„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Somkuti Bálint írása a #moszkvater.com számára
2026. március 11-én készült és a Thai Királyi Haditengerészet által közzétett fotó a ‘Mayuree Naree’ thai teherhajóról a Hormuzi-szoros közelében egy támadás után
Fotó:EUROPRESS/AFP/ROYAL THAI NAVY
Tudtam, de nem sejtettem. Ez a mondat a Sylveszter Stallone alakította főhős egyik sokat idézett mondása az Oscar című sikeres feldolgozásban. Úgy néz ki, nagyon hasonló a helyzet a Hormuzi-szorossal is, amelyről az iráni forradalmi gárda egy közleményében nemrég azt állította, hogy nincs zárva, mindössze iráni ellenőrzés alá került. Ezt a tényt azért érdemes kiemelni, mert a második világháború végétől lényegében az amerikai haditengerészet némi túlzással odament a Föld nevű bolygó óceánjain, ahova akart. Ez alól nyilván kivételek voltak a hidegháborús vetélytárs, a Szovjetunió felségvizei, de az 1980-as évek végén a Krím-félszigethez közel, már videóra rögzített lökdösődés egy amerikai és egy szovjet hadihajó között megmutatta, hogy az amerikai fölény a világ tengerein ténylegesen – a szovjet és a bezárkózó Kína felségvizein kívül – mindenhol jelen volt. Ehhez képest 2026-ban ott tartunk, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította a NATO-szövetségeseket, hogy segítsenek a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásában.
„Vajon a korábban a világtengereket uraló amerikai haditengerészet miért nem képes ezt egyedül megoldani?”
A válaszhoz egy kicsit távolabbra kell visszamennünk a múltba, mint az első pillanatra logikus lenne. Készülő, a tengeri uralomról szóló könyvemben, én is arra a következtetésre jutottam – egyetértve Alfred Mahan és Szergej Gorskov teoretikusokkal -, hogy a tengeri uralom célja és fő mozgatórugója a tengeri kereskedelem biztosítása. Ennek több módja is van, és legtöbbször az ehhez szükséges eszközök sem ugyanazok. Anélkül, hogy az elméletbe és a gyakorlatba mélyebben belemennénk, ennek legegyszerűbb módja, amikor a kereskedelmi hajókat hadihajók kísérik. A vitorlás hadihajók korában, a 18-19. században ennek fő eszközei a fregattok voltak.
„Gyors, jól felfegyverzett egy ágyúfedélzetes hadihajók, amelyek képesek voltak a kereskedelmi hajókat akár a legnagyobb óceáni viharokban is elkísérni”
Ezt azért fontos kiemelni, mert a második világháborúban a brit szigetekre, illetve az onnan a Szovjetunióba induló szállítmányokra leselkedő német tengeralattjárókból és kisebb felszíni egységekből álló portyázók ellen úgy Nagy-Britannia, mint az Egyesült Államok komoly számú kísérőhajót – többek között a vitorlás fregattok utódait – vetett be. A hidegháború alatt az amerikai haditengerészet kifejlesztett egy mára legendássá vált rakétás fregattot, az Oliver Hazard Perry osztályt. A nem kevesebb mint 71 egységből álló típus az 1980-as évekre a US Navy meghatározó kísérőhajójává vált.
„Ebbéli tisztségében az 1980-88 között dúló iraki-iráni háború egyik mellék hadszínterén, a Perzsa-öbölben dúló, úgynevezett tanker háborúban ezek az egységek kísérték a nyugati országok olaját szállító kereskedelmi hajókat. Eközben többet is iráni rakéta találat ért, illetve szenvedett iráni tengeri akna által okozott sérüléseket”
Ez a kategória, azaz egy relatív kisméretű, de óceáni hajózásra alkalmas, olcsó, könnyen gyártható kísérőhajó most teljesen hiányzik az amerikai haditengerészet leltárából! De nem csak ez az oka annak, hogy az amerikai elnök szó szerint könyörgött keleti és nyugati szövetségeseinek, segítsenek újranyitni a világ olaj és földgáz ellátásának ötödéért felelős rendkívül fontos helyszínt. Szintén rendkívül rövidlátó módon az amerikai flotta nemrégiben kivonta megmaradt, fatestű aknamentesítő hajóit, és jelenleg egészen minimális tengeri akna elleni képességekkel rendelkezik. Ám ez még mindig nem az utolsó, sőt nem is legfontosabb ok, ami miatt a legkeskenyebb pontján mindössze 39 kilométer széles szoros felett az Egyesült Államok 80 éve először súlyos kudarcot szenvedett a tengeren.
„Elsőként a földrajz az, amely korlátozza az amerikai haditengerészet erejét”
A szorosban csupán két hajózási sáv van, mindegyik körülbelül 3 kilométer széles. Északon Irán, délen pedig Omán Musandam-félszigete határolja őket. A relatíve szűk helyen nehéz manőverezni a hadihajókkal, és Irán ezt maximálisan kihasználhatja. Amennyiben az Egyesült Államok vagy valamelyik szövetségese megpróbálná hadihajókkal kísérni a sebezhető tankereket, szinte bizonyos, hogy koncentrált iráni támadás érné a köteléket, és valószínűsíthető módon súlyos veszteségeket, akár hadihajók elvesztését is okozva ezzel. Napjainkban pedig ez a kockázat amelyet egyetlen modern állam haditengerészete sem tud vagy akar vállalni. Tegyük hozzá némileg meglepő módon.
„Ez a tény kiegészítve a mozaik védelemnek nevezett decentralizált iráni parancsnoki struktúrával, illetve az alábbi fegyverekkel, olyan fenyegetést jelent, amely még az Egyesült Államok haditengerészete számára is szó szerint halálos veszélyt jelent a Hormuzi-szoros szűk vizein”
Csak egy érdekes információ, a szorosban sűrűn előforduló szupertankerek már egy nappal előbb elkezdenek fékezni, ha kikötő felé közelednek. Könnyen belátható, hogy a szűk szorosban ezen hajók gyakorlatilag védtelenek például egy torpedó támadással szemben.
„Nemrégiben Irán közzétett egy videót, amely bemutatja a blokádhoz használt fegyverarzenálját”
Ghadir: 330 kilométer hatótávolságú cirkálórakéta mobil indítóállványokon
Naszr-1: partvédelmi célú, rövid, 35 kilométer hatótávolságú irányított rakéta, amelyet motorcsónakokról, teherautókról vagy bunkerekből indítanak
Khalidzs Farsz: kvázi-ballisztikus rakéta 300 kilométeres hatótávval, amely elektro-optikai irányítás segítségével állítólag képes mozgó hajókat eltalálni
Abadil-2 és -3 kamikaze drónok: vasúti indításúak, hajóradarok és felépítmények elleni támadásokra
Shahed-136 drónok: szárazföldi támadásra tervezett, haditengerészeti felhasználásra átalakított drónok, amelyek gyorscsónakokról vagy rejtett indítóállásokról képesek tankereket vagy part menti létesítményeket eltalálni
Zolfaqar drónok: kis, robbanóanyaggal megrakott csónakok, amelyek nagyobb hajók elleni tömeges támadásra lettek tervezve
A fentieken túl több fajta tengeri akna, illetve több százra tehető (!) gyors motorcsónak áll készen a bevetésre. Ez utóbbiakról nemcsak tengeri aknákat, hanem kisebb, hajó elleni rakétákat is indíthatnak a Forradalmi Gárda egységei. Előbbieket azonban nemcsak hadihajókról, hanem a környék jellegzetes daunak nevezett kereskedelmi hajóiról és lehet telepíteni.
Hogy Irán meg merte lépni ezt a lépést, azt mutatja, hogy az Irak elleni 2003-as amerikai invázió tanulságai a perzsa vezetés részéről nem mentek veszendőbe. A szoros lezárásával több tucatnyi tanker ragadt a szoros bejáratának mindkét oldalán, amely arra kényszerítette a Perzsa-öböl kőolaj- és földgáz kitermelő országait, hogy tároló kapacitás híján már a háború második hetében korlátozzák a termelésüket. A szoroson iráni engedély nélkül áthajózni próbáló hajók elleni támadások nyomán elszálló biztosítási árak, illetve a 20 darab megrongált/elsüllyesztett kereskedelmi hajó a kőolajtermék- és földgáz árak elszállásával jártak világszerte.
„A helyzet szemlátomást meglepte az amerikai vezetést, amelyről Trump elnök sokszor egymásnak ellentmondó, indulatos kijelentései is tanúskodnak”
A lassan a rekordot döntő benzin-, dízel- és kerozin árak jelentős mértékben csökkentik a republikánusok esélyeit az amerikai félidős választásokon 2026 novemberében. Hogy ez a forgatókönyv, amelyről az iráni vezetés többször is beszélt korábban, miért kerülte el az amerikai döntéshozók figyelmét, arra nincs jó válasz. Pedig a szintén az öbölben húzódó internetes gerincvezetékről még nem is beszéltünk, amelynek elvágása akár 12 hónapra 15-30 százalékkal csökkentené a világ internet forgalmazásának sebességét. Ez a helyzet az öbölbeli országok gazdaságának garantált összeomlásán túl a mesterséges intelligencia alkalmazásoktól az online kereskedelmen át egészen a tőzsdék és repülőterek működéséig számtalan területén fejtené ki káros hatását. Tudtam, de nem sejtettem? Vajon az előzőek a puskaporos hordó mellett gyufával játszókat is mentesíti a következmények elszenvedése alól?
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
“Elvesztette egyeduralmát Amerika a világtengereken”
Az ilyen bombasztikus kijelentésekkel várjuk meg a háború végét. Amúgy “egyeduralma” Amerikának soha nem volt, legfeljebb dominanciája. De a többi hadiflotta megléte reális valóság és mindig is az volt. A tengereken nemcsak amerikai hajók cirkáltak és cirkálnak.
Sokkal nagyobb probléma lesz ebben a megvadult világban az olajár robbanás.