
2024-ben Moszkva még kiállt Durov mellett
Fotó:EUROPRESS/Giuseppe CACACE/AFP
Pavel Durov, az orosz techmilliárdos több mint egy évtizede azután hívta életre a Telegramot, miután előző közösségi médiavállalatát, a Vkontaktyét orosz hatósági nyomásra kénytelen volt Kreml-közeli vállalkozók kezébe átadni. Durov elhagyta hazáját, és egy olyan alkalmazás fejlesztésébe kezdett, amely lehetősége biztosítana a teljességgel titkosított üzenetváltásra az interneten. A Telegram az évek során folyamatosan bővült, és idővel egyszerű üzenetküldő alkalmazásból olyan közösségi médiafelületté vált, amely meghatározó szerepre tört a posztszovjet térség politikai életében is.
„Ez az új alkalmazás sem nyerte el az orosz hatóságok tetszését, hiszen az nem adta át a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által terrorelhárítási célokkal kért, titkosítást feloldó kulcsokat”
A Telegram akkor azt közölte, hogy a kulcsok átadása nem csak az orosz alkotmánnyal menne szembe – hiszen lehetővé tenné a hatóságok számára az üzenetek ellenőrzését –, de technikailag sem lehetséges, mivel a végpontok közötti titkosítás feloldókulcsai a Telegramnak sem állnak rendelkezésére. Az orosz hivatalos szerveket nem győzte meg Durovék érvelése, és 2018-ban megpróbálták blokkolni a Telegram működését Oroszországban, ennek technikai kudarca azonban elég hamar nyilvánvalóvá vált, és 2020 után fel is adták. A Roszkomnadzor, az orosz kommunikációs hatóság feloldotta a blokkolást, ezt követően pedig az orosz állami szervek és vezető politikusok is sorra indítottak saját csatornát a platformon.
„Ekkorra persze a Telegram már megkerülhetetlenné vált nem csak Oroszországban, de Ukrajnában és Belaruszban is”
A platform elsősorban olyan csatornák révén vált népszerűvé közösségi médiafelületként és nem csak üzenetküldő alkalmazásként is, amelyek a politikai és gazdasági elitek leleplezését, kiszivárogtatott információk közlését és bennfentes politikai elemzéseket ígértek. Ezeket a gyakran anonim csatornákat, amelyek már ekkoriban is több százezer feliratkozót tudtak felmutatni, olykor persze zsarolásra is felhasználták üzemeltetőik, akik pénzt kértek a lejárató információk közlésének leállításáért. A Telegram-csatornák nyíltabb, kritikusabb és jól értesültként tálalt hangvétele hamar a hagyományos médiumok kihívójává tette a platformot, amely politikai botrányokat robbanthatott ki vagy éppen színes forradalmi kísérletek koordinálására szolgált. 2020-ban ugyanis a belarusz zavargásokat elsősorban Telegramon szervezték – a Lengyelországból üzemeltetett NEXTA csatornának akkoriban 2 millió feliratkozója volt –, miután az alkalmazás az operatív és tömeges információ átadás kiváló eszközének bizonyult. Elsősorban annak köszönhetően, hogy a feliratkozók célzottan láthatják az általuk kiválasztott tartalmakat, szemben a Facebookkal vagy más oldalakkal, ahol a hírfolyam összetételét az algoritmus határozza meg.
„Mindenesetre a Kreml is rájött, hogy nem ignorálhatja a Telegramot, és így kommunikációs ökoszisztémájának egyik pillérévé tette”
Ez nem változott az ukrajnai háború kitörése után sem, akkor sem, amikor a Telegram teljesítette az európai hatóságok követeléseit a szankcionált orosz médiumok (Sputnik, RT) csatornáinak blokkolására. Telegramon szórja dörgedelmeit Dmitrij Medvegyev volt elnök, itt vált igazi médiasztárrá Ramzan Kadirov csecsen vezető, és itt lettek népszerűek az újonnan ismertté vált haditudósítók, akik a háború eseményeiről a valós idejűhöz legközelebb álló beszámolókat tudják nyújtani. A posztszovjet térségben sokak számára a Telegram elsőszámú hírforrássá vált, ahol a leggyorsabban lehet értesülni a friss vagy fontos hírekről, ennek megfelelően pedig oldalak sora tett szert milliós követőtáborra.
Ráadásul a mind Ukrajnában, mind Oroszországban szigorúbban ellenőrzött hagyományos médiumokkal szemben a Telegram maradt a szabadság szigete, ahol olyan vélemények is megjelenhettek, amelyek a hivatalos mainstreamtől jelentősen eltérnek. A Telegramon építette ki kommunikációs hálózatát Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport is, amelynek egy része az alapító halála után is fennmaradt, és amely a Kremllel szemben gyakran kritikus hangvétellel ír, túl puhának tartva annak álláspontját, máskor pedig a vezetés nem megfelelő döntéseit bírálja. De a haditudósítók közege is eléggé szabadszájúvá vált a háború során – igaz, a Prigozsin-felkelés kudarca után a többség visszafogottabbá vált –, az orosz vezetés számára így egyre több fejtörést is kezdett okozni a platform.
„A Telegram egyben a fronton lévők kommunikációjában is fontos szerepet kezdett játszani. Nemcsak arról van szó, hogy sokan, talán a legtöbben ezen az alkalmazáson keresztül tudnak kommunikálni szeretteikkel, különösen a többi alkalmazás blokkolása után, de a platform titkosítását a katonai kommunikáció is kihasználta – a front mindkét oldalán”
Így, ha valóban igaznak bizonyulnak az egyre gyakoribbá váló felvetések, hogy a Telegram hónapok óta tartó lassítása után rövidesen annak teljes blokkolására is sor kerülhet, az a fronton lévőket is súlyosan érintheti. Ezt persze tudják Moszkvában is, így jelezték is, a Telegramra vonatkozó korlátozásokat a „különleges hadművelet” térségében nem fogják érvényesíteni, legalábbis egyelőre. Ez némileg ellentmond azoknak az FSZB felől érkező állításoknak, miszerint a Telegram használata halálos veszélybe sodorja a fronton lévő katonákat.
A tiltásról ugyan hivatalos döntés még nem született, az azonban tény, hogy a Telegram működését hónapok óta Oroszország-szerte lassítják, ellehetetlenítve a hanghívásokat, mostanra pedig VPN nélkül gyakorlatilag az egész alkalmazást elérhetetlenné tették. Az orosz hatóságok hivatalosan azért szorongatják a Telegramot, mert az nem hajlandó eltüntetni az orosz törvényeket sértő tartalmakat, információkat szolgáltat külföldi szolgálatoknak, adatokat gyűjt az orosz katonákról és civilekről, ráadásul nem reagál a hatóságok megkereséseire. A Telegrammal kapcsolatos kritikák közt felmerül az is, hogy gyakran ezt a platformot használják különféle internetes csalások végrehajtására, amelyek célja gyakran nem pénzügyi, hanem nemzetbiztonsági természetű. Így Telegramon szervezik be azokat is, akik különféle szabotázs- és terrorakciókat hajtanak végre az orosz területeken. Több embert pedig azért vontak felelősségre, mert a Telegram belső valutájának számító csillagokat küldtek Oroszországgal ellenséges csatornáknak (a Telegram-csillagokat aztán a Telegram-kriptovalutájára, a toncoinra lehet konvertálni, ami már valódi pénzzé tehető).
„Hasonlókkal vádolják egyébként a platformot Ukrajnában is, ahol szintén időről időre napirendre kerül a Telegram betiltása”
Februárban a Lembergben elkövetett terrorakciók miatt vetette fel Irina Verescsuk, az Elnöki Iroda vezetőhelyettese, hogy korlátozni kellene a platformot, mivel azon keresztül szervezik be a merénylőket az orosz szolgálatok. De hasonló problémák miatt tartóztatták le nem is olyan régen Pavel Durovot, a Telegram alapítóját is – Franciaországban. Utóbbi országban nemrég az X (a korábbi Twitter) irodájában is házkutatást tartottak, a közösségi médiaoldalak ellenőrzése és korlátozása az Európai Unióban folyamatosan napirenden van, az Egyesült Államokban pedig az előző kormányzat be is tiltotta a Tiktokot, amely csak helyi leányvállalatának amerikai kézbe történő eladásával menekült meg végült a tilalomtól.
„A közösségi média felületek ellenőrzésének és korlátozásának kérdése tehát egyfajta globális trenddé vált azzal párhuzamosan, hogy ezek a platformok egyre nagyobb elérésre és ezáltal egyre nagyobb befolyásolási potenciálra tettek szert”
Gondoljunk csak az amerikai kongresszus jelentésére arról, hogyan befolyásolták ezek a platformok több európai országban is a választási kampányokat, vagy arra, hogyan tartottak vissza információkat a Biden-család ukrajnai ügyleteiről a 2020-as amerikai választási kampány során.
Érdekesség, hogy 2024-ben Moszkva még kiállt Durov mellett, valami azonban történt azóta. Elképzelhető, hogy az oroszok Durov és a nyugati hatóságok alkujára gyanakszanak (vagy konkrét tudomásuk van róla), de az is lehet, hogy elsősorban Oroszországon belüli folyamatokról van szó, amelyeknek a Telegram alapítója szándékaitól függetlenül válhat az áldozatává.
Egyesek szerint Moszkva újabb mozgósításra készülhet, és elébe megy a várható kritikáknak – az első mozgósítási hullám nehézségei is a Telegramnak köszönhetően váltak széles körben ismertté -, de a Telegram elterjedtsége nem illeszkedik az orosz vezetés azon törekvésébe sem, hogy talán a kínaihoz hasonlítható „szuverén internetet” hozzanak létre. Ez a törekvés egy 2019-es törvényhez datálható vissza, és arra irányul, hogy egy orosz kézen lévő digitális ökoszisztémát hozzanak létre, amely nincs kitéve a potenciálisan ellenséges beavatkozásnak. Az évekkel ezelőttihez képest a hatóságok ilyen irányú technikai képességei jelentősen javultak, így már nemcsak egyes weboldalak vagy alkalmazások folyamatos elérhetetlenné tételére, de még a VPN-szolgáltatások blokkolására is lehetőségük van.
„Emellett az orosz állam kifejlesztette a MAX nevű, általános alkalmazást, amelyet egy digitális közigazgatási platform és egy Telegramhoz hasonló alkalmazás keverékeként kell elképzelni, és amely felé szeretnék átterelni a lakosság minél nagyobb hányadát”
A MAX-on keresztül zajló adatforgalom hatóságok általi ellenőrizhetősége persze nem is kérdéses, így nem csoda, hogy ha VPN-en keresztül és különféle trükkök alkalmazásával is, de az oroszok többsége amíg lehet, kitartana a Telegram és a WhatsApp mellett. Hogy erre meddig lesz lehetőségük, az kérdéses. A Telegram orosz közéletben játszott szerepe alapján azonban nem zárható ki, hogy az orosz vezetés végül meghátrál, és szemet huny a Telegram további működése felett, a továbbiakban is megpróbálva kihasználni annak számára is előnyös adottságait.
(Az írás eredetileg a szerző Substack-oldalán jelent meg.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater