„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Az orosz veszély Kaczynski fegyvere

2023. szept. 05.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Az októberi választások közeledtével már mindent a kampánynak rendel alá a lengyel kormány. Így az elmúlt hetekben a lengyel politikusok napról napra egyre drámaibb módon festették le a Belarusz felől a Wagner és a migránsok képében az országra leselkedő veszélyt. Így az orosz fenyegetés Kaczynskiék egyik legfontosabb fegyvere lett a választások előtt. De ha ez nem lenne elég, akkor ott van még a migráns kvóták elleni harc, és a gazdák megvédése az ukrán gabona dömpingtől, és a Jog és Igazságosság (PiS) már készülhet is a következő négy éves kormányzásra.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Az Ukrán Függetlenség napját ünneplik Varsóban 2023. auugusztus 24-én #moszkvater

Az Ukrán Függetlenség napját ünneplik Varsóban 2023. auugusztus 24-én
Fotó:EUROPRESS/JANEK SKARZYNSKI/AFP

A belarusz határ védelme az orosz imperializmus elleni pajzs

Lengyelország megvédi belarusz határát, hogy ezzel a NATO szövetség keleti szárnyának nyújtson védőpajzsot az orosz imperializmussal szemben. A kijelentést közös állásfoglalásában tette Mariusz Błaszczak védelmi, Mariusz Kamiński belügy- és Zbigniew Rau külügyminiszter. A tárcavezetők a határőrség helyi vezetőivel találkoztak az északkeleti, Podlaskie vajdasági határvárosban, Krynkiben. Ezt követően közös sajtótájékoztatót tartottak Usnarz Górny határfaluban, ahol – amint Błaszczak a helyszínen fogalmazott – „két éve elkezdődött Oroszország és Belarusz hibrid háborúja az illegális bevándorlókkal, hogy destabilizálják Lengyelországot, még Ukrajna lerohanása előtt” – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

Kritikus incidens esetén lezárja Belarusszal közös határát Lengyelország

Lezárja a Belarusszal közös határát Lengyelország, Lettország és Litvánia, ha valamilyen kritikus incidens történik a térségben. A döntésről először a lengyel belügyminisztérium adott hírt – jelentette az Euronews, Európa legnagyobb hírtelevíziója. Mariusz Kamiński miniszter így fogalmazott: „Követeljük a minszki hatóságoktól, hogy a Wagner-csoport azonnal hagyja el Belarusz területét, az illegális migránsok pedig azonnal hagyják el a határvidéket, és küldjék vissza őket hazájukba. Ha kritikus incidensre kerül sor, függetlenül attól, hogy az a lengyel vagy a litván határon történik, azonnal megtoroljuk. Minden eddig megnyitott határátkelőt le fogunk zárni.” A bejelentést követően Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország belügyminisztere közösen fordult Varsóban a médiához. A Szabad Európa hírportál tudósítása szerint a miniszterek elmondták, hogy

„egyre nő a feszültség a NATO és az Európai Unió Belarusszal közös határain”

Minszk több ezer fegyveres orosz zsoldost fogadott be, és közel-keleti, valamint afrikai migránsokat igyekszik átnyomni Európába a feltartóztatásukra felállított akadályok ellenére. Ezért a miniszterek gyors és összehangolt válaszra figyelmeztettek katonai incidens vagy nagy migránsnyomás esetén. Közös közleményben követelték Alekszandr Lukasenka belarusz elnök kormányától, hogy haladéktalanul távolítsa el az ország területéről a Wagner-csoport zsoldosait. Azt is követelték, hogy vigyék el a migránsokat a határ menti területekről, és küldjék őket vissza a hazájukba.

Duda: Moszkva felborítja a regionális biztonságot

Andrzej Duda köztársasági elnök Varsóban fogadta portugál kollégáját, Marcelo Robelo de Sousa államfőt, akivel az orosz invázió ellen küzdő Ukrajnának nyújtott támogatásról, arról a veszélyről, amelyet Moszkva szövetségese, Belarusz jelent és a lengyel-portugál gazdasági kapcsolatokról tárgyalt – jelentette a PAP hírügynökség. A megbeszélésüket követően közösen tartott sajtótájékoztatóról beszámoló Szabad Európa hírportál tudósításának címében idézte Duda kijelentését, miszerint

„Moszkva felborítja a regionális biztonságot a taktikai atomfegyverek Belaruszba telepítésével”

A lengyel elnök hangsúlyozta, mindez „nyilvánvaló módon megváltoztatja a biztonsági architektúrát Európának azon részén, ahol mi vagyunk és  megváltoztatja közvetlen szomszédságunkban, de ugyanakkor a NATO keleti szárnyán is. Tehát valójában megváltoztatja a helyzetet az egész szövetség számára.” Válaszában Sousa kijelentette, hogy továbbra is támogatják Ukrajna harcát, akárcsak a régió többi országát, mondván, ez ugyanolyan fontos Portugália számára, mint a saját szomszédságában fennálló helyzet. „Egységesek vagyunk, szolidárisak vagyunk, nem tétovázunk. Tudomásul vettem a lengyel aggodalmakat, amelyeket úgy lehet értelmezni, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni minden olyan lépést, amely megkérdőjelezi az Európai Unió vagy a NATO keleti határait” – mondta a portugál államfő.

Demonstratív katonai parádé Varsóban

A hidegháború óta nem tartottak olyan jelentős katonai parádét Lengyelországban, mint amilyen augusztus közepén volt Varsóban. „Augusztus 15. nemcsak lehetőség, hogy kegyelettel adózzunk azon hősök emlékének, akik győzelmet arattak 1920-ban az orosz bolsevik hadsereggel szemben a varsói csatában. Arra is ideális nap, hogy megmutassuk, hogy erős hadsereget építettünk fel, amely hatékonyan és habozás nélkül meg fogja védeni határainkat, és hogy megmutassuk: Lengyelország jelentős szereplővé vált a nemzetközi színtéren” – idézte Mariusz Blaszczak védelmi minisztert a The Warsaw Voice multimédia platform. A Reuters brit hírügynökség szerint a lengyel kormány azt reméli, ez nem csak Moszkvának, hanem állampolgárainak is komoly üzenet lesz. A biztonság ügye alapvető Lengyelország számára, mert – mint a történelem folyamán már többször –, most újból veszélyes időket él meg az ország, és a lehetséges provokációk miatt folyamatos készenlétre van szükség, jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából Varsóban rendezett katonai díszszemlén, a varsói csata 103. évfordulóján. Az államfő a parádé elején mondott beszédében aláhúzta: a biztonság „teljességgel alapvető ügy” Lengyelország számára.

„Amint már nem egyszer a történelmünkben, újból veszélyes időkben kell élnünk”

– tette hozzá. Kijelentette: „Elnökségem első napja óta a biztonság ügye a legfontosabb számomra. Egy erős hadsereg kialakítása elnökségem alapja. Az elmúlt nyolc év arról szólt, hogy újjáépítsük hadseregünket és megerősítsük a biztonságot.”  Azt is hangsúlyozta, hogy a 2016. évi varsói NATO csúcstalálkozónak köszönhetően a szövetség keleti szárnyát megerősítették és ma Lengyelország többezer szövetséges katonára számíthat, beleértve az Egyesült Államok hadseregének állandóan jelen lévő csapatait. Utalva a lengyel-fehérorosz határon észlelt migrációs nyomásra is, az elnök kiemelte az Európai Unió és a NATO külső határát is képező keleti határszakasz védelmének fontosságát, aláhúzva: a független Ukrajna rendkívül fontos Lengyelország szuverenitása, határainak biztonsága szempontjából.

Lengyelország a NATO keleti szárnyának szavatolója

Lengyelország magára vállalta Kelet-Közép-Európa vezetőjének és a NATO keleti szárnya szavatolójának növekvő szerepét – ezt nyilatkozta Vít Dostál cseh biztonsági szakértő, a Lidove Noviny prágai napilapnak. A cseh Külügyi Szövetség (AMO) ügyvezető igazgatója a REMIX, a V4-ek hírszolgálatának lapszemléje szerint az interjúban kifejtette, hogy lengyel vélemény szerint jelenleg az aktuális határ Oroszországgal a lengyel-fehérorosz határig terjed. Fehéroroszország Oroszország katonai alárendeltje, amely veszélyt jelent Lengyelország szuverenitására. Ezért Dostál úgy véli, hogy

„a további tízezer lengyel katona telepítés a lengyel-belarusz határra Lengyelország figyelmeztetése Moszkvának, hogy ne provokálja”

A cseh szakértő rámutatott, hogy a Wagner-csoport orosz zsoldosainak jelenléte Fehéroroszországban a lengyelek számára a helyzetet még kiszámíthatatlanabbá teszi.

Lengyel-litván belügyminiszteri egyeztetés

Mariusz Kamiński lengyel és Agné Bilotaité litván belügyminiszter telefonon egyeztetett a „belarusz határon kialakult helyzetről és az együttműködés mechanizmusáról Lengyelország, Litvánia és más balti államok között” – áll a tárgyalásról kiadott közleményben, amelyet az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata ismertetett. Szó volt arról a tervről, hogy esetleg bezárják az összes határátkelőt Fehéroroszországgal, válaszul a Belaruszból „felmerülő veszélyekre” és a potenciális „jövőbeli provokációkra a határon”.

Az ukrán nagykövet üdvözölte Lengyelország szerepvállalását a béketárgyalásokban

Vaszil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete üdvözölte azt a bejelentést, hogy Lengyelország részt vett a szaúd-arábiai Dzsiddában sorra került nemzetközi béketárgyalásokon. Twitter üzenetében a nagykövet hangsúlyozta, hogy országa „nagyon érdekelt Lengyelország részvételében a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által javasolt béke formula megvalósításáról szóló tárgyalásokon”. „Ez közös érdekünk” – folytatta. Méltatta „Lengyelország szerepét az európai biztonsági architektúrában” és Varsó hozzájárulását a nemzetközi támogatási erőfeszítésekhez „Ukrajna orosz agresszió elleni védelmében”.

A lengyelek négyötöde ellenzi a kötelező migráns kvótát

A megkérdezett lengyelek döntő többsége, 81,4 százaléka ellenzi az EU Migrációs és Menekültügyi Paktumát. (A paktum idén júniusban elfogadott menekültügyi és migráció kezelési rendelete kimondja, a szolidaritási mechanizmus két lehetőséget biztosít a tagállamoknak a segítségnyújtásra: áthelyezést vagy pénzügyi kompenzációt. Az első esetben az ország meghatározott számú menekültet fogad be. A második esetben segít az érkezési országban lebonyolított értékelési eljárás költségeinek kifizetésében. Ez a becslések szerint körülbelül 20 ezer euró fejenként – a szerk.) A varsóiEurópai Politikai Kutatóközpont által végzett közvélemény-kutatás szerint

„a megkérdezettek mindössze 18,6 százaléka támogatja az EU kötelező migráns kvótáját”

– írta a V4-ek hírportálja, a REMIX. Négy nappal a közvélemény-kutatás eredményének nyilvánosságra hozatala előtt már hatályba lépett az Andrzej Duda köztársasági elnök által aláírt törvény arról, hogy október 15-én nemcsak parlamenti választásokat tartanak, hanem négy népszavazás keretében az ország külpolitikai irányvonaláról is véleményt nyilváníthatnak az emberek. A választásra jogosultaknak feltett kérdések egyike az uniós menekültügyi kompromisszummal és a menekültek kötelező befogadásával kapcsolatos. A vonatkozó kérdés: „Támogatja-e Ön a Közel-Keletről és Afrikából érkező illegális bevándorlók ezreinek befogadását az európai bürokrácia által előírt kötelező befogadási mechanizmus keretében?” Az Euronews Európa legnagyobb hírtelevíziója tudósításában megjegyzi: „A kérdés kevés kétséget hagy a referendum kimenetelét illetően.” 

176 millió eurós állami agrártámogatást

Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta azt a lengyel tervet, hogy mintegy 176 millió euró értékű állami segélyben részesítse az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeitől sújtott gazdákat. A mintegy 780 millió złotys segélycsomagból több mint ezer gazda részesül, jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A pénzsegélyt hitelkamat törlesztésre és a gabona felvásárlással, vetőmag kereskedelemmel vagy fagyasztott bogyósgyümölcs beszerzéssel foglalkozó gazdák támogatására fordítják majd. Az EB közleménye szerint az intézkedések célja segíteni azokat a vállalatokat, vállalkozókat, gazdákat, akik „a jelenlegi geopolitikai válság okozta likviditási gondokkal néznek szembe”.

Forrás: www.gov.pl

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Lángokban álló világ IV.

2025. júl. 13.
Kína, a sárkány barátok nélkül. Ritkán beszélnek róla az elemzők, de nagyon rég volt ennyire mozgásban a nemzetközi rendszer. A korábbi idők...

Trump megkéri Ukrajna árát

2025. júl. 13.
Trump Ukrajnát nem átadni akarja, hanem eladni. Ha nem is konkrétan pénzért, valamilyen engedményért cserébe az orosz fél részéről. És mivel...

Európa még mindig ukrán győzelemre játszik

2025. júl. 13.
Új modell rajzolódik ki Ukrajna támogatására, amelyben az európaiak fizetnek, az amerikaiak pedig szállítják a fegyvert. Ez már tetszik Trum...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK