„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A sors iróniája, hogy az ukrán hadsereg dízel szükségletét orosz nyersolajból finomították orosz cég tulajdonában lévő feldolgozóban. A Balkán legnagyobb, és Bulgária egyetlen kőolaj finomítója, a Lukoil Neftochim Bourgas AD ugyanis a Lukoil európai portfóliójának a része”
Fotó:EUROPRESS/Nikolay DOYCHINOV/AFP
Az orosz Rybar Telegram csatorna csapata már tavaly szeptemberben felfedte, hogy a bolgárok amerikai közvetítő cégeken és a helyi alvilág segítségével Lengyelországon, Románián és Magyarországon – a kormány csak azt tiltotta meg, hogy közvetlenül az ország területérről szállítsanak fegyvert – keresztül a parlament tiltását megkerülve hogyan látták el fegyverrel és lőszerekkel Ukrajnát. Fél évvel később, most a német Die Welt újságírói is lerántották a leplet a szürke szférán át zajló reexportról. „Az ország, amely titokban megmentette Ukrajnát” hangzatos címmel megjelent írásból kiderül, hogy a háború első hónapjaiban az ukrán hadsereg lőszer szükségletének mintegy harmadát biztosította a volt kormányfő Kirill Petkov és csapata. Újabb bizonyíték arra, hogy a „harvardi fiúkat” jó érzékkel és jó időben dobták át az Atlanti-óceán túloldalára.
„Újabb bizonyíték arra, hogy Petkovék a kormány élén mennyire megszolgálták megbízóik beléjük vetett bizalmát”
A Bulgáriából érkező fegyverek és lőszerek jelentős része az ukrán határtól 70 kilométerre lévő lengyelországi Rzeszów repülőterén keresztül jutottak el a rendeltetési helyükre. A 2022-es év első félévében, a Petkov-kormány bukásáig 60 járat landolt Bulgáriából a kelet-lengyelországi város repülőterén. A német lap információi szerint a szállítmányokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok finanszírozta, és azért volt rájuk szükség, mert a nyugati szállítmányok még nem indultak meg.
„A német újságírók nyomozásának ennél is érdekesebb felfedezése, hogy a 2022-es év egyes időszakaiban külföldi közvetítőkön keresztül a Lukoil burgaszi finomítójából biztosították az ukrán dízel olaj szükségletek 40 százalékát”
A @bulgariaz csatorna újságírójától származó információk alapján az üzemanyag vasúti ciszternákban máig ömlik Ukrajnába. A román határ közelében élő helyiek arról számolnak be, hogy 40 vagonból álló, sokszor három mozdony által vontatott szerelvényekből egyre több megy Ukrajna irányába, és ilyen forgalmat a határon 20 éve nem tapasztaltak. Így az is egyértelmű, hogy az ebben a kérdésben semlegességet hirdető bolgár hivatalos állásponttal és a közvélemény döntő többségének a véleményével szembe menve egyes helyi cégek milliókat keresnek az üzleten.
„Ezek után nem lepődhetünk meg azon sem, hogy az elmúlt évben az Ukrajnába irányuló bolgár export 130 százalékkal megnövekedve elérte az 1,2 milliárd levát, Ukrajna pedig az Európai Unión kívüli országok között az Egyesült Államokat megelőzve Bulgária első három legnagyobb kereskedelmi partner közé lépett előre”
Ezt a növekedést elsősorban nem is a fegyverszállítások, hanem az üzemanyag export alapozta meg. A 2022-es év első nyolc hónapjában az üzemanyagok exportja 1,5 millióról 700 millió levára, azaz több mint 500-szorosára növekedett. Az energetikai szférára egyébként nem terjedt ki a parlament által elfogadott export tilalom.
„A sors iróniája, hogy az ukrán hadsereg dízel szükségletét orosz nyersolajból finomították orosz cég tulajdonában lévő feldolgozóban. A Balkán legnagyobb, és Bulgária egyetlen kőolaj finomítója, a Lukoil Neftochim Bourgas AD ugyanis a Lukoil európai portfóliójának a része”
Még tavaly májusban egyébként arról terjedtek hírek, hogy az uniós szankciók miatt a burgaszi finomító akár le is állhat, ám az Európai Bizottság 2024-ig átmenetileg engedélyezte Bulgáriának is orosz olaj importját és felhasználását belső szükségletekre. S mily meglepő, a Fekete-tenger partján lévő üzem az előző évinek a duplájára növelte a termelését, miközben a bolgár piacra a finomított termékeknek csupán a fele jutott. A kőolaj termékek másik fele Románián keresztül Ukrajnában kötött ki, és az export máig folyamatos. Ne lepődjünk meg, de az EU emiatt nem emelt szót.
A Lukoil portfóliójában a külföldön finomított olajtermékek 32 százalékot tesznek ki. A legnagyobb finomítót, a szicíliait azonban az orosz cég kénytelen eladni az izraeli G.O.I. Energynek, ezzel elveszíti a külföldi feldolgozás 60,76 százalékát. A külföldi aktívumok között marad a romániai Petrotel Lukoil és a bulgáriai Lukoil Neftochim Bourgas. Feltehetően ezek sem sokáig. Romániából ugyanis kivonul a Lukoil, míg a burgaszi finomító államosítására a bolgárok már több kísérletet is tettek.
„Egyelőre azonban még a Lukoil a haszonélvezője az ukrajnai export miatt felfuttatott termelésnek”
Ne feledjük azonban el azt sem, hogy az ukrán hadsereg dízel szükségleteinek mintegy harmadát fedező exportnak köszönhetően is húzódik a háború, halnak meg az orosz katonák, és ez a cég vezetését egy pillanatig nem zavarta. Ennek fényében azonban talán jobban megérthetjük, hogy miért lett hirtelen olyan csúszósak a lépcsők a Lukoil egyes menedzsereinek otthonában, és miért nem mernek mostanában az ablakon kifelé nézelődni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Klausenburgischer says:
Nagyon durva hogy Bulgáriát is ennyire kézben tartja Amerika. Azt a Bulgáriát amelyért Oroszország két ízben is háborúzott az 1853-56os és az 1877-78 as háborúkban, a krími háborút elvesztve érte, anyagi csőd, Alaszka eladása … majd csalódás az 1878as Berlini konferencián ami az oroszokat a némettel ellentétes pályára állította két világháborúban … az a Bulgária amelynek a főterén nem bolgár szentről hanem Alexander Nevszky-ről neveztek el katedrálist … az a Bulgária amely a második világháborúban egyetlen katonát nem küldött az orosz ellen és az egyetlen olyan állam volt ami a némettel szövetkezett, területet nyert és ezt megtarthatta a végén.
HandaBandy says:
…s a pénznek nincs szaga. Pláne olajszaga nem.
Pont Bulgária. Ami elvileg oroszbarát volt.
Vicces dolog ez a történelem, avagy az erkölcs az alkalom hiánya.
csakafidesz says:
Teljesen egyetértek. Amúgy az üzletben nincsen barátság, csak érdek van. A nyugati cégek is ott kerülik meg az embargót ahol tudják. Annak idején a Szovjetunió ellen kidolgozták a COCOM listákat és gondosan ellenőrizték is, hogy ne kerülhessen azon szereplő árú az oroszokhoz. Moszkva mégis be tudott spájzolni mindenből ami a listákon szerepelt. A pénz szava volt a döntő..