„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Belgrád máig őrzi a NATO-bombázás nyomait

2018. jún. 14.
Majláth Ronald

MEGOSZTÁS

Bizarr üzleti javaslattal állt elő az amerikai elnök tulajdonában lévő Trump Hotels a szerb fővárosban: a szállodalánc megvásárolná a vezérkar 1999-ben lebombázott épületét, hogy luxusszállót emeljen a helyén. Belgrádba utaztunk, hogy megnézzük, hogy állnak a 18 éve lebombázott épületek.

A Szerb Rádió és Televízió tizennyolc éve lebombázott épülete Belgrádban

A Szerb Rádió és Televízió tizennyolc éve lebombázott épülete Belgrádban
Fotó:EUROPRESS/AFP/ANDREJ ISAKOVIC

– Politika – így válaszol arra a kérdésünkre Bojan, hogy miért nem állította még helyre egyetlen kormány sem a Szerb Rádió és Televízió tizennyolc éve lebombázott épületét. Belgrádban, a Tasmajdan parkban járunk, ahol a júliusi forró napon szerb fiatalok edzenek az itt kialakított kondiparkban. Kilátás nyílik a Takovska utcai tévészékházra is, amely 1999. április 23-án kapott bombatalálatot. A támadásban 16-an haltak meg, többségében technikusok, operatőrök és sminkesek, akiknek a tévé vezetősége szándékosan nem szólt arról, hogy a NATO lebombázhatja az épületet.

Tizennyolc év után a székház egy része ugyanúgy néz ki, mint közvetlenül a bombatámadást követően, hogy örök mementóként szolgáljon az utókornak. A húszas éveit taposó Bojan, és barátja, Uros számára ez már természetes látvány. A légiháború időszakából annyira emlékeznek, hogy a rádióból és a tévéből állandóan hazafias dalok szóltak akkoriban, az utcán pedig mindenki rohant, amikor megszólaltak a légvédelmi szirénák. – Nem hiszem, hogy valaha is felújítják ezt a részt is. Mondjuk, azért kicsit jobban megcsinálhatták volna – mondja Bojan, aki minden bizonnyal arra utal, hogy a mementónak szánt épületrészt egy fémlemezzel választották el a parkolótól, amit azóta össze is firkáltak.

Fotó:Majláth Ronald

Belgrád persze még sok helyütt őrzi a NATO-bombázás nyomait. Az észak-atlanti katonai szövetség „Allied Force” nevű hadművelete 1999. március 24-én kezdődött azzal a céllal, hogy kikényszerítsék a jugoszláv erők távozását Koszovóból. A 11 héten át tartó légiháború alatt Belgrád több tucat találatot kapott. Ezek közül a legtöbb áldozatot a köztévé, illetve a kínai nagykövetség elleni támadás követelt. A NATO-erők távozása után bizonyos épületeket azonnal felújítottak, máshol hosszú éveknek kellett eltelnie, hogy végre történjen valami. Így a lebombázott Avala-tornyot a helyi lakosság unszolására csak 2010-re állították helyre, a Hotel Jugoslavija felújítását pedig csak 2015-ben jelentették be, miután az a Kempinski szállodalánc része lett. Legutóbb, márciusban a kétszer is lebombázott, egykori szövetségi belügyminisztérium Milos fejedelem utcai épületét tették végérvényesen a földdel egyenlővé, miután az AFI Europe nevű cég kötelezettséget vállalt arra, hogy 200 millió euróból felépíti itt a Skyline Belgrade nevet viselő, 68.000 négyzetméteresre tervezett lakó- és üzleti komplexumot. Ma azonban még csak egy gödör áll a leendő épület helyén, amit paravánokkal zártak el az érdeklődőktől.

Nem úgy, mint a valamikori jugoszláv vezérkar (Generalštab) lebombázott épületét, ami Belgrád belvárosában, a kormány épületétől alig 50 méterre fekszik, a Nemanja utcában. Így akarva-akaratlanul Belgrád egyik nevezetessége lett napjainkra a két külön épületből álló komplexum, ami a Sutjeska-völgyet jelképezi, ahol a második világháború egyik legfontosabb balkáni csatája zajlott Tito partizánjai és a német erők között. Múlt héten a szerb kormánypárti bulvárlap, az Informer egy egészen meglepő hírről számolt be: a Trump Hotels 70 millió dollárért megvásárolná az épületet, majd 85 ezer négyzetméteren luxus-apartmanokat, éttermeket, galériákat és szabadidő-központot alakítanának ki itt. Ivica Dacic szerb külügyminiszter megerősítette a lapnak az információkat, a szocialista politikus szerint a komplexum még kiváló reklám is lenne az országnak.

A valamikori jugoszláv vezérkar, a Generalštab lebombázott épülete, ami Belgrád belvárosában, a kormány épületétől alig 50 méterre fekszik

A valamikori jugoszláv vezérkar, a Generalštab lebombázott épülete, ami Belgrád belvárosában, a kormány épületétől alig 50 méterre fekszik
Fotó:Majláth Ronald

– Ennél megalázóbb ajánlatot még senki nem kapott a világon, idejönnek, lebombáznak, aztán szállodát építenek a helyére – így fakad ki Zlatko, aki a barátnőjével, Mirjanával már értesült a hírről. A lány közbevág: – Szegényített uránnal bombázták szét Szerbiát, sokan halnak meg azóta rákban errefelé. Inkább ezzel kellene foglalkozni! Zlatko egyébként nem fűz sok reményt ahhoz, hogy megmaradjon az épület. Szerinte ha pénzt lát benne a kormány, akkor eladják, és fel fog épülni a helyén a luxushotel.

Kíváncsiak voltunk a szerb kormánypárt véleményére is Trumpék ötletével kapcsolatban. Ljubisa Stojmirovicot, a Haladó Párt parlamenti képviselőjét a szerb országgyűlésben, a szkupstinában kerestük fel, ahol a politikus elmondta: véleménye szerint azért nem renoválták eddig a vezérkar épületét, mert egyetlen kormány sem volt olyan bátor, hogy egy ekkora beruházásba belefogjon. – Én sosem újíttatnám fel ezt az épületet, hanem közszemlére tenném, hogy mindenki lássa, miféle kegyetlenséget művelt a NATO – mondja Stojmirovic, aki úgy tartja, Szerbia sosem szolgált rá, hogy ezt tegyék vele.

A vezérkar épülete között húzódó út a Sutjeska folyót szimbolizálja, ahová a déli szárnyról ma is hullanak a bombázás törmelékei. Egy fából ácsolt védőfolyosót készítettek ide, hogy ne sérüljenek meg a járókelők. A turisták időnként összeszedik a lehullott köveket, hogy szuvernírként hazavigyék magukkal a lebombázott jugoszláv vezérkari központ egy darabját.

MEGOSZTÁS

Majláth Ronald
Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK