Kezdőlap » Nagykép » Eltemették a hős tengerészeket

Eltemették a hős tengerészeket

Szentpéterváron a szerafimovszki temetőben a hét végén végső búcsút vettek a Barents-tengeren szerencsétlenül járt tengeralattjáró 14 elhunyt tengerészétől. Köztük hét első osztályú hajókapitánytól. A legénység az egyik legkiválóbb volt az orosz flottában, és maguk is részt vettek a tengeralattjáró kiépítésében és tesztelésében.  Ebben a temetőben nyugszanak a 19 éve elsüllyedt Kurszk tengerészei is.

Fotó:EUROPRESS/OLGA MALTSEVA/AFP

A tudományos-kutatási célokat szolgáló, a hadsereg részére mélytengeri küldetést teljesítő merülő járművön július 1-én tűz ütött ki, amelyet eloltottak, ám a személyzet 14 tagja a keletkezett füsttől életét vesztette. Egy ASZ-12-es, nem hivatalosan csak Losariknak nevezett nukleáris meghajtású tengeralattjáróról van szó, amelyet kutatási célokra építettek, és társainál mélyebbre képes merülni. Alapvető feladata a Barents-tenger élővilágának a feltérképezése volt, de amerikai források szerint a tengerfenék infrastruktúrájának kialakításában, így például adóvevők telepítésében is részt vett. A tűz az akkumulátor részlegben keletkezett, és egyes feltételezések szerint az elemekből elfolyt hidrogén lokális robbanáshoz, majd a tűzhöz vezetett. A tengeralattjárót Szeveromorszk kikötőjébe szállították, ahol a flottaparancsnokság végzi a nyomozást.

Ellátogatott a helyszínre az orosz védelmi miniszter is. Szergej Sojgu elmondta, hogy a legénység hősiesen viselkedett ebben a kritikus helyzetben. Először kimenekítettek egy civil dolgozót az égő egységből, és lezárták a bejáratot, hogy meggátolják a tűz tovább terjedését. Folyamatosan a jármű megmentésén dolgoztak. Föláldozták az életüket a lángok megfékezése érdekében, és hogy megmentsék a társukat és a tengeralattjárót. A tengeralattjárón lévő civil személyen kívül a balesetet a legénység négy tagja is túlélte. Sojgu kiemelte, hogy a nukleáris meghajtás épen maradt, és a legénység mindent megtett a védelme érdekében. Ezt megerősítette a norvég Sugárzási és Nukleáris Biztonsági hatóság is, amely közölte, hogy a balesetet követően nem regisztráltak kirívóan magas sugárzási szintet a régióban.

Vlagyimir Putyin részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak, az orosz állam pedig támogatásban részesítette az elhunytak családjait. Az elhunyt tisztek megkapták az Oroszország hőse címet.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.