Az októberi választások közeledtével már mindent a kampánynak rendel alá a lengyel kormány. Így az elmúlt hetekben a lengyel politikusok napról napra egyre drámaibb módon festették le a Belarusz felől a Wagner és a migránsok képében az országra leselkedő veszélyt. Így az orosz fenyegetés Kaczynskiék egyik legfontosabb fegyvere lett a választások előtt. De ha ez nem lenne elég, akkor ott van még a migráns kvóták elleni harc, és a gazdák megvédése az ukrán gabona dömpingtől, és a Jog és Igazságosság (PiS) már készülhet is a következő négy éves kormányzásra.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

A belarusz határ védelme az orosz imperializmus elleni pajzs

Lengyelország megvédi belarusz határát, hogy ezzel a NATO szövetség keleti szárnyának nyújtson védőpajzsot az orosz imperializmussal szemben. A kijelentést közös állásfoglalásában tette Mariusz Błaszczak védelmi, Mariusz Kamiński belügy- és Zbigniew Rau külügyminiszter. A tárcavezetők a határőrség helyi vezetőivel találkoztak az északkeleti, Podlaskie vajdasági határvárosban, Krynkiben. Ezt követően közös sajtótájékoztatót tartottak Usnarz Górny határfaluban, ahol – amint Błaszczak a helyszínen fogalmazott – „két éve elkezdődött Oroszország és Belarusz hibrid háborúja az illegális bevándorlókkal, hogy destabilizálják Lengyelországot, még Ukrajna lerohanása előtt” – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

Kritikus incidens esetén lezárja Belarusszal közös határát Lengyelország

Lezárja a Belarusszal közös határát Lengyelország, Lettország és Litvánia, ha valamilyen kritikus incidens történik a térségben. A döntésről először a lengyel belügyminisztérium adott hírt – jelentette az Euronews, Európa legnagyobb hírtelevíziója. Mariusz Kamiński miniszter így fogalmazott: „Követeljük a minszki hatóságoktól, hogy a Wagner-csoport azonnal hagyja el Belarusz területét, az illegális migránsok pedig azonnal hagyják el a határvidéket, és küldjék vissza őket hazájukba. Ha kritikus incidensre kerül sor, függetlenül attól, hogy az a lengyel vagy a litván határon történik, azonnal megtoroljuk. Minden eddig megnyitott határátkelőt le fogunk zárni.” A bejelentést követően Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország belügyminisztere közösen fordult Varsóban a médiához. A Szabad Európa hírportál tudósítása szerint a miniszterek elmondták, hogy

„egyre nő a feszültség a NATO és az Európai Unió Belarusszal közös határain”

Minszk több ezer fegyveres orosz zsoldost fogadott be, és közel-keleti, valamint afrikai migránsokat igyekszik átnyomni Európába a feltartóztatásukra felállított akadályok ellenére. Ezért a miniszterek gyors és összehangolt válaszra figyelmeztettek katonai incidens vagy nagy migránsnyomás esetén. Közös közleményben követelték Alekszandr Lukasenka belarusz elnök kormányától, hogy haladéktalanul távolítsa el az ország területéről a Wagner-csoport zsoldosait. Azt is követelték, hogy vigyék el a migránsokat a határ menti területekről, és küldjék őket vissza a hazájukba.

Duda: Moszkva felborítja a regionális biztonságot

Andrzej Duda köztársasági elnök Varsóban fogadta portugál kollégáját, Marcelo Robelo de Sousa államfőt, akivel az orosz invázió ellen küzdő Ukrajnának nyújtott támogatásról, arról a veszélyről, amelyet Moszkva szövetségese, Belarusz jelent és a lengyel-portugál gazdasági kapcsolatokról tárgyalt – jelentette a PAP hírügynökség. A megbeszélésüket követően közösen tartott sajtótájékoztatóról beszámoló Szabad Európa hírportál tudósításának címében idézte Duda kijelentését, miszerint

„Moszkva felborítja a regionális biztonságot a taktikai atomfegyverek Belaruszba telepítésével”

A lengyel elnök hangsúlyozta, mindez „nyilvánvaló módon megváltoztatja a biztonsági architektúrát Európának azon részén, ahol mi vagyunk és  megváltoztatja közvetlen szomszédságunkban, de ugyanakkor a NATO keleti szárnyán is. Tehát valójában megváltoztatja a helyzetet az egész szövetség számára.” Válaszában Sousa kijelentette, hogy továbbra is támogatják Ukrajna harcát, akárcsak a régió többi országát, mondván, ez ugyanolyan fontos Portugália számára, mint a saját szomszédságában fennálló helyzet. „Egységesek vagyunk, szolidárisak vagyunk, nem tétovázunk. Tudomásul vettem a lengyel aggodalmakat, amelyeket úgy lehet értelmezni, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni minden olyan lépést, amely megkérdőjelezi az Európai Unió vagy a NATO keleti határait” – mondta a portugál államfő.

Demonstratív katonai parádé Varsóban

A hidegháború óta nem tartottak olyan jelentős katonai parádét Lengyelországban, mint amilyen augusztus közepén volt Varsóban. „Augusztus 15. nemcsak lehetőség, hogy kegyelettel adózzunk azon hősök emlékének, akik győzelmet arattak 1920-ban az orosz bolsevik hadsereggel szemben a varsói csatában. Arra is ideális nap, hogy megmutassuk, hogy erős hadsereget építettünk fel, amely hatékonyan és habozás nélkül meg fogja védeni határainkat, és hogy megmutassuk: Lengyelország jelentős szereplővé vált a nemzetközi színtéren” – idézte Mariusz Blaszczak védelmi minisztert a The Warsaw Voice multimédia platform. A Reuters brit hírügynökség szerint a lengyel kormány azt reméli, ez nem csak Moszkvának, hanem állampolgárainak is komoly üzenet lesz. A biztonság ügye alapvető Lengyelország számára, mert – mint a történelem folyamán már többször –, most újból veszélyes időket él meg az ország, és a lehetséges provokációk miatt folyamatos készenlétre van szükség, jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából Varsóban rendezett katonai díszszemlén, a varsói csata 103. évfordulóján. Az államfő a parádé elején mondott beszédében aláhúzta: a biztonság „teljességgel alapvető ügy” Lengyelország számára.

„Amint már nem egyszer a történelmünkben, újból veszélyes időkben kell élnünk”

– tette hozzá. Kijelentette: „Elnökségem első napja óta a biztonság ügye a legfontosabb számomra. Egy erős hadsereg kialakítása elnökségem alapja. Az elmúlt nyolc év arról szólt, hogy újjáépítsük hadseregünket és megerősítsük a biztonságot.”  Azt is hangsúlyozta, hogy a 2016. évi varsói NATO csúcstalálkozónak köszönhetően a szövetség keleti szárnyát megerősítették és ma Lengyelország többezer szövetséges katonára számíthat, beleértve az Egyesült Államok hadseregének állandóan jelen lévő csapatait. Utalva a lengyel-fehérorosz határon észlelt migrációs nyomásra is, az elnök kiemelte az Európai Unió és a NATO külső határát is képező keleti határszakasz védelmének fontosságát, aláhúzva: a független Ukrajna rendkívül fontos Lengyelország szuverenitása, határainak biztonsága szempontjából.

Lengyelország a NATO keleti szárnyának szavatolója

Lengyelország magára vállalta Kelet-Közép-Európa vezetőjének és a NATO keleti szárnya szavatolójának növekvő szerepét – ezt nyilatkozta Vít Dostál cseh biztonsági szakértő, a Lidove Noviny prágai napilapnak. A cseh Külügyi Szövetség (AMO) ügyvezető igazgatója a REMIX, a V4-ek hírszolgálatának lapszemléje szerint az interjúban kifejtette, hogy lengyel vélemény szerint jelenleg az aktuális határ Oroszországgal a lengyel-fehérorosz határig terjed. Fehéroroszország Oroszország katonai alárendeltje, amely veszélyt jelent Lengyelország szuverenitására. Ezért Dostál úgy véli, hogy

„a további tízezer lengyel katona telepítés a lengyel-belarusz határra Lengyelország figyelmeztetése Moszkvának, hogy ne provokálja”

A cseh szakértő rámutatott, hogy a Wagner-csoport orosz zsoldosainak jelenléte Fehéroroszországban a lengyelek számára a helyzetet még kiszámíthatatlanabbá teszi.

Lengyel-litván belügyminiszteri egyeztetés

Mariusz Kamiński lengyel és Agné Bilotaité litván belügyminiszter telefonon egyeztetett a „belarusz határon kialakult helyzetről és az együttműködés mechanizmusáról Lengyelország, Litvánia és más balti államok között” – áll a tárgyalásról kiadott közleményben, amelyet az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata ismertetett. Szó volt arról a tervről, hogy esetleg bezárják az összes határátkelőt Fehéroroszországgal, válaszul a Belaruszból „felmerülő veszélyekre” és a potenciális „jövőbeli provokációkra a határon”.

Az ukrán nagykövet üdvözölte Lengyelország szerepvállalását a béketárgyalásokban

Vaszil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete üdvözölte azt a bejelentést, hogy Lengyelország részt vett a szaúd-arábiai Dzsiddában sorra került nemzetközi béketárgyalásokon. Twitter üzenetében a nagykövet hangsúlyozta, hogy országa „nagyon érdekelt Lengyelország részvételében a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által javasolt béke formula megvalósításáról szóló tárgyalásokon”. „Ez közös érdekünk” – folytatta. Méltatta „Lengyelország szerepét az európai biztonsági architektúrában” és Varsó hozzájárulását a nemzetközi támogatási erőfeszítésekhez „Ukrajna orosz agresszió elleni védelmében”.

A lengyelek négyötöde ellenzi a kötelező migráns kvótát

A megkérdezett lengyelek döntő többsége, 81,4 százaléka ellenzi az EU Migrációs és Menekültügyi Paktumát. (A paktum idén júniusban elfogadott menekültügyi és migráció kezelési rendelete kimondja, a szolidaritási mechanizmus két lehetőséget biztosít a tagállamoknak a segítségnyújtásra: áthelyezést vagy pénzügyi kompenzációt. Az első esetben az ország meghatározott számú menekültet fogad be. A második esetben segít az érkezési országban lebonyolított értékelési eljárás költségeinek kifizetésében. Ez a becslések szerint körülbelül 20 ezer euró fejenként – a szerk.) A varsóiEurópai Politikai Kutatóközpont által végzett közvélemény-kutatás szerint

„a megkérdezettek mindössze 18,6 százaléka támogatja az EU kötelező migráns kvótáját”

– írta a V4-ek hírportálja, a REMIX. Négy nappal a közvélemény-kutatás eredményének nyilvánosságra hozatala előtt már hatályba lépett az Andrzej Duda köztársasági elnök által aláírt törvény arról, hogy október 15-én nemcsak parlamenti választásokat tartanak, hanem négy népszavazás keretében az ország külpolitikai irányvonaláról is véleményt nyilváníthatnak az emberek. A választásra jogosultaknak feltett kérdések egyike az uniós menekültügyi kompromisszummal és a menekültek kötelező befogadásával kapcsolatos. A vonatkozó kérdés: „Támogatja-e Ön a Közel-Keletről és Afrikából érkező illegális bevándorlók ezreinek befogadását az európai bürokrácia által előírt kötelező befogadási mechanizmus keretében?” Az Euronews Európa legnagyobb hírtelevíziója tudósításában megjegyzi: „A kérdés kevés kétséget hagy a referendum kimenetelét illetően.” 

176 millió eurós állami agrártámogatást

Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta azt a lengyel tervet, hogy mintegy 176 millió euró értékű állami segélyben részesítse az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeitől sújtott gazdákat. A mintegy 780 millió złotys segélycsomagból több mint ezer gazda részesül, jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A pénzsegélyt hitelkamat törlesztésre és a gabona felvásárlással, vetőmag kereskedelemmel vagy fagyasztott bogyósgyümölcs beszerzéssel foglalkozó gazdák támogatására fordítják majd. Az EB közleménye szerint az intézkedések célja segíteni azokat a vállalatokat, vállalkozókat, gazdákat, akik „a jelenlegi geopolitikai válság okozta likviditási gondokkal néznek szembe”.

Forrás: www.gov.pl