//Ázsiában is a Nyugattal küzd Oroszország
Vlagyimir Putyin orosz elnök az indiai miniszterelnökkel való találkozóján a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) vezetőinek 2022. szeptember 16-i szamarkandi csúcstalálkozóján #moszkvater

Ázsiában is a Nyugattal küzd Oroszország

MEGOSZTÁS

Oroszország számára a nyugati kapcsolatok összeomlása után az új kitörési pontot jelenti az indiai-csendes-óceáni térség. A 2022-es év ebben a régióban is a tömbösödést hozta. Míg az egyik oldalon kirajzolódik a Washington-Szöul-Tokió, addig a másikon a Moszkva-Peking-Phenjan tengely. Oroszországtól az Ukrajna elleni invázió után különböző mértékben, de eltávolodott Japán és Dél-Korea, míg a két tömb között egyelőre inkább semleges álláspontot elfoglaló Új-Delhi kegyeiért meg kell küzdenie a Nyugattal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az indiai miniszterelnökkel való találkozóján a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) vezetőinek 2022. szeptember 16-i szamarkandi csúcstalálkozóján #moszkvater
Vlagyimir Putyin orosz elnök az indiai miniszterelnökkel való találkozóján a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) vezetőinek 2022. szeptember 16-i szamarkandi csúcstalálkozóján
Fotó:EUROPRESS/Sergei BOBYLYOV/SPUTNIK/AFP

Moszkva és Új-Delhi viszonya mindig megbízható partneriként volt leírható, az elmúlt év történései azonban új perspektívába helyezték Oroszország szemében Indiát. A nyugati kapcsolatok megszakadása felértékelte Indiát, ami a gazdasági kapcsolatok felfutásában is megmutatkozott. Az áruforgalom – a 2021-es 12 milliárdhoz képest már ekkor elérte a 17 milliárd dollárt­ –­ már az első három negyedévben 133 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Oroszország lett India első számú olajszállítója. Az ide irányuló napi 946 ezer hordós orosz export az import 22 százalékát tette ki. De ásványkincsekből is 7,6-szor nagyobb mennyiség érkezett Oroszországból, mint korábban. Megnőtt az Oroszországba irányuló indiai export is, még ha ez teljes egészében nem is jelenik meg a hivatalos adatokban, hiszen a másodlagos szankcióktól félve nyugati technológiák indiai megfelelője, vagy az Indián át érkező nyugati áruk rejtett struktúrákon keresztül jutnak el a rendeltetési helyükre.

Épp ellenkezőleg alakultak Oroszország gazdasági kapcsolatai Japánnal vagy Dél-Koreával. Tokió csatlakozott a szankciókhoz, 15 személyt és 9 szervezetet tett feketelistára, árucikkek sorának, közte több fontos csúcstechnológiának a bevitelét állította le, korlátozta több orosz bank tevékenységét, és leállította az oroszországi befektetéseket. A japán cégek többsége kivonult az orosz piacról, a Szahalin-1 és Szahalin-2 gázprojektben azonban benn maradtak. A büntető intézkedések egyre szélesebb kört ölelnek fel, még a közös oktatási programot is felfüggesztették, míg válaszul Moszkva leállította a Kuril-szigetekről folyó tárgyalásokat, és felfüggesztette ide a vízummentes beutazást.

Az Oroszországgal szemben kivetett szankciókhoz csatlakozott Dél-Korea is, ám a hangos japán asztalcsapkodással ellentétben csak visszafogottan. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az úgynevezett barátságtalan országok közül Dél-Korea viszonyul Moszkvához talán a leginkább barátságosan. Több esetben felmentést kért, nem szakította meg a kulturális és humanitárius kapcsolatokat, és végig jelezte Moszkvának, hogy az ukrán válság rendezése után helyreállítaná a gazdasági kapcsolatokat.  Persze, mindenki tisztában van azzal, hogy ezt csak amerikai hozzájárulással teheti meg. Ezek az országok ugyanis történelmi okokból erősen függnek az Egyesült Államoktól, így Oroszországhoz viszonyulásukat alapvetően meghatározza Washington akarata.

Az Oroszország számára bonyolítja a kapcsolatépítést a kínai faktor is. Peking befolyásának egyre látványosabb erősödése ugyanis aggasztja a térség országait. Ez a legmarkánsabban talán az orosz-indiai relációban látszik. Új-Delhi nem tagadja, hogy Moszkva és Peking stratégiai közeledése kihat a kétoldalú viszonyra is. Az Indiai-óceánon zajlott orosz-kínai tengeri hadgyakorlatot például Új-Delhi kimondottan zokon vette. India attól is tart, hogy Kína idővel túlságosan a befolyása alá vonja Oroszországot, ezzel korlátozza döntéseinek az önállóságát. De Delhi számítana a Kremlre Pekinggel szembeni ellensúlyként is, ezért aztán aggódva figyeli, mennyire gyengül meg Moszkva az ukrajnai háborúban. Ezen okoknál fogva nem mer teljesen hátat fordítani Washingtonnak, és inkább kivárva az erőviszonyok alakulását, semleges álláspontra helyezkedik. Érdekes, hogy a szintén feszült indiai-pakisztáni viszony ellenére Új-Delhit Moszkva és Iszlámábád több szektorban is jól alakuló kapcsolatai kevésbé izgatják. Lényegében ugyanígy elvonatkoztat Szöul Moszkva és Phenjan szoros együttműködésétől.

Egy szó, mint száz, az elmúlt év, az orosz-ukrán háború és az orosz-kínai viszony alakulása igencsak próbára teszi a kelet felé nyitó Moszkva kapcsolatépítését az indiai-csendes-óceáni térségben. Egyrészről Washington minden erővel igyekszik blokkolni szövetségeseinek Oroszországgal szembeni pragmatizmusát, másrészt a térség országai a kínai veszélyen át néznek az orosz kapcsolatok alakítására is. Ezért aztán hiba, ha Moszkva túlságosan és látványosan Pekingre fókuszál, hiszen számolnia kell a régió belső viszonyaival, az egymás közti feszültségekkel is. Az ázsiai terep minden esetre jól mutatja a többpólusú világ viszonyai között a kapcsolat- és szövetségépítés bonyolultságát.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.