Az oroszok már normalitásra vágynak

2026. máj. 20.

Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A szorongás növekedése a változás iránti növekvő igényt jelzi az orosz társadalomban” – állítja Ilja Grascsenkov, a Regionális Politikai Fejlesztési Központ igazgatója. A kutató ugyanakkor megjegyzi, fontos megérteni ennek az igénynek a természetét. Ez még nem a radikális politikai felfordulás iránti igény, hanem inkább a normalizáció, a feszültségcsökkentés és a kiszámíthatóság érzéséhez való visszatérés iránti vágy kifejeződése.

Emberek sétálnak el egy virágzó sakura, azaz japán cseresznyefa mellett Moszkva nyugati részén, 2026. április 20-án #moszkvater

Emberek sétálnak el egy virágzó sakura, azaz japán cseresznyefa mellett Moszkva nyugati részén, 2026. április 20-án
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP

Az állami Közvélemény Alapítvány (FOM) friss felmérése alapján a válaszadók 42 százaléka számolt be szorongásos hangulatról a társaságában március végén, míg áprilisra ez az arány egy százalékkal növekedett. Ez arra utal, hogy a szorongás továbbra is folyamatosan magas szinten van. A FOM azt is megjegyzi, hogy az oroszok rendszeresen hallanak kritikát a környezetükben a hatóságokkal kapcsolatban, és elégedetlenséget tapasztalnak az állam intézkedéseivel kapcsolatban.

„Igaz, ez az érzés nem csapódik le széles körű tiltakozásokban, ám azért figyelmeztető”

Az emberek elsősorban a mindennapi életükben várnak konkrét változásokat, nem pedig absztrakt reformokat. Igény elsősorban a világosabb szabályokra, a magánéletbe való kevesebb beavatkozásra, a stabil gazdasági helyzetre, a működő szolgáltatásokre és az új, a megszokott életmódot megzavaró korlátozások enyhítésére, eltörlésére van.

„Más szóval, a társadalom nem annyira nagyszabású ideológiákra, mint inkább a normalitáshoz való visszatérésre vágyik”

Ez pedig a jelenlegi helyzetben azért kulcsfontosságú, mert az ilyen hektikus időszakokban az emberek különösen érzékenyek a biztonság, a jövedelem, a foglalkoztatás, az árak, a kommunikáció, az internet és az általános jövőkép kérdéseire. Figyelmeztető az is, hogy elnök támogatottsága továbbra is magas (73 százalék), Putyin népszerűségi mutatói és a bizalmi indexe ugyanakkor március végén csökkenni kezdett, ami szintén a háborús elfáradást jelzi.

„Mit kínálhat ebben a helyzetben a kormány?”

Mindenek előtt nem új mozgósítási formulákat, hanem a szorongás csökkentésére irányuló politikát. Ez kevesebb tiltást, több egyértelműséget, nagyobb társadalmi és gazdasági kiszámíthatóságot, valamint a mindennapi élet minőségére fordított nagyobb figyelmet jelent. Más szóval, ma nem az nyer, aki a kihívásokkal a leginkább megijeszti az embereket, hanem az, aki a legmeggyőzőbben bizonyítja, hogy képes az országot kezelhetővé és normálisan működőképessé tenni. Pontosan ez az, amire most az oroszok leginkább vágynak.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.