Bár Ferenc pápát térdsérülése miatt orvosa eltiltotta a kazahsztáni úttól, a római katolikus egyház feje mégis elutazott Kazahsztánba a világvallások és hagyományos vallási gyülekezetek vezetőinek Nur-Szultanban megkezdődött VII. kongresszusára, ahol minden eddiginél több küldöttség képviselteti magát. A vallási vezetők találkozójának kiemelt jelentőséget adnak idén a sokasodó geopolitikai kihívások, és az egyházak között megnövekedett feszültség.

Ferenc pápa már tavasszal bejelentette, hogy mindenképpen részt akar venni a vallási vezetők őszi kazahsztáni találkozóján. Sőt, a Vatikán és a moszkvai patriarchátus között a nyáron megkezdődött az egyeztetés is a két katolikus egyház vezetőinek találkozójáról. Erre minden jel szerint mégsem kerül sor. Ha Kirill pátriárkával nem is tárgyal, a pápa a tervek szerint nagyszabású szabadtéri szentmisét is celebrál majd. Ferenc pápa szerdán találkozik a katolikus hívekkel, és szentmisét mutat be a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, és valószínűleg részt vesznek a szertartáson a szovjet rezsim által üldözött és a gulágok foglyai közé került keresztények gyermekei is. Csütörtökön kerül sor a várva várt találkozóra a katolikus közösséggel a számukra viszonyítási pontot jelentő Mindenkor Segítő Szűz Mária székesegyházban, az asztanai Szűz Mária főegyházmegye székhelyén. Ferenc pápa útjának célja az is, hogy találkozzon, bátorítsa és megújítsa a hitben a kis helyi katolikus közösséget, amely a 19 milliós lakosság kevesebb, mint egy százalékát teszi ki, ugyanakkor megbecsülést élvez ebben a változatos vallási-kulturális kontextusban. A három nap folyamán a pápa öt beszédet, köztük egy homíliát mond.

„Ennek a pápai útnak a kulcsszavai a párbeszéd, a találkozás, a vallások és kultúrák közötti béke keresése”

Nur-Szultan repülőterén a pápát Kaszim-Zsomart Tokajev államfő fogadta, majd ezt követően Ferenc pápa az elnöki palotába hajtatott udvariassági látogatásra a köztársasági elnöknél. Ferenc pápa a második pápa, aki felkeresi Kazahsztánt II. János Pál után, aki huszonegy évvel ezelőtt, néhány nappal a New York-i ikertornyok és a Pentagon elleni terrortámadás után bátran meglátogatta a kazahok földjét.

„A kongresszusra Ferenc pápa mellett megérkeztek a nagy világvallások vezetői, de a találkozó a figyelem középpontjába kerül már csak a turbulens világpolitikai helyzet miatt is”

A találkozónak aktualitást ad nemcsak az Ukrajnában vagy Szíriában tomboló háború, de a vallásokat is érintő erőszak is. Csak a közelmúltból emlékezhetünk az ausztráliai mecset körüli lövöldözésre, a montenegrói összecsapásokra, vagy a jeruzsálemi, nigériai és pakisztáni terrorakciókra.

„De megadja a találkozó súlyát a rekord számú delegáció is. Hatvan országból 130 küldöttség, köztük az iszlám, a kereszténység, a zsidóság, a sintoizmus, a buddhizmus, a hinduizmus vagy éppen a zoroasztrizmus képviselője érkezik a kazah fővárosba, hogy egyeztessen a világban megszaporodott globális kihívásokról, ebben a kiélezett helyzetben a vallás szerepéről, és az egyházak közötti párbeszédről”

A kongresszust a tervek szerint 2021-ben rendezték volna, akkor azonban közbeszólt a világjárvány. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben is felmerült a további halasztás lehetősége, Kazahsztán azonban nem engedett, és joggal feltételezhetjük, hogy béketeremtő tapasztalatait kamatoztatva mindent megtesz azért, hogy legalább a vallási ellentétek feloldásában sikeres legyen a találkozó. Nem idegen azonban a vallási vezetők találkozóitól a globális tematika sem. Ne felejtsük el, hogy ezt a vallási fórumot először 2003-ban hívták létre, amikor a világban tombolt a terrorizmus, és háború dúlt Irakban valamint Afganisztánban. Ennek ellenére akkor is képesek voltak a kazah fővárosban egy asztalhoz ülni a különböző népek, gyülekezetek és vallások vezetői, a napirenden pedig messze nem csak vallási témák voltak.

„A mostani, VII. kongresszus szintén keresi a válaszokat az aktuális kihívásokra. Így a klímaváltozásra, a világot megrázó kovid járványra, a pandémiát is a háttérbe szorító turbulens geopolitikai helyzetre. A humanitárius téma tehát marad, és kiemelten koncentrál az etnikumok és a felekezetek közötti egyetértés erősítésére”

A világvallások és hagyományos vallási gyülekezetek vezetőinek kongresszusa már régóta szeretne a vallások közötti párbeszéd kiemelt színterévé válni, híd lenni a vallások között. Kazahsztán ehhez eleve szimbolikus helyszín. A közép-ázsiai országban ugyanis békésen élnek egymás mellett muzulmánok, keresztények, buddhisták, és ezen kívül még 40 különböző gyülekezet. Kazahsztán tehát maga is jó példával jár elöl a vallások egymás mellett élésében.

„Kazahsztán vallási értelemben a béke és az egyetértés szigete a felfordult világban”

Közös ház 130 népcsoport számára, ahol 3200 mecset, templom, imaház, és 4200 gyülekezet működik. Ezért aztán joggal pályázhatott arra, hogy helyet adjon a világ vallásainak e találkozójához. A vallásszabadságot biztosítja az alkotmány 14. cikkelye, amely egyben megtiltja a vallási alapú diszkriminációt is. A Gallup Intézet egyik friss felmérése alapján egyébként Kazahsztán lakossága a legkevésbé vallásos 843 százalék) a régióban. Ennek ellenére az emberjogi szervezetek és az amerikai külügyminisztérium nem egyszer bírálták a vallásszabadság helyzetét. Az amerikai törvényhozás kétpárti alapon működő nemzetközi vallásszabadsági bizottságának (USCIRF) legutolsó jelentése szerint azonban mára e téren lényegesen javult a helyzet, és Kelet- Európa valamint Közép-Ázsia 14 országa közül Kazahsztán a 4. helyen áll.

„A korábbi kongresszusokon a különböző vallások először fogadtak el közös stratégiai dokumentumot”

Létrehozták a vallási vezetők tanácsát, amelynek feladata a párbeszéd fenntartása és az együttműködés a többi nemzetközi szervezettel. A G-Global portál létrehozásával megtették az első lépéseket a közös tanok és eszmék digitalizálásához. A mostani kongresszust is rangos események, rendezvények teszik emlékezetessé, a legfontosabb azonban maga a vallások és a kultúrák párbeszéd, ezen keresztül a konszenzus keresése.