„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Mette Frederiksen dán miniszterelnök lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki, valamint az államfő, Andrzej Duda a Baltic Pipe gázvezeték avató ünnepségén Goleniowban
Fotó:EUROPRESS/STRINGER /AFP
Az Oroszországgal szemben történelmi okokból eleve bizalmatlan Lengyelország mindenkinél korábban megkezdte a leválást az orosz gázról. Így aztán, mire az Ukrajna megtámadását követően Moszkvával szemben kivetett szankciók éreztették a hatásukat az energetikai piacon, Varsó már szinte teljesen kiépítette az alternatív szállítási útvonalakat, így számára nem okozott igazán nagy nehézséget az új helyzet. Sőt, ebből még előnyt is kovácsolhat.
„Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel, ebből az orosz import 8,7 milliárd köbméter volt”
Varsó már az európai szankciók előtt bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a Gazprommal fennálló szerződését, de a Jamal-félszigettől Németországig futó 4100 kilométer hosszú Jamal vezetéken is megfordult az irány, és inkább a nyugatiak szállítottak a csőrendszert egyoldalúan irányítása alá vonó Lengyelországnak. Lengyelország azonban már nem csak lélekben készült arra, hogy az energetikai téren függetlenedik Oroszországtól.
„Megépült, és folyamatosan bővül a jelenleg mintegy 6,5 milliárd köbméteres kapacitású, cseppfolyósított gázt (LNG) fogadni képes terminál az észak-lengyelországi Swinoujsciében, ahová amerikai és katari gáz érkezhet”
Beüzemelték a Lengyelország és Litvánia közötti gázvezetéket is, így a lengyel gáz konszern, a PGNiG a klaipedai terminálon keresztül is tud importálni LNG-t az ország keleti felébe. S ami a legfontosabb, immár a lengyelek fogadhatnak gázt a 10 milliárd köbméter kapacitású, Norvégiából Dánián át Lengyelországig futó Baltic Pipe vezetéken is. Emellett van még egy napi 1,5-2 millió köbméteres kapacitású kapcsolat Csehországgal, és nemsokára működik egy vezeték Szlovákiából.
A Baltic Pipe ebben novemberben még csak 20 százalékos kapacitáson működött, ám már a teljes mennyiséget képes szállítani, így az Európai Unió és főleg a lengyelek komoly reményeket fűznek ehhez a vezetékhez.
„Az európaiak a jelenlegi energetikai válság helyzet könnyítésében számítanak rá, míg Varsó szemében ez az alternatív útvonal megalapozza Lengyelország regionális elosztó szerepét”
Varsó arra készül, hogy részben legalábbis átvegye Oroszország szerepét Európa gázellátásában. Valahogy úgy, mint teszi ezt Törökország a déli irányból. A különbség az, hogy míg a törökök csendben és pragmatikusan, az orosz gázról sem lemondva erősítik ezen az úton is regionális pozícióikat, addig a lengyelek mindezt hangos, ideológiai alapú kijelentések közepette teszik, alátámasztva eképpen is a teljes leválást az orosz gázról. Ezzel persze szűkülnek a lehetőségeik is, hiszen a törökök nemcsak az alternatív – azeri, kazah, türkmén – forrásokra építenek, hanem megmaradt az orosz gáz is, így akár némi trükkel azt is eladhatják alternatívként. Valamilyen módon, az energetikai infrastruktúra kisajátításával Varsó is épít az orosz örökségre, így például a Jamal-Európa vezeték lengyel szakaszának használatba vételével építi mini gázelosztó birodalmát.
„Így Lengyelországba három ponton, északról az LNG Swinoujsciénél, a Baltic Pipe-on át Pogorzelicénél, és a Jamal-Európa vezetéken pedig reverz módon nyugati irányból, Németországból érkezik földgáz, és folyik a további kapcsolatok kiépítése”
A norvég gázmezőket eddig Németországgal, Franciaországgal és az Egyesült Királysággal kötötte össze közvetlen vezeték, Lengyelországon keresztül azonban az Európai Unió keleti része is megnyílik a norvég gáz előtt.
A lengyel ambíciók növekedése azonban a feszültség növekedésével is jár. Varsó ugyanis nehezményezi, hogy a NATO szövetséges Norvégia is drágán, piaci áron adja a gázt. Mateusz Morawiecki kormányfő többször is kifogásolta, hogy Norvégia keres a háborún, és felszólította Oslót, hogy a hasznot ossza meg Ukrajnával. A lengyel kormány ugyanakkor elutasítóan fogadta azt a brüsszeli ötletet, hogy rendkívüli helyzet esetén a tagországok osszák meg a készleteiket a szomszédaikkal.
„A lengyel elképzelésekben komoly szerepet kap Németország”
Egyrészről potenciális piacként, másrészről Varsó a geopolitikai pozíciók erősítésével gyengítené is Berlint, amelyre történelmi okokból ugyanolyan félelemmel tekint, mint Oroszországra. E tekintetben Lengyelországnak kimondottan jól jött az Északi Áramlat kiesése. De Varsó kifogásolta azt is, hogy Berlin a jelenlegi válságban 200 milliárd euróval segíti ki a német cégeket, amelyek ezzel olyan előnyhöz jutnak európai versenytársaikhoz képest, amit a többi tagország nem tud nyújtani. A lengyel kormány kimondottan attól tart, hogy így a németek nemcsak elhalásszák mások elől a norvég gázt, de felhajtják annak az árát is. S mivel Varsó egyfajta elosztó központként a gáz tovább értékesítésével is számol, szeretne minél alacsonyabb árat kialkudni. Ugyanilyen megfontolásból tartja Lengyelország túlságosan magasnak az Európai Bizottság által javasolt gázár sapkát is.
„Varsó közben atomerőművek építésével is erősítené energiabiztonságát, és a tervezett kapacitásokat nézve e téren is export lehetőségekben és regionális vezető szerepben gondolkodik. A következő években három nagy atomerőmű létesül Lengyelországban”
Az elsőt az amerikai Westinghouse építi a tengermelléken, a másodikat dél-koreai technológiával Közép-Lengyelországban létesítik, ahol egy harmadik beruházás is tervben van – jelentette be a közelmúltban Mateusz Morawiecki kormányfő.
Elfogadták az első atomerőműről szóló határozatot, amelyben a kormány jóváhagyta a Westinghouse AP1000 technológiájú erőmű építését. Ez az előzetes tervek szerint az észak-lengyelországi Lubiatowo és Kopalino térségében létesül. Az első reaktort 2026-ban kezdik építeni, és 2033-ban helyezik üzembe. Legfeljebb 20 milliárd dollárba kerülhet, a finanszírozásban az amerikai fél is részt vesz.
A második erőmű egy állami részesedésű lengyel magáncég, valamint a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP) projektjeként jön létre. Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes, kincstárügy miniszter hétfőn a dél-koreai partnerekkel szándéknyilatkozatot írt alá, melynek értelmében az év végéig megvalósíthatósági tanulmány készül a közép-lengyelországi Patnówban építendő atomerőműről.
„Ez az utóbbi, üzletinek minősített beruházás nem része a 2020-ban jóváhagyott lengyel atomenergetikai kormányprogramnak, mely szerint Lengyelország 2043-ig hat reaktorból álló két erőművet tervez építeni”
Az első, 1-1,5 gigawatt áramot termelő reaktor után két-háromévente létesítenék a további, 6-9 gigawatt kapacitású erőműveket. A kormányprogram részeként Morawiecki egy harmadik, szintén Közép-Lengyelországban építendő atomerőmű tervét is bejelentette, amelynek pontos helyét a legközelebbi hónapokban választják ki. A kormányfő támogatja kisebb, MMR és SMR típusú mikro-, illetve kis moduláris nukleáris reaktorok létesítését is. Az ilyen technológiákról a PKN Orlen, a PGE és a KGHM lengyel állami vállalatok egyeztetnek nyugati partnerekkel.
Morawiecki a lengyel energetikai rendszer biztosítékának nevezte az atomerőműveket. A három tervezett erőmű révén 30 százalékos lehet az atomenergia részesedése a lengyel energetikai mixben.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
