„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
Látogatók az AI Impact Summit rendezvényen Bharat Mandapamban, Újdelhiben, Indiában, 2026. február 20-án
Fotó:EUROPRESS/Amarjeet Kumar Singh/Anadolu/AFP
Az automatizáció üteme könnyen gyorsabb lehet, mint a tömeges átképzés és a munkahely teremtés tempója, ugyanakkor az országának évente legalább 8 millió új, produktív és tisztes megélhetést adó állást kell nyújtania. Erre figyelmeztetett V. Anantha Nageswara, India gazdasági főtanácsadója.
Mindez visszavezethető az ottani gazdasági szerkezetre, ugyanis India jelentős részben olyan fehérgalléros export ágazatokra épített, mint az IT-szolgáltatások és az ügyfélszolgálati háttérfolyamatok, amelyeket a mesterséges intelligenciával támogatott automatizáció különösen gyorsan átalakíthat.
„A legfrissebb iparági jelzések is kettősséget mutatnak. A szektor bevétele tovább nőhet és munkahelyeket is teremthet, ám közben a vállalatok részéről a pályakezdők toborzása jelentősen visszaesett”
Az indiai példa azért érdekes, mert a globális szolgáltatás export hasonló dilemmával szembesül minden olyan, angolul jól működő vagy könnyen standardizálható háttérfolyamatokra támaszkodó gazdaságban, ahol a középosztályba való belépés első szintje egy fehérgalléros állás volt. Ha azonban a rutinszerű, a pályakezdők által elvégezhető feladatok gépesítettek lesznek, a fiatalok lassabban szerzik meg azt a munkatapasztalatot, amelyből szenior kompetenciájuk lehet, ami nagyobb felelősséggel és magasabb bérrel jár. Ami most csupán munkaerőpiaci kérdésnek tűnik, az középtávon társadalompolitikai feszültséggé nőhet, mert az elvárás továbbra is az, hogy a diploma az út egy stabil életpályához.
„Ezt a mechanizmust a technológiai iparág is hasonlóan írja le. Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei <kentaurfázisnak> nevezi a jelenlegi szoftverfejlesztési korszakot, amikor az ember és az AI együtt dolgozik – ez rövid távon jót tehet a termelékenységnek, akár megnövelve a kvalifikáltabb fejlesztők iránti keresletet”
Ugyanakkor ez a fázis rövid lehet, és a következő lépcsőben a belépő szintű fehérgalléros munkák egy része eltűnhet. Éppen ezért egyfelől ki kell használni a növekvő termelékenységet, mert a verseny gyorsul, és a vállalatok költség-, minőség- és időnyomása nem fog enyhülni. Másfelől továbbra is teret kell engedni a fiataloknak, különben nem lesz több munkaerő utánpótlás.
A kevesebb junior miatt ugyanis kevesebb szenior lesz, ami maga után hozhatja a munkaerő megdrágulását, ezzel visszafogva a növekedést. Nageswaran ennek érdekében olyan oktatáspolitikai változásokat javasol, mint az alapkompetenciák erősítése, a folyamatosan bővíthető képzési rendszerek, a munkaintenzív szektorok bővítése, valamint a növekedést és a foglalkoztatást akadályozó szabályozások könnyítése.
„Mindebből Magyarországnak és a régiónak az a tanulság, hogy a legnagyobb érték rövid távon az, ha a vállalatok az AI bevezetését keretek közé szorítják, és a junior munkaköröket újratervezik, méghozzá gyakornoki programokkal, belső képzéssel, mentorált <AI-asszisztált” munkafolyamatokkal”
Illetve érdemes felgyorsítani a munkaintenzív ágazatok és a hiányszakmák képzését, mert a fizikai és a helyszíni tudás megszerzésének az értéke emelkedik – vagyis ha ehhez a kínálat nem képes alkalmazkodni, az növelheti a költségeket és az inflációt.
Az elkövetkező hónapokban érdemes megnézni, hogyan változik a pályakezdők felvételének a száma, mennyire tolódik át a munkaidő a „feladat-végrehajtásról” az ellenőrzésre és az integrációra, valamint a képzési rendszer képes-e lépést tartani a vállalatok igényeivel. India azért kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, mert a foglalkoztatási kényszer náluk a legnagyobb, az AI által okozott technológiai sokk pedig a társadalom egészében sokkal gyorsabban megjelenhet. A tanulság európai szemmel az, hogy az AI korszakában a versenyképesség és a társadalmi stabilitás közös metszete a belépő munkahelyek újratervezése.
Az írást jegyezte: Matus Tibor
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
