Kezdőlap » Szerkesztő ajánlata » Alkohol-e a sör?

Alkohol-e a sör?

Az orosz kereskedelmi lobbi a demográfiai mutatók ismételt romlásával nem törődve nyolc év után levetetné a sört az alkoholok listájáról

Fotó:EUROPRESS/Sputnik

Oroszország a szélsőségek országa. A mértéket nem nagyon ismeri. Jó példa erre viszonyulása az alkoholhoz. Értjük persze, hogy ilyen időjárási viszonyokat másképp nem is lehetett volna túlélni. No, meg a sors rá mért csapásait sem. Meg hogy nincsenek egyedül. Ott vannak például a finnek, akik szintén vodkával lendülnek túl a hidegen, és a hosszú és nyomasztó északi estéken. De ne menjünk olyan messze, hisz itt vagyunk mi, sírva vigadó, a történelem viharait pálinkával enyhítő magyarok, akik szintén nem csupán a sportban vagyunk a világ élvonalában.

Szóval, Oroszország történelmileg együtt él a vodkával, aztán néha rádöbben annak egészségre káros voltára, a „vizecske” túlzott szeretetének nemzetgazdasági és néha már nemzetbiztonsági hatásaira, és az átlagember szomorúságára önkorlátozásba kezd. Persze, azt sem csak úgy lassan, lépésről lépésre. Emlékezzünk csak a Mihail Gorbacsov „száraztörvényére”. Nemcsak az alkohol árusítását korlátozták, hanem még a szőlő ültetvényeket is kivágták. Aztán ott van a másik véglet, hogy Oroszországban bizony a sört egészen a közelmúltig nem sorolták az alkoholok közé. Persze, minden viszonylagos, s a vodka mellett tényleg csak kísérő, de lássuk be, ez azért mégis csak túlzás.

De ne kalandozzunk el a sörtől, mert egyrészt nem érdemli meg, másrészt azért a hozzá viszonyulás jól mutatta, hogy az orosz vezetés is felismerte, hogy ez így nem mehet tovább. A demográfiai problémák a múlt század ’90-es éveinek végére olyan méreteket öltöttek, hogy már lépni kellett.  No, nem azonnal sikerült, ám a születések számának növekedést ösztönző intézkedések mellett a korai halálozás egyik legfőbb okát is igyekeztek kiszűrni. Ha mással nem tiltással, az alkohol árusításának ésszerű korlátozásával. Ennek az egészségügyi szempontokat szem előtt tartó programnak a keretében került fel 2011-ben a sör is az alkoholok listájára. Ennek minden, a reklámozásra, az adózásra és az árusításra vonatkozó következményével együtt. S ezek az intézkedések meg is hozták az eredményt, mert a népesség fogyása megállt.

Éppen ezért meglepő, hogy az ipari és kereskedelmi minisztériumban a 2019 és 2025 közötti időszakra készülő kereskedelmi stratégiája nyolc év után ismét levenné a sört az alkoholok listájáról. Mert bizony erős lobbiknak állna ez az érdekében. S hogy mi lesz az ismét drasztikus fogyásnak indult orosz nemzettel, az ezeket az érdekcsoportokat nem érdekli. Az egészségügyi minisztérium tiltakozik, hiszen e lépés szembe menne a demográfiai gondok orvoslását célzó nemzeti projekt célkitűzéseivel.

Mit lehet erre mondani? Egy ilyen lépés alighanem csak a nyugdíjreform problémáin segítene. Az orosz férfi társadalom jelentős részével ugyanis aligha kellene számolnia a költségvetésnek.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.