„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Az oroszok már normalitásra vágynak

2026. máj. 20.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A szorongás növekedése a változás iránti növekvő igényt jelzi az orosz társadalomban” – állítja Ilja Grascsenkov, a Regionális Politikai Fejlesztési Központ igazgatója. A kutató ugyanakkor megjegyzi, fontos megérteni ennek az igénynek a természetét. Ez még nem a radikális politikai felfordulás iránti igény, hanem inkább a normalizáció, a feszültségcsökkentés és a kiszámíthatóság érzéséhez való visszatérés iránti vágy kifejeződése.

Emberek sétálnak el egy virágzó sakura, azaz japán cseresznyefa mellett Moszkva nyugati részén, 2026. április 20-án #moszkvater

Emberek sétálnak el egy virágzó sakura, azaz japán cseresznyefa mellett Moszkva nyugati részén, 2026. április 20-án
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP

Az állami Közvélemény Alapítvány (FOM) friss felmérése alapján a válaszadók 42 százaléka számolt be szorongásos hangulatról a társaságában március végén, míg áprilisra ez az arány egy százalékkal növekedett. Ez arra utal, hogy a szorongás továbbra is folyamatosan magas szinten van. A FOM azt is megjegyzi, hogy az oroszok rendszeresen hallanak kritikát a környezetükben a hatóságokkal kapcsolatban, és elégedetlenséget tapasztalnak az állam intézkedéseivel kapcsolatban.

„Igaz, ez az érzés nem csapódik le széles körű tiltakozásokban, ám azért figyelmeztető”

Az emberek elsősorban a mindennapi életükben várnak konkrét változásokat, nem pedig absztrakt reformokat. Igény elsősorban a világosabb szabályokra, a magánéletbe való kevesebb beavatkozásra, a stabil gazdasági helyzetre, a működő szolgáltatásokre és az új, a megszokott életmódot megzavaró korlátozások enyhítésére, eltörlésére van.

„Más szóval, a társadalom nem annyira nagyszabású ideológiákra, mint inkább a normalitáshoz való visszatérésre vágyik”

Ez pedig a jelenlegi helyzetben azért kulcsfontosságú, mert az ilyen hektikus időszakokban az emberek különösen érzékenyek a biztonság, a jövedelem, a foglalkoztatás, az árak, a kommunikáció, az internet és az általános jövőkép kérdéseire. Figyelmeztető az is, hogy elnök támogatottsága  továbbra is magas (73 százalék), Putyin népszerűségi mutatói és a bizalmi indexe ugyanakkor március végén csökkenni kezdett, ami szintén a háborús elfáradást jelzi.

„Mit kínálhat ebben a helyzetben a kormány?”

Mindenek előtt nem új mozgósítási formulákat, hanem a szorongás csökkentésére irányuló politikát. Ez kevesebb tiltást, több egyértelműséget, nagyobb társadalmi és gazdasági kiszámíthatóságot, valamint a mindennapi élet minőségére fordított nagyobb figyelmet jelent. Más szóval, ma nem az nyer, aki a kihívásokkal a leginkább megijeszti az embereket, hanem az, aki a legmeggyőzőbben bizonyítja, hogy képes az országot kezelhetővé és normálisan működőképessé tenni. Pontosan ez az, amire most az oroszok leginkább vágynak.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 19.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    Egyre inkább totálissá válik az ukrajnai háború

    2026. nov. 19.
    Egy ukrán kombinált rakéta- és dróntámadás következtében összeomlott Krímet Oroszországgal összekötő stratégiai híd egyik, 227 méter hosszú ...

    Miért áll az orosz társadalom többsége Putyin mögött?

    2026. nov. 19.
    A miért tartanak ki az oroszok Vlagyimir Putyin mögött kérdésre a nyugati fősodor információs buborékban általában azt a magyarázatot kapja ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater