„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Ferenc pápa Kazahsztánban

2022. szept. 15.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Bár Ferenc pápát térdsérülése miatt orvosa eltiltotta a kazahsztáni úttól, a római katolikus egyház feje mégis elutazott Kazahsztánba a világvallások és hagyományos vallási gyülekezetek vezetőinek Nur-Szultanban megkezdődött VII. kongresszusára, ahol minden eddiginél több küldöttség képviselteti magát. A vallási vezetők találkozójának kiemelt jelentőséget adnak idén a sokasodó geopolitikai kihívások, és az egyházak között megnövekedett feszültség.

„Ennek a pápai útnak a kulcsszavai a párbeszéd, a találkozás, a vallások és kultúrák közötti béke keresése” #moszkvater

„Ennek a pápai útnak a kulcsszavai a párbeszéd, a találkozás, a vallások és kultúrák közötti béke keresése”
Fotó:EUROPRESS/Filippo MONTEFORTE/AFP

Ferenc pápa már tavasszal bejelentette, hogy mindenképpen részt akar venni a vallási vezetők őszi kazahsztáni találkozóján. Sőt, a Vatikán és a moszkvai patriarchátus között a nyáron megkezdődött az egyeztetés is a két katolikus egyház vezetőinek találkozójáról. Erre minden jel szerint mégsem kerül sor. Ha Kirill pátriárkával nem is tárgyal, a pápa a tervek szerint nagyszabású szabadtéri szentmisét is celebrál majd. Ferenc pápa szerdán találkozik a katolikus hívekkel, és szentmisét mutat be a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, és valószínűleg részt vesznek a szertartáson a szovjet rezsim által üldözött és a gulágok foglyai közé került keresztények gyermekei is. Csütörtökön kerül sor a várva várt találkozóra a katolikus közösséggel a számukra viszonyítási pontot jelentő Mindenkor Segítő Szűz Mária székesegyházban, az asztanai Szűz Mária főegyházmegye székhelyén. Ferenc pápa útjának célja az is, hogy találkozzon, bátorítsa és megújítsa a hitben a kis helyi katolikus közösséget, amely a 19 milliós lakosság kevesebb, mint egy százalékát teszi ki, ugyanakkor megbecsülést élvez ebben a változatos vallási-kulturális kontextusban. A három nap folyamán a pápa öt beszédet, köztük egy homíliát mond.

„Ennek a pápai útnak a kulcsszavai a párbeszéd, a találkozás, a vallások és kultúrák közötti béke keresése”

Nur-Szultan repülőterén a pápát Kaszim-Zsomart Tokajev államfő fogadta, majd ezt követően Ferenc pápa az elnöki palotába hajtatott udvariassági látogatásra a köztársasági elnöknél. Ferenc pápa a második pápa, aki felkeresi Kazahsztánt II. János Pál után, aki huszonegy évvel ezelőtt, néhány nappal a New York-i ikertornyok és a Pentagon elleni terrortámadás után bátran meglátogatta a kazahok földjét.

„A kongresszusra Ferenc pápa mellett megérkeztek a nagy világvallások vezetői, de a találkozó a figyelem középpontjába kerül már csak a turbulens világpolitikai helyzet miatt is”

A találkozónak aktualitást ad nemcsak az Ukrajnában vagy Szíriában tomboló háború, de a vallásokat is érintő erőszak is. Csak a közelmúltból emlékezhetünk az ausztráliai mecset körüli lövöldözésre, a montenegrói összecsapásokra, vagy a jeruzsálemi, nigériai és pakisztáni terrorakciókra.

„De megadja a találkozó súlyát a rekord számú delegáció is. Hatvan országból 130 küldöttség, köztük az iszlám, a kereszténység, a zsidóság, a sintoizmus, a buddhizmus, a hinduizmus vagy éppen a zoroasztrizmus képviselője érkezik a kazah fővárosba, hogy egyeztessen a világban megszaporodott globális kihívásokról, ebben a kiélezett helyzetben a vallás szerepéről, és az egyházak közötti párbeszédről”

A kongresszust a tervek szerint 2021-ben rendezték volna, akkor azonban közbeszólt a világjárvány. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben is felmerült a további halasztás lehetősége, Kazahsztán azonban nem engedett, és joggal feltételezhetjük, hogy béketeremtő tapasztalatait kamatoztatva mindent megtesz azért, hogy legalább a vallási ellentétek feloldásában sikeres legyen a találkozó. Nem idegen azonban a vallási vezetők találkozóitól a globális tematika sem. Ne felejtsük el, hogy ezt a vallási fórumot először 2003-ban hívták létre, amikor a világban tombolt a terrorizmus, és háború dúlt Irakban valamint Afganisztánban. Ennek ellenére akkor is képesek voltak a kazah fővárosban egy asztalhoz ülni a különböző népek, gyülekezetek és vallások vezetői, a napirenden pedig messze nem csak vallási témák voltak.

„A mostani, VII. kongresszus szintén keresi a válaszokat az aktuális kihívásokra. Így a klímaváltozásra, a világot megrázó kovid járványra, a pandémiát is a háttérbe szorító turbulens geopolitikai helyzetre. A humanitárius téma tehát marad, és kiemelten koncentrál az etnikumok és a felekezetek közötti egyetértés erősítésére”

A világvallások és hagyományos vallási gyülekezetek vezetőinek kongresszusa már régóta szeretne a vallások közötti párbeszéd kiemelt színterévé válni, híd lenni a vallások között. Kazahsztán ehhez eleve szimbolikus helyszín. A közép-ázsiai országban ugyanis békésen élnek egymás mellett muzulmánok, keresztények, buddhisták, és ezen kívül még 40 különböző gyülekezet. Kazahsztán tehát maga is jó példával jár elöl a vallások egymás mellett élésében.

„Kazahsztán vallási értelemben a béke és az egyetértés szigete a felfordult világban”

Közös ház 130 népcsoport számára, ahol 3200 mecset, templom, imaház, és 4200 gyülekezet működik. Ezért aztán joggal pályázhatott arra, hogy helyet adjon a világ vallásainak e találkozójához. A vallásszabadságot biztosítja az alkotmány 14. cikkelye, amely egyben megtiltja a vallási alapú diszkriminációt is. A Gallup Intézet egyik friss felmérése alapján egyébként Kazahsztán lakossága a legkevésbé vallásos 843 százalék) a régióban. Ennek ellenére az emberjogi szervezetek és az amerikai külügyminisztérium nem egyszer bírálták a vallásszabadság helyzetét. Az amerikai törvényhozás kétpárti alapon működő nemzetközi vallásszabadsági bizottságának (USCIRF) legutolsó jelentése szerint azonban mára e téren lényegesen javult a helyzet, és Kelet- Európa valamint Közép-Ázsia 14 országa közül Kazahsztán a 4. helyen áll.

„A korábbi kongresszusokon a különböző vallások először fogadtak el közös stratégiai dokumentumot”

Létrehozták a vallási vezetők tanácsát, amelynek feladata a párbeszéd fenntartása és az együttműködés a többi nemzetközi szervezettel. A G-Global portál létrehozásával megtették az első lépéseket a közös tanok és eszmék digitalizálásához. A mostani kongresszust is rangos események, rendezvények teszik emlékezetessé, a legfontosabb azonban maga a vallások és a kultúrák párbeszéd, ezen keresztül a konszenzus keresése.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Semleges türkmén geopolitikai elmozdulás?

    2025. ápr. 28.
    Az Európai Unió országai által nem megfelelően átgondolt és bevezetett, példátlan mértékű szankciók Oroszország ellen nagymértékben érintett...

    Ritkaföldfém nagyhatalommá válhat Kazahsztán

    2025. ápr. 24.
    Kazahsztán jelentős ritkaföldfém lelőhelyet tárt fel a Karagandi régióban, amelynek készletei elérhetik a 20 millió tonnát. Az Új Kazahsztán...

    Főszerepben a kazah atom diplomácia

    2025. jan. 24.
    A közép-ázsiai Kazahsztán állt 2024 októbere és decembere között a globális atomenergetika és a nukleáris ipari szereplők figyelmének a közé...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK