„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„E gondolat jegyében a 2024-es orosz elnökség tevékenységének a középpontjába a méltányos világrend kiépítését, a multilateralizmus megerősítését állította”
Fotó:EUROPRESS/Valery SHARIFULIN/POOL/AFP
Egyre több, a saját régiójában befolyásos ország kopogtat a BRICS ajtaján, gyengítve ezzel az Egyesült Államok hegemóniáját. Politikai értelemben az idei orosz elnökség középpontjában is a bővítés, valamint a szervezeten belüli együttműködés elmélyítése áll.
„A tíztagúvá vált fórum mára egyértelműen az úgynevezett nem nyugati világ <hangjává>, legbefolyásosabb szervezetévé, képviselőjévé vált, és a globális Nyugattal szembeni gazdasági és geopolitikai választás lehetőségét kínálja tálcán a csatlakozni vágyóknak”
Sokan gondolták úgy a csoport megalakulásakor, hogy egy ennyire heterogén politikai és gazdasági összetételű szervezet nem lesz működőképes, a BRICS azonban kiállta az idők próbáját. Olyannyira, hogy ma soha nem látott érdeklődés övezi az éppen aktuális csúcstalálkozóját. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a véres ukrajnai konfliktus, illetve a Nyugat és Kína közötti kereskedelmi háború kiéleződése. Ahogy a Makronóm Intézet elemzője frappánsan megfogalmazta, a fejlődő gazdaságok alternatívát látnak benne a Nyugat máig izompolitikára épülő, leggyakrabban még mindig klasszikus gyarmatosító módszerekkel operáló, demokrácia exporttal megfűszerezett gazdasági partnerségi ajánlataira. A pragmatikus alapokon gondolkodó úgynevezett globális Dél elé olyan lehetőség került a BRICS formájában, ami gyakorlatilag mindenben találkozik az elképzeléseivel. Úgy bújhat be egy hatalmas védőernyő alá, hogy közben továbbra is kapcsolatban maradhat a külvilággal.
„A nyugati blokk egyre több egykor szoros szövetségese is erősíti az úgynevezett globális Dél bástyájának tekinthető BRICS-et. Gondoljunk csak Indiára vagy Szaúd-Arábiára, de legutóbb például Törökország jelentette be csatlakozási szándékát, míg Thaiföld már be is nyújtotta az erre vonatkozó kérelmet”
De kilépne Amerika árnyékából, és kopogtat a nyugati dominanciájú nemzetközi renddel szemben kritikus országok elsőszámú fórumának ajtaján egyebek mellett Algéria, Banglades, Belarusz, Indonézia, Kuba, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Nigéria, Venezuela vagy éppen Vietnám is. Eddig már több mint 30 állam fejezte ki abbéli szándékát, hogy csatlakozzon a BRICS-hez, közülük már sokan hivatalosan is kérték a felvételüket. A szervezet előszobájában, partneri státusban immár nagyjából 15 ország várakozik, közöttük a geopolitikai szerepe miatt felbecsülhetetlen értékű Törökország és Azerbajdzsán, Thaiföld és Mexikó, valamint Indonézia, a világ legnagyobb muszlim országa is. Így kijelenthetjük, hogy mára a 2006-ban Moszkva kezdeményezésére Oroszországon kívül Brazília, Indiát és Kína részvételével megalakult, 2010-ben Dél-Afrikával kiegészült, 2024. január 1-gyel pedig Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozásával már tíztagúvá vált fórum lett az úgynevezett nem nyugati világ „hangja”, legbefolyásosabb szervezete. SZaúd-Arábia státusa egyébként még köztesnek nevezhető, hiszen megkapta a hivatalos meghívót, teljes értékűen azonban még nem vesz részt a szervezet munkájában.
„A BRICS egyre növekvő súlyát és presztízsét megalapozza, hogy ez a tíz ország adja a világ népességének közel felét, a tagállamok együttes részesedése a világgazdaságban 58,9 billió dollár, ami vásárlóerő paritásban a globális GDP 35,6, más számítás szerint közel 30 százaléka”
De említhetnénk, hogy ezekhez az országokhoz kötődik a világ olajtermelésének több mint negyven százaléka, valamint a globális áruexport mintegy negyede. Ezzel szemben a G7-ek országai a világ népességének mintegy 10, míg a globális gazdaságból vásárlóerő paritáson mérve valamivel több, mint 30, más megközelítésben 44 százalékát adják. S a trend nem nyugati világnak kedvez, BRICS súlya az elkövetkezendő években egyrészt a méretének, másrészt a nyugati országokhoz képest sokkal gyorsabban növekedésének köszönhetően egyre nagyobb lesz. Árulkodó, hogy a G7-ek 1,7 százalékával szemben jelenleg a BRICS-re kivetítve 4 százalékos a GDP átlagos bővülése.
„Ez azonban nem jelenti azt, hogy a BRICS országai hátat fordítanának a Nyugatnak. A teljes függetlenedés gondolata a jelenlegi helyzetben leginkább Oroszországnak áll érdekében – Moszkva most mást nem nagyon tehet, hiszen éppen a Nyugat fordult el tőle -, más az érdeke ugyanakkor – mindenek előtt gazdasági értelemben – például Kínának, Indiának vagy Brazíliának”
Bár a globális folyamatok jelenleg nem errefelé lökik a BRICS-et, mindenek előtt Brazília és India, de alighanem Szaúd-Arábia is ragaszkodik a csoport eredeti elképzeléseihez, hogy a világrendet – kezdve a globális intézményrendszerrel – nem megdönteni kell, hanem megreformálni. Nem átvenni a hatalmat, és az Egyesült Államok helyére Kínát ültetni, hanem demokratizálni a globális berendezkedést. Ebben egyébként lényegében egyetértés van már csak azért is, mert mindenki tisztában van vele, hogy a BRICS addig működik stabilan, ameddig pragmatikusan képes összefésülni a tagok eltérő érdekeit, és tanulva a nyugati blokk hibájából, nem ideológiai alapon szerveződik, így például nem ellenségképet kínál, hanem gyakorlatias együttműködést. Nem meglepő tehát, hogy ebben a szellemben született a kazanyi zárónyilatkozat is, amely a fennálló struktúrák reformja, és az azok alternatívájaként szolgáló hasonló struktúrák kezdeményezése között ingadozik, összességében azonban a közös globális paradigmán belül marad.
„A BRICS ereje abban van, hogy egyik tag sem akarja ráerőszakolni az akaratát, az <értékeit> a másikra. Így a BRICS-et nem is lehet blokknak nevezni, sokkal inkább egy a közös érdekek alapján összeálló klubnak”
Ebben a klubban lehet aktívabb és fajsúlyosabb Kína vagy Oroszország, ám nem uralhatja a szervezetet, mert éppen az ilyen függőség alól, elől menekülnek sokan. Ezt a dominanciát az erőviszonyok elismerése mellett szétmossa a bővülés, de az úgynevezett nem nyugati világon belüli regionalizmus is. Ezért is hangoztatja a „globális Dél” a multicentrikus világrend megteremtésének szükségességét, amelyben olvasatában az Egyesült Államok vezetésével a nyugati blokk is csak az egyik központ lesz.
„Az átrendeződést előbb gazdasági, majd geopolitikai értelemben felgyorsította a koronavírus, majd az orosz-ukrán konfliktus”
Ez utóbbi markánssá tette a világ polarizációját, és egyre inkább geopolitikai erővé tette a „globális Délt”. A Nyugatnak rá kellett döbbennie, hogy a saját blokkján túl létezik egy másik világ is, amely főleg ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokból áll. Ennek a világnak a magja, egyfajta gyűjtő platformja a BRICS, amelyet nem az ideológiák, hanem a realizmus, a nemzeti érdekek érvényesítése, a gazdag országok utolérésének a vágya, mindenek előtt az Egyesült Államok vezette Nyugat globális hegemóniájának ellensúlyozása vezérli. E pragmatizmus jegyében a BRICS nem versenyez senkivel, távol kívánja tartani magát az új hidegháborútól, Kína pedig nem az Egyesült Államok helyét akarja átvenni. Az egykor harmadik világnak, majd fejlődőknek nevezett országok immár „globális Délként” megjelenített úgynevezett nem nyugati világ Kína, Oroszország és India vezetésével nemcsak helyet kér a Nap alatt, de immár meg is szervezi önmagát.
„E gondolat jegyében a 2024-es orosz elnökség tevékenységének a középpontjába a méltányos világrend kiépítését, a multilateralizmus megerősítését állította”
Oroszország mint házigazda és soros elnök érthető módon mindenek előtt a saját érdekeinek megfelelően igyekszik alakítani a csúcstalálkozó napirendjét, ennek megfelelően a fő témákat – bővítés és dedollarizációs törekvések – folyamatosan átszövi majd a Nyugat-ellenes politikai narratíva. Putyin nem hagyja ki a lehetőséget arra, hogy rávilágítson a Nyugat tévedésére. A több mint 30 állami vezető kazanyi megjelenése igazolja, hogy Oroszországot nem sikerült elszigetelni, a világ pedig nem egyenlő a Nyugattal.
„Ahogy Vlagyimir Putyin fogalmazott, a kazanyi csúcstalálkozó is megmutatja, hogy a világ egyre kevesebb országa akar az Egyesült Államok által kikényszerített <szabályokon alapuló rend> szerint élni”
Inkább a saját és partnereik érdekei szerint kívánnak eljárni, kedvező feltételeket teremtve a hatékony közös fejlődéshez. Moszkva a 2024-es év egyik legfontosabb feladatának tekinti az új tagok harmonikus integrációjának elősegítését, és a bővítés folytatását. Ebben a szellemben a fokozatosság jegyében megteremtik a partnerség intézményét.
„Továbbra sem szándékoznak a BRICS-nek katonai dimenziót adni, gazdasági értelemben azonban erősítik a szuverenitást segítő intézményeket, és dolgoznak a közös valuta megteremtésén”
Az orosz elnök a csúcson tartott felszólalásában felvetette a csoporton belüli gabonatőzsde létrehozását, egy közös befektetési platform, és egy a nemesfémek és gyémántok kereskedelmét érintő platform megteremtését, egy közös mesterséges intelligencia etikai kódex létrehozását, javasolta a közös fellépést a WTO-val szembeni vitás kérdésekben az igazságosabb világkereskedelmi szabályok érdekében. Tehát, miközben hangsúlyozta, hogy a BRICS-államok gazdasági ereje vasarlóerő paritás alapján számolva már meghaladja a G7-államokét, lépéseket is javasolt arra vonatkozóan, hogy ezt a fölényt ezen országok a gyakorlatban is érvényesítsék. A BRICS kiemelt figyelmet szentel a globális szállítási láncok biztonságossá tételének, és a logisztika fejlesztésének, és ez a szempont kulcsszerepet játszik a bővítésnél is. Az orosz elnökség égisze alatt mintegy 250 esemény zajlik, és az együttműködést mélyítik a tudomány, az innováció és az egészségügy szférájában, és kiterjesztik a humanitárius, a kultúra és a sport területére is. ennek jegyében rendezték meg Kazanyban a BRICS országok „olimpiáját”.
Ez a fajta többszintű együttműködés a remények szerint egy igazságosabb többpólusú, többközpontú világrend alapjává válik. A lehetőség adott arra, hogy a BRICS valódi alternatívát nyújtson a nem nyugati világnak, és hatalmas lépést tegyen egy igazságosabb világrend kialakulása felé vezető úton. Az ukrajnai háború tapasztalatai alapján egyre nagyobb kérdés, hogy meg tudja-e ezt tenni konfrontáció nélkül. Ehhez meg kell őriznie a pragmatizmusát, és türelmesnek kell lennie. Az idő neki dolgozik, hiszen az amerikai hegemónia lassan, de biztosan gyengül.
♦
Útban a közös valuta felé. A kazanyi csúcstalálkozó kiemelt témája a dollár globális hegemón szerepének megtörése, ehhez az alternatív intézmények erősítése – ennek jegyében 2015-ben a BRICS elindította az Új Fejlesztési Bankot, amelyet a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap alternatívájának vagy kiegészítésének tekintenek -, a közös valuta megteremtése. A dollár alapú elszámolással, és a SWIFT átutalási rendszerrel szembeni alternatíva kiépítése az egyik legfontosabb pénzügyi téma a BRICS országok kazanyi csúcsértekezletén. A nemzeti valuta-mechanizmust tovább akarják erősíteni a dollár rovására, egyidejűleg pedig dolgoznak a közös valutarendszer létrehozásán. A „globális Dél” azért választja ezt az utat, mert az amerikai ellenőrzés alatt álló Nemzetközi Valutaalapban (IMF) nem tudnak labdába rúgni, emiatt pedig alárendelődnek az amerikai érdekeknek.
„Az ukrajnai háború kapcsán foganatosított pénzügyi szankciók, és a zárolt orosz vagyon kamatainak példa nélküli nyugati lefoglalása felerősítette a nem nyugati világ elégedetlenségét a dolláralapon álló nemzetközi rendszerrel szemben”
A dedollarizációs törekvések máris látszanak a nemzetközi tranzakciók, és az országok külföldön tartott vagyonának átstrukturálásában. A tatár fővárosban további lépést tesznek a dollár szerepének csökkentésére egymás közti kereskedelmi forgalmukban, és azért, hogy csökkentsék a nyugati szankciók fejlődésükre gyakorolt negatív hatását. A tagállamok tapasztalata szerint a dollár-kényszer alól kibúvó gazdaságpolitika, az árucsere nemzeti valutában történő elszámolása gyengíti a dollárra alapozott szankciópolitikát, viszont elősegíti a szuverén nemzetgazdasági fejlődést.
„A BRICS-ben már nemzeti valutákban számolják el a kereskedelmi forgalom 65 százalékát, és 30 százalék alá csökkent az amerikai dollárban és az euróban történő értékkiegyenlítés”
Kína és Oroszország nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a globális pénzpiacon egy dollártól független rendszer is életképes lehessen. Peking – okulva az orosz jegybanki vagyon zárolt összegének nyugati felhasználásából – máris elkezdte kimenekíteni a pénzét a nyugati országokból, ezzel párhuzamosan halmozza fel az aranytartalékait, az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatokban pedig az elszámolás a dollár helyett egyre nagyobb arányban a nemzeti valutákban folyik. Az orosz-kínai relációban ez az arány már 90 százalékos.
„Oroszország Kazanyban az új nemzetközi pénzügyi rendszerre vonatkozó tervét mutatja be, amely a szándékok szerint immunis lenne a nyugati szankciókra, és véget vethetne az amerikai dollár egyeduralmának a nemzetközi tőzsdéken és tranzakciókban”
Az új fizetési platform a kiszivárgott információk szerint blokklánc-technológián (blockchain) alapul, és a résztvevő országok nemzeti valutáival alátámasztott digitális tokeneket használ. Ez a formátum lehetővé tenné az ilyen valuták egyszerű és biztonságos cseréjét a mindenütt jelenlévő dollár-tranzakciók nélkül.
A blockchain röviden egy adat sorozat, egy megosztott adatbázis, egy decentralizált digitális főkönyv, amelynek nincs központja, ezáltal közel teljesen független a vállatoktól, államoktól és más szervezetektől. A blokkok kriptográfiával kapcsolódnak egymáshoz. Minden blokk tartalmaz egy kódolt azonosítót az előző blokkról, egy időazonosítót, és tranzakciós adatokat.
„A blockchain lehetővé teszi, hogy biztonságos, azonnali és határokon átívelő tranzakciókat végezhessünk közvetítők nélkül”
Csökkenti a tranzakciós költségeket, növeli a biztonságot, ezeknek köszönhetően alkalmazása kimondottan előnyös a pénzátutalásoknál, a kis összegű fizetésknél, és a nemzetközi pénzforgalomban. A blockchain alapú, decentralizált pénzügyi rendszer, amitől sokan a bankok nélküli pénzügyi világ megvalósulását várják. A dentralizált pénzügyi rendszer kriptoeszköz alapú pénzügyi szolgáltatások létrehozását és igénybevételét teszi lehetővé. Olyan tranzakciók valósíthatók meg, mint a hitelezés, a kriptóba és származtatott ügyletekbe való befektetés, a vagyonkezelés és a biztosítás. Ebben a rendszerben hiányzik a közvetítő szervezet – mondjuk egy központi bank – amely kontrollt gyakorolna az egész rendszer felett.
♦
Együttműködés az atomenergetikában. A BRICS-országok nukleáris iparvállalatai atomenergetikai szövetséget kötöttek. Az új szövetség a BRICS+ országokban működő atomenergetikai vállalatokat segíti az atomenergia fejlesztésében és az együttműködésben, a legjobb gyakorlatok cseréjében, a képzésben és egyéb területeken. Az első találkozót a BRICS+ tagok – köztük Oroszország, Kína, Dél-Afrika, Brazília, Irán, Etiópia és Bolívia – legnagyobb nukleáris vállalatainak és szervezeteinek felsővezetői a kazanyi csúcs előtt a Moszkvai Atommúzeumban tartották meg, ahol felvázolták a frissen alakult szövetség további terveit. A szövetség a fejlett nukleáris energetikát és egyéb nukleáris technológiákat, a legjobb nukleáris ipari gyakorlatokat hivatott népszerűsíteni a BRICS és BRICS+ országok piacain, ösztönzőket és modelleket biztosítva a BRICS-tagországok nukleáris projektjeihez.
„Orosz szakértők szerint 2050-re a BRICS-országok fogják adni a globális energiatermelés és – felhasználás felét, az atomenergiának fontos szerep jut majd a globálisan növekvő energiaigény kielégítésében”
Globálisan a jelenleg működő atomerőművi blokkok 390 GW teljesítményt képviselnek, és további 66 GW nukleáris kapacitás létesítése zajlik a Földön. A BRICS-országok döntő hozzájárulással bírnak a globális atomenergetikában. Már 2030-ra a BRICS-országok fogják adni a globális atomenergetikai ipar növekedésének legalább a kétharmadát.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
