen, csupán az Egyesült Államok számára hozzáférhető információkon alapuló vádaskodás csak tovább destabilizálja a világot”

Hogy Európa mennyire kiszolgáltatottá válik így, és milyen határokat képes átlépni a globális pozícióinak egyre jobban érezhető gyengülése közepette a világ első számú hatalma, azt jól mutatja az információs technológiák használata az amerikai belpolitikai küzdelmekben. Mint láttuk, politikai megfontolásból bárkit, még a volt elnököt is blokkolhatják a közösségi médiában. Az ilyen lépésekkel hátrányba hozzák politikai ellenfeleiket, és szabad utat nyitnak a saját narratíváik előtt a ma már meghatározó közösségi platformokon. Ha ezt az amerikai választási kampányban megcsinálják, akkor mi akadályozza meg Washingtont abban, hogy hasonló módon lépjen fel adott esetben a szövetségeseivel szemben.

„Az orosz-ukrán háborúnak is egyik frontja a kíber tér”

Ukrajna nyugati segítséggel egész IT hadsereget működtet, amely a legválasztékosabb eszközöket veti be az ellenséggel szemben. Nos, az Egyesült Államok hasonló hacker csoportokat hozhat létre, és a rendelkezésére álló háttérrel támadhatja az általa megbízhatatlannak ítélt európai államokat, vagy éppen a versenytárs cégeket. De nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy az ilyen célokra felhasznált kriminális, félbűnözői csoportok kikerülnek az ellenőrzés alól, mint történt az terrorista csoportok sorával. Ne menjünk messze, és emlékezzünk csak Oszama bin Laden történetére.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK