„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on
Egy férfi eltávolít egy orosz megszállás idejéből származó transzparenst, amelyen az „Oroszok és ukránok egy nép, egy egész” felirat olvasható az újonnan felszabadított Herszonban 2022. november 14-én
Fotó:EUROPRESS/BULENT KILIC/AFP
Vlagyimir Putyin 2024 júniusában a tűzszünet feltételeként szabta meg, hogy az ukrán fegyveres erőket kivonják Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiók teljes területéről. Ráadásul azok a megállapodások, amelyek alapján Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon csatlakozott Oroszországhoz, mind úgy írják le közigazgatási határaikat, mint amelyek „megalakulásaik napján” léteztek, ami arra utal, hogy Oroszország e régiók egészét jogilag a sajátjának tekinti. Putyin a szerződések 2022. szeptember végén történő aláírásakor kijelentette, hogy „az ott élő emberek örökre Oroszország polgáraivá váltak”, és „Moszkva nem fogja elárulni (a csatlakozásról született) döntésüket”.
Mindazonáltal Putyin hipotetikusan még mindig „finomíthatná” ezt a követelést. A 2020-as népszavazás után hatályba lépett orosz alkotmány 67.2.1. cikke kimondja, hogy „nem megengedettek az Oroszországi Föderáció területének elidegenítésére irányuló intézkedések – kivéve az Oroszországi Föderáció államhatárának kijelölését, demarkációját és újbóli kijelölését -, valamint az ilyen intézkedésekre való felhívás”. A fenti követelés mérséklése tehát hipotetikusan „kivétel” lehetne.
„Tehát amennyiben Putyin bármilyen okból arra a következtetésre jut, hogy Oroszország nemzeti érdekeit most a 2022 szeptemberi népszavazások óta történtek után a területi igények <mérséklése> szolgálja a legjobban, akkor az államhatárok bármilyen javasolt <újbóli kijelöléséhez> valószínűleg az Alkotmánybíróság jóváhagyása lenne szükséges”
Az orosz elnök végzettségét tekintve jogász, így logikus lenne, ha felkérné az alkotmánybírákat, hogy döntsenek az ukrán konfliktus e hipotetikus megoldásának jogszerűségéről. Ha feltételezhetően a javára döntenek, felmerül a kérdés azoknak a sorsáról, akik az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken élnek, és akikről Putyin azt mondta, hogy „örökre a polgárainkká váltak”. Kimondhatják, hogy azok, akik nem vettek részt a népszavazásokon, például Zaporizzsja város lakói, nem orosz állampolgárok. Azok, akik részt vettek, de aztán ukrán ellenőrzés alá kerültek, például Herszon város lakói, olyan állampolgároknak tekinthetők, akik Oroszországba költözhetnek, ha Ukrajna egy megállapodás részeként engedélyezi nekik.
Azért ne felejtsük el, hogy az elemzés közzétételének időpontjában egyetlen orosz tisztviselő sem támasztotta alá Witkoff állítását, miszerint Oroszország „bizonyos engedményeket” tett területi kérdésekben, így ez egyelőre csupán hipotetikus forgatókönyv marad. Ennek ellenére Putyin juthat arra a következtetésre juthat, hogy a jelenlegi helyzetben egy ilyen lépés a legjobb mód Oroszország nemzeti érdekeinek előmozdítására, amely esetben az Alkotmánybíróságnak valószínűleg döntenie kellene annak jogszerűségéről.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
Feltételezve, de nem megengedve, hogy a megszállt ukrán területen tartott “népszavazások” legitimnek voltak, azokon csak az orosz ellenőrzés alatt álló területeken élő lakosok vehettek részt, tehát csak arra a területre terjedhet ki a hatálya. Ennyi erővel az oroszok akár egész Ukrajna csatlakozását is megszavaztathatták volna a megszállt területeken élő polgárokkal.
Putyin nem fog lemondani semmiről, neki egész Ukrajna kell. Az, hogy most megint beletette Trumpot a diplomáciai hintába, nem jelent semmit. Hogy egy klasszikus idézzek: “Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit csinálok.”
M.I. says:
Putyin kiváló jogász. Az orosz jog szerint egy elnök két ciklust tölthet be, de ő kijogászkodta, hogy 26 éve sem telt le a két ciklusa. Most épp a hatodik ciklust tölti nem jogilag, mert jogilag még mindig csak az elsőt. Tehát még mindig folytathatja a jogilag másodikkal, ami nem jogilag a hetedik lesz.
Jogállam a javából. A jogász diktátor jogállama.
brüsszelita says:
Nem ismerem az orosz alkotmányt, de arra hivatkoztak amikor Putyin négy év kihagyás után nekifutott a harmadik ciklusának, hogy a tiltás az egymást követő két ciklus utáni harmadikra vonatkozik, ha megszakítják a ciklusokat újra ketyeg a turnus. Persze lehet, hogy megerőszakolták az alkotmányt, még ha a betűje többféle módon is volt értelmezhető. Arra valók az alkotmánybírók, hogy a cirill ábécé összes betűjét ismerjék, viszont amelyik a latin szerint ítélne, azt közelébe se engedik a bíróságoknak.
Az orosz jogász diktátort ennek ellenére újraválasztották, ami pikánssá teszi a történetet, ami lehet, hogy nem volt jogállami, viszont roppant demokratikus, nem méltó egy diktátorhoz.
Az USA-ban fordítva intézik az ügyeket, ott demokrácia helyett jogállamra hivatkoznak, ezért jogászkodással fúrták meg, hogy Trump újrázhasson elnöknek, a bíróságot nem érdekelte, hogy ordas csalásokkal hozták ki Bident győztesnek.
Ezzel együtt a vén kujon már belengette, hogy harmadszor is elnök lenne. A jogászai visszafelé olvassák az amerikai alkotmányt, mert úgy bizonyára lehetne, hisz ugyanazok a betűk vannak benne, csak más a sorrendje. Hisz hol van az leírva, hogy az alkotmányt elölről kell olvasni, és ha valaki fordítva tartja? Meg egyáltalán, mi az hogy elölről, azt belefoglalták az alkotmányba? Persze hátulra is írják bele, nehogy valaki onnan kezdje, és a végére érve fordítva értelmezze.
Meg ugye ott van például Roosevelt, akit egymás után négyszer választottak elnöknek, amikoris az amerikaiak megelégelték a diktátorukat, és módosították az alkotmányukat.
Viszont ezt ugyanúgy vissza is lehet csinálni, két tollvonás kell hozzá, meg egy kongresszusi szavazás, mint ahogy az orosz alkotmányt is visszacsinálhatják, hogy a kérdéses megyék ismét kimaradjanak. Egyedül pofa kell hozzá, mert a tinta elbírja, vagy pedig pofátlanság, ki honnan vizslatja. Mindenesetre az elnöki ciklusok idejét négy évről felemeltek hatra, hogy ne tűnjön többnek, amikor Putyin majd a tizediket fogyasztja.
brüsszelita says:
Írtam korábban, legfeljebb a Nu pagagyi legújabb epizódjában szerepelhet a két megye el nem foglalt területeinek ukrán kézben hagyása, mert ilyet felelős orosz politikus nem mondhatott, ment volna a böribe, ha az alkotmányt fúrja. De ilyet a nyugati politikusok se mondtak, ezt az újságírók látták bele azokba a szavaikba, amik a jelenlegi frontvonal befagyasztására vonatkoztak, viszont ezt szintén nem mondták orosz politikusok, csak hümmögtek-hammogtak. Mindez nem jelenti, hogy később nem kerülhet rá sor, mert az orosz gazdaság szénája sem áll jól, ráadásul nem lehet tudni , hogy Alaszkában miben állapdtak meg. Majd megnézem a Nu pagagyit, attól okosabb leszek, addig se olvasok cikkeket, nehogy meghülyüljek.