„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„A szavazás eredményére hivatkozva Emmanuel Macron a múlt hónapban egy reformcsomag tervezetét jelentette be, amelynek értelmében, a nouméai szerződés keretében korábban visszavont szavazati jogokat újonnan kibővítené, ezzel pedig az őslakosok politikai erejét csökkentené”
Fotó:EUROPRESS/Ludovic MARIN/POOL/AFP
Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük Új-Kaledónia jelenlegi helyzetét, elengedhetetlen a konfliktus történelmi, demográfiai és geopolitikai hátterének ismerete. A térség egy gazdag nikkel forrásokkal ellátott szigetcsoport a Csendes-óceánon, Ausztrália nyugati partja közelében. Új-Kaledóniát a franciák 1853-ban gyarmatosították, és azóta is megtartották az uralmukat felette, vagyis a mai napig Franciaország tengerentúli területének számít.
„A konfliktus gyökerei a nikkel bányászatban, és a sziget demográfiai változásaiban keresendők”
Az 1970-es években Franciaország intenzíven ösztönözte a francia állampolgárok bevándorlását a szigetre, hogy fejlesszék a nikkel bányászat infrastruktúráját. Emellett délkelet-ázsiai vendégmunkások is érkeztek, akik főként a gazdag franciák számára biztosítottak olcsó munkaerőt.
Ez a bevándorlási hullám jelentős demográfiai változásokat hozott, amelyek során az őslakos kanak népcsoport elveszítette abszolút többségét.
Jelenleg a népesség csupán 41 százalékát teszik ki, míg 24 százalék európai, és a maradék 35 bevándorló vagy kevert származású. A demográfiai változás miatt a kanakok a politikai rendszerben nehezebben tudják érvényesíteni az érdekeiket, mivel a bevándorló népesség gyakran az európai érdekek mentén szavaz, mert gazdasági és szociális okokból függ tőlük.
„Válaszként a kanakok olyan választási reformokat sürgettek, amelyek megvonják a szavazati jogot azoktól, akik csak viszonylag rövid ideje élnek a szigeten, hogy így visszaszerezzék a szavazati többséget”
Azonban a francia kormány ezt a követelést elutasította, ami az 1980-as években hatalmas méretű erőszakos zavargásokhoz, és túszejtésekhez vezetett. A békés megoldást 1998-ban az úgynevezett nouméai szerződés hozta meg, amely korlátozta a szavazati jogot a helyi választásokban, és lehetőséget adott Új-Kaledóniának három függetlenségi referendum lebonyolítására egy 20 éves periódus végén.
Az első két függetlenségi szavazást 2018-ban és 2020-ban tartották, és mindkét esetben nagyon szűk többséggel utasították el az új-kaledóniai függetlenséget. A harmadik és egyben utolsó referendumot 2021-ben tartották, amelynél sokan úgy vélték, hogy a függetlenségpártiak többséget szerezhetnek a francia népesség csökkenése miatt.
Azonban a koronavírus-járvány különösen súlyosan érintette a kanak közösséget, amely emiatt a szavazás elhalasztását kérte, hogy biztosítani tudja a népesség széles körű részvételét. Franciaország azonban elutasította ezt a kérést, ami arra késztette a kanakokat, hogy bojkottálják a szavazást. Ennek eredményeképpen a 2021-es referendumon a függetlenséget elutasították egy elképesztően magas, 96 százalékos aránnyal. A kanak függetlenségpártiak új referendum kiírását kezdeményezték, de ezt is elutasították.
„A szavazás eredményére hivatkozva Emmanuel Macron a múlt hónapban egy reformcsomag tervezetét jelentette be, amelynek értelmében, a nouméai szerződés keretében korábban visszavont szavazati jogokat újonnan kibővítené, ezzel pedig az őslakosok politikai erejét csökkentené”
Az intézkedés újabb hullámokat indított el a már így is feszült politikai légkörben. A helyzet gyorsan eszkalálódott, a francia hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el, lezárták a repteret, szükségállapotot hirdettek, és még a TikTok működését is felfüggesztették a szigeten, hogy megfékezzék az információ áramlást, és a tiltakozások szervezését.
Az új-kaledóniai konfliktus nem csupán Franciaország és az őslakos kanakok közötti belpolitikai kérdésekre korlátozódik, hanem jelentős nemzetközi dimenziói is vannak. A sziget kiemelt jelentőségű Franciaország számára, mivel itt található a világ nikkel tartalékainak mintegy 30 százaléka. Ez pedig fontos nyersanyag az elektromos autók energiatároló rendszereibe, ezért kritikus nyersanyagnak tekinthető, amelyre Európának szüksége van annak érdekében, hogy fel tudja venni a versenyt Kínával a zöld technológiákban.
„A francia kormány jelentős támogatásokat biztosít a nikkel kitermelésének folytatásához egy 200 millió eurós terv keretében. Ez ellenszenvet vált ki a kanak lakosság körében, akik úgy érzik, hogy ez túlzottan megnöveli Párizs befolyását a helyi hatóságok rovására. Eközben más nagyhatalmak is érdekeltek az itteni készletekben, Kína már évek óta próbálja növelni befolyását a sziget csoport felett a nikkel iparba történő befektetéseken keresztül”
Franciaország a hasonló neokolonialista gyakorlataiért számos kritikát kap. Az ország leghevesebb kritizálója Azerbajdzsán, amely létrehozott egy szövetséget a dekolonizáció nevében az egykori francia birodalom területén működő szeparatista mozgalmak összefogásával.
A jelenlegi feszültségek hátterében álló egyik vád szerint Azerbajdzsán támogatja az Új-kaledóniai Függetlenségi Frontot, ami a Franciaország és Azerbajdzsán közötti ellentétek fokozódásával magyarázható, különösen miután Párizs katonai és politikai támogatást nyújtott Örményországnak a hegyi-karabahi konfliktusban.
„Philippe Gomes, Új-Kaledónia korábbi kormányzója szerint Azerbajdzsán aktívan finanszírozza a függetlenségpárti Kanak, és a Szocialista Nemzeti Felszabadítási Frontot. Ezt az azeri kormány tagadja”
Az új-kaledóniai helyzet rámutat arra, hogy a globalizált világban a nemzetközi konfliktusokban olyan országok is érintettek lehetnek, amelyekről elsőre nem is gondoltuk volna, viszont a geopolitikai szálak kibogozásával világossá válnak az egyes államok motivációi és kapcsolatai.
Az írást jegyezte: Karl Mátyás Gracián
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater