„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára
A Jerzy Snopek szerkesztette, Alvó lovagok címmel még az 1980-as évek végén megjelent, és a lengyel regéket és mondákat bemutató könyv máig elvarázsolja az olvasóit. A címadó mű pedig a legszebb lengyel legendák közé tartozik. „(…)Minden mese igazságot rejt, mint héj a mogyorót. Aki meg akarja találni, dolgoznia kell érte, fel kell törnie fogával a kemény héjat.” Megtalálhatóak benne a legrégibb krónikások által följegyzett mesék, népi legendák, hiedelmek és történelmi regék. „A legtöbb monda eredetisége épp azáltal a valóságos hely és esemény által igazolható, amelyre utal, a történelmi hősöket érintő históriákban pedig maguk a hősök az eredetiség tulajdonság jegyeinek hordozói.(…) Még nehezebb a regék, népmesék, legendák eredetiségéről beszélni, mivel a mondákkal ellentétben, cselekményük színhelye nem pontosan meghatározott.”
„Megjelennek a mesebeli lények, a lengyel ördögök, amelyek a népmesékben igen kedveltek, Boruta, Rokita, Szurkos és Vidor, még egy magyar ördög is feltűnik. Sokszor jellemzően német ruhában jelennek meg, fekete köpenyben, vörösen izzó szemekkel”
Általában a békésen dolgozó, éldegélő embereket zaklatják, próbálják őket kísértésbe vinni, lesik minden lépésüket, mikor vethetnek nekik gáncsot. Akkor aztán kicsúszik a szájukon egy káromkodás, az ördög pedig csak erre vár. Ám előfordul, hogy összefognak az emberekkel, főleg az elnyomottakkal, akik már nagyon nehezen teszik a dolgukat a földesurak rabigája alatt. Ilyen történet Matyko Borkovic vajda története.
„Megjelennek a lengyel népmesék képzelet szülte további szereplői is, a szirének – egynek a szobrát Varsóban is láthatjuk –, a tengeri halászok legfőbb csábítói, sellők, vízirémek, lidércek, a baziliszkusz, természetesen a krakkói sárkány, s egy egészen különleges, óriáshoz hasonló lény, a sztolem”
A mondákban meg lehet találni annak a leírását is, hogyan kell ezekkel a teremtményekkel elbánni, az ártó szándékot semlegesíteni. „A gurálok régi mondái szerint vízirém akkor születik, ha egy terhes nő vízbe fúl, az ilyen rém testét derékig szőr borítja, néha kijön a napra melegedni, olyankor el lehet kapni, de csak középső ujjánál fogva, mert ettől elveszti minden erejét.”
A sztolemek rendkívüli helyet foglalnak el a lengyel mondavilágban, hozzájuk köthető a Balti-tenger környékén szétszóródott óriási kövek története.
S ha már a Balti-tengernél tartunk, a borostyán legendája is megtalálható a könyvben, egy tengermélyi, titokzatos királynő, Jurata palotájának partra szóródott darabjai. A tenger királynője egy halászba szeretett bele, de apja megharagudott rá, hogy halandóba merészelt beleszeretni, s bosszúból porrá zúzta a víz alatti borostyán palotát.
„Szót kell ejteni a történelmi regékről és mondákról. A szláv világban ismertek a szegény sorból származó, szántóvető Piastról szólók, akit egy nap váratlan vendégek látogattak meg, s ő megosztotta velük, amije van”
Később derült ki, hogy a látogatók angyalok voltak, akik jóságáért megáldották szállásadójukat, és fényes jövőt jövendöltek neki. A kegyetlen Popiel király, aki az egér sereg martaléka lett, vagy a három testvér, Cseh, Lech és Rusz hosszú és fáradságos vándorútja.
A kevésbé ismertek közül való a poznani várhegy története, amely a lengyel ördögök éjszakai mesterkedése nyomán alakult, a rogalini három tölgyfa legendája, amelyek Lech, Cseh és Rusz nevét viselik, akik egy szarvast üldözve fedezték fel a szent helyet, amelyből előbb Światowid szent fái, később pedig keresztény kápolna lett.
„Természetesen megtalálhatóak a lengyel szentekről, Szent Adalbertről, Szent Kingáról, és a kőben elhelyezett lábnyomáról szóló, széles körben elterjedt legendák. Ugyanúgy ismertek a Faustról, Mikołaj Kopernikről és Jan Twardowskiról szóló mesék”
A helyi regék és mondák között ott van a krakkói templom mondája a két vetélkedő testvérről, a gdański Oliwa kolostorban rejtőzködő kőcipó története. Az éhínség idején a kolostor apátja kenyeret süttetett, s egyszer egy ember kétszer fordult a kenyérért, ám az útközben megjelenő asszonynak azt mondta, nincs nála cipó. Ekkor változott a cipó a hóna alatt kővé.
„A tátrai tengerszemről, amelyről a hegyi górálok azt tartják, a föld alatt összefolyik az Adriai-tengerrel, több gyönyörű történet is van”
Végezetül a lengyeleknél is vannak betyármondák, Jánosik és Ondraszek neve ismerősen csenghet, a legszebb azonban, mikor Jézus Szent Péterrel lejött a földre és haramiák közé keveredett, majd a földi igazságszolgáltatás előtt ő maga szolgáltat igazságot.
A föld alatt alvó seregről is több történet van, „de amíg csak egyetlen ember is akad a földön, akiből hiányzik a jóság, a hit és a bölcsesség, addig nem teljesül az alvó daliák jóslata.”
Aki tehát valamilyen oknál fogva erős vonzódást érez a lengyel regék és mondák iránt, ezt a könyvet ki ne hagyja.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
