„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Tuzovszki Viktória írása a #moszkvater.com számára
„Van, hogy úgy tűnik, az intézmények az emberek feje fölött hoznak döntéseket. Ez az eset azonban jól ábrázolja, hogy érdemes komolyan venni az európai parlamenti választásokat”
Az illusztráció Mesterséges Intelligencia használatával készült
A „Chat Control 1.0” bár ideiglenes rendeletként indult, már 2021 óta érvényben van. A jogszabály megítélése nem egyhangú, számos kritika érte civil szervezetek, európai parlamenti képviselők és adatvédelmi szervezetek részéről. Sokan a magánélet megsértését és a privát üzenetek korának végét látják benne. Ellenzői inkább veszélyforrásként, mintsem megoldásként tekintenek rá, és arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel kezdetét veszi egy olyan rendszer kiépítése, amely általánossá teszi az európai átlagpolgár elektronikus kommunikációjának ellenőrzését.
„De mit foglal magába pontosan ez a rendelet és mi a különbség a Chat Control 1.0 és 2.0 között?”
A folyamat évekre nyúlik vissza. Az Európai Bizottság 2020-ban kezdett el ezen a koncepción dolgozni, miután elindította a gyermekek bántalmazása elleni uniós stratégiáját. Ennek részeként terjesztette elő azt az átmeneti jogszabály javaslatot, amelyre annak bírálói egyszerűen Chat Control 1.0-ként hivatkoznak. A 2021-ben érvénybe lépett rendelet hivatalosan az EU 2021/1232 rendelet. A jogszabály átmeneti időre szól, amíg nem hozzák létre az állandó jogi keretet a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem ügyében. Ez lenne a Chat Control 2.0, ám ennek bizonyos pontjaiban egyelőre nincs egyetértés.
„Az Európa Bizottság Chat Control 1.0 javaslata lehetővé teszi bizonyos üzenetküldő és kommunikációs szolgáltatóknak, hogy ideiglenesen felmentést kapjanak az ePrivacy-irányelv egyes rendelkezései alól, és önkéntes módon felderíthessék a gyermekek szexuális bántalmazására utaló kommunikációs tartalmakat”
A felmentésre azért van szükség, mivel az ePrivacy uniós jogszabály védi az elektronikus kommunikáció bizalmasságát és tiltja a jogosulatlan megfigyelést és tárolást. Ennek értelmében a Chat Control 1.0 olyan átmeneti szabályozás, amely jogilag nem kötelezi a szolgáltatókat a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos tartalmak (CSAM) felderítésre, csak lehetőséget teremt rá. A szolgáltatók saját maguk dönthetnek arról, átvizsgálják-e a felhasználók szöveges, kép- és videóüzeneteit.
A 2021 óta érvényben lévő Chat Control 1.0 jogszabály 2026. április 3-án lejárt, miután az európai parlamenti képviselők elutasították az ePrivacy-irányelv hatályos eltérésének meghosszabbítását. Ezt követően a kommunikációs szolgáltatók elveszítették jogalapjukat arra, hogy önkéntesen szkennelhessék illegális tartalmak nyomában a felhasználók csevegéseit. Erre az Európai Tanács úgy döntött, a javaslatot visszaküldi az Európai Parlamentnek második olvasatra. Az újraszavazás esetében viszont az elutasításhoz már nem elegendő az európai parlamenti képviselők egyszerű többsége, hanem az Európai Parlament összes tagjának abszolút többsége – minimum 361 fő – szükséges. 2026. július 9-én 314 képviselő állt ki a teljes elutasítás mellett, és 276 a meghosszabbítás oldalán. Bár a résztvevő szavazók többsége ellenezte a rendeletet, nem érték el a 361 főt. Ennek következtében a Chat Contol 1.0 (EU 2026/1881 rendelet) hatályba lépett egészen 2028. április 3-ig. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az EP képviselők sikeresen megszavaztak néhány enyhítő módosítást a szövegben, amelyeket a Tanács is elfogadott. Ennek következtében a jogszabály hatálya nem terjed ki a végpontok között titkosított kommunikációra, így az elektronikus hírközlési szolgáltatók ezeket a tartalmakat nem ellenőrizhetik.
„Van, hogy úgy tűnik, az intézmények az emberek feje fölött hoznak döntéseket. Ez az eset azonban jól ábrázolja, hogy érdemes komolyan venni az európai parlamenti választásokat”
Ez az az uniós intézmény, amelybe a polgárok közvetlenül választhatják meg a képviselőiket, akiken keresztül érvényesíteni tudják a hangjukat az uniós jogalkotás során. Ebben a konkrét esetben a képviselők abszolút többsége nem szavazta meg jogszabály eltörlését, ami jelezheti, hogy nem érezték a polgárok részéről az erős felháborodást. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a Parlamentnek volt lehetősége arra, hogy eltörölje az átmeneti Chat Control 1.0-t.
Tehát az ePrivacy-irányelv alóli ideiglenes eltérést – Chat Control 1.0 – arra az átmeneti időszakra szánta az Európai Bizottság, ameddig sikerül létrehozni a végleges és állandó uniós rendszert. Az erre tett javaslat a 2022-ben előterjesztett Chat Control 2.0. Ennek alapján a Bizottság arra kötelezné a kommunikációs szolgáltatókat, hogy első lépésként hajtsanak végre egy kockázatértékelést, és vizsgálják meg, mennyire valószínű, hogy platformjaik felhasználhatóak gyermekek szexuális bántalmazására. Ezt követően, egy nemzeti bíróság vagy független közigazgatási hatóság adhatna ki hivatalos felderítési határozatot a szolgáltatóknak. A Bizottság szövege nem említi külön a végpontok között titkosított és nem titkosított üzeneteket, így sokan a szöveget úgy értelmezik, hogy a felderítési határozat kiadását követően a felderítési kötelezettség minden üzenetre kiterjedne. Ez a javaslat egyik legerősebben kritizált pontja, amelyben az uniós intézmények között nincs egyetértés.
„A jelenleg érvényben lévő, 2026 júliusában elfogadott és önkéntes alapon alkalmazható Chat Control 1.0 kizárólag a nem titkosított üzeneteket érinti, mint például a Gmail, Apple iCloud Mail, Instagram Direct Message, Skype vagy Microsoft Outlook. Az európai parlamenti képviselők fellépésének köszönhetően a jogszabályt nem lehet alkalmazni a végpontok között titkosítást alkalmazó platformokon, mint például a WhatsApp vagy a Signal”
És az EP képviselők az állandó Chat Control 2.0 tervezet esetében is felléptek a titkosított üzenetek védelmében. 2023-ban olyan módosítási javaslattal álltak elő, amely konkrétan kimondja, hogy „az ilyen felderítést elrendelő határozatok nem vonatkoznak a végponttól végpontig terjedő titkosításra”. Ugyanakkor ahhoz, hogy megalkossanak egy új jogszabályt, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia ugyanazt a szöveget. Az intézmények között ezért háromoldalú tárgyalássorozat, trilógus zajlik, amelyen az Európai Bizottság is részt vesz. Ez a tárgyalássorozat most is folytatódik, hiszen a kulcsfontosságú kérdésekben egyelőre nincs egyetértés.
A legkritikusabb pont a végpontok között titkosított üzenetek lehetséges szkennelése. Ahhoz, hogy a szolgáltatók átvizsgálhassák azokat, kliensoldali ellenőrzést kellene használniuk. Ez azt jelenti, hogy a kommunikációs tartalmat a felhasználó eszközén ellenőriznék még a titkosítás előtt vagy a visszafejtés után. Emberi jogi és digitális jogi szervezetek, tech vállalatok és jogi intézmények figyelmeztetnek arra, hogy a kliensoldali ellenőrzés rendszerszintű biztonsági kockázatokat hordoz magában. A végpontok közötti titkosítást úgy tervezték, hogy csak a küldő és a címzett ismerhesse az üzenet tartalmát. Amennyiben a szkennelést a titkosítás előtt végzik el az eszközön, azzal lényegében egy rendszerszintű hátsó kaput hoznak létre, amely strukturális sebezhetőséget jelent. A nem megfelelő személy kihasználhatja ezt adatok ellopására vagy a felhasználó megfigyelésére. Ezen felül, további aggodalomra ad okot, hogy az ellenőrzés idővel kiterjedhet további területekre is.
„Az eljárás, amelyet ma a gyermekek védelmében alkalmaznak, holnap bármely más célra felhasználhatóvá válhat. A magánbeszélgetéseinket megfigyelhetik és kiszűrhetik belőlük a keresni vélt tartalmakat. Politikai nézeteink, véleményünk, kapcsolataink, szokásaink, fényképeink és videóink, mind nyitott könyvvé válhatnak. Ez lenne az a szabadság, amely kiemeli az Európai Uniót a sorból?”
Az üzeneteink ellenőrzése fizikai értelemben nem korlátozna minket, viszont az online kommunikációs szokásaink minden bizonnyal megváltoznának. A legfontosabb kérdés pedig, hogy mi fog történni akkor, ha nem tetsző, de nem jogellenes tartalmat találnak a beszélgetésinkben? Ez olyan fontos pont, amire már most fel kell hívni a figyelmet. Hiszen az ePrivacy-irányelv is addig védte az elektronikus kommunikáció bizalmasságát, ameddig nem szavaztak meg egy rendeletet, amely lehetőséget biztosít az attól való ideiglenes eltérésre. És bár a fókusz jelenleg a gyermekvédelmen van, idővel minden bizonnyal ez is bővülhet. És ha üzeneteink nem illenek bele a felülről meghatározott „európai normába”, félő, hogy az következményekkel járhat.
„A Bizottság Chat Control 2.0 javaslata továbbá szorgalmazza egy uniós szintű koordinációs központ létrehozását, amely a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel fog foglalkozni”
A Bizottság esetében erőteljesen megfigyelhető az igény a központosításra. Ez ebben a kérdésben sincs másképp. A központ a szolgáltatókat támogatná a felderítésben és gyűjtené a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagokat. Felderítési technológiákat fejlesztene a szolgáltatók számára, és fenntartana egy adatbázist az ismert gyermekbántalmazási tartalmakkal. Az általa kezelt információt megosztaná az Europollal és az illetékes nemzeti hatóságokkal. Ezzel létrejönne egy újabb uniós központ, amely azt szorgalmazná, hogy a tagállamok ne külön-külön járjanak el ebben a témában, hanem az információ egy helyen összpontosuljon, amely természetesen szorosan együttműködne a Bizottsággal.
Ezek alapján elmondható, hogy a Chat Control esetében a legtöbb kritikát a digitális magánbeszélgetésekhez való jog lehetséges elvesztése adja. Sok embert megijeszt a kirajzolódó folyamat, és a jövő, ami felé az Európai Unió halad. Hiszen az EU mindeddig büszkén hangoztatta, hogy kiáll a magánélet védelme és az adatvédelem mellett. A Chat Control javaslatokból ugyanakkor kirajzolódik a törekvés az uniós polgárok feletti nagyobb szintű ellenőrzésre. Félő, hogy ennek mértéke konfliktusba kerül majd az általunk megszokott szabadsággal.
Források:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32021R1232
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52022PC0209
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-9-2023-0364_HU.html
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Horváth Ervin says:
Az eu összes “aggódása” hazug és álságos. A gyermekek bántalmazásának messze-messze a leggyakoribb formája az, amikor a túlkoros osztálytársak csinálnak a gyermekkel olyasmit (pl. a wc-ben), amit leírni se szeretnék most itt. De az “egyszerű” bántalmazás, vagy a tanóra zavarása se apróság. Kérdem én: milyen orvos, milyen mérnök lesz abból a gyermekből, aki rettegve megy reggel az iskolába és éhesen ér haza mert elvették a tízóraiját, és örülhet, ha nem verték meg — csak úgy, jókedvükben.
És a tanulni nem képes és nem is akaró, az órákat ellehetetlenítő kölykök átirányítása másik iskolába az ugye “szegregáció” … elmehet az egész libernyálas eu oda, ahová gondolom.
(nem pont ide tartozik, de a gondolatmenet hasonló: az eu “aggódik” a közlekedési balesetek miatt, miközben az emberek életcéljainak a széttaposását végzi, megfeledkezve arról, hogy 4-szer annyi öngyilkosság történik, mint halálos baleset … és eközben az eu támogatja az ukrajnai háborút … ne mondja nekem senki, hogy az eu-t egy icipicit is érdekli az emberek élete és sorsa! Csak hazug ÜRÜGY monden a korlátozásunkhoz, az életcéljaink elpusztításához)
Stier Gábor says:
Ez is egy vélemény.